2013. március 24., vasárnap

Gyors húsgolyók sütni való kolbászból



Szerencsés estben van friss kolbász a hentesnél vagy van a fagyasztóban, de akkor előre kell gondolkodni.
A mikróban való olvasztásnál előfordulhat, hogy megfől a kolbász, ezért ezt óvatosan kell csinálni.
Részben a kényszer szülte ezt is, de a végeredmény megér egy bejegyzést.
A kolbász nem volt túl fűszeres, nem volt benne kömény sem és fokhagyma sem, hús viszont annál több.

  • a kolbászokat / 2 db / kiszedtem a bőrükből és kicsi gombócokat formálva belőle folyamatosan a felmelegített olajba raktam, egyszerre mindet
  • alaposan átkevertem és át is sütöttem anélkül, hogy megpirultak volna
  • kiszedtem mindet és a visszamaradt zsiradékon összevágott hagymát / 1 közepes fej / pároltam egy kevés fokhagymával / 2 gerezd /
  • beletettem az összevágott sonkát / kb. 15 dkg / , átpirítottam és
  • hozzáadtam a felvagdosott kelkáposztát és anélkül, hogy megfőlt volna, roppanósra pároltam
  • 1 dl fehérbort öntöttem rá és kiforraltam
  • beleöntöttem egy doboznyi konzerv darabolt paradicsomot és kb. öt percig erősebb hőfokon főztem
  • só, bors és 1 mk. provanszi fűszerkeverék
  • kb. 1/2 dl főzőtejszínt öntöttem hozzá, ettől besűrűsödik, - és tompítja egy kicsit a paradicsom erősségét, - ezért ha kevés a leve / mint most nálam  / , akkor ezt lehet vízzel vagy alaplével / nálam főlt közben a leves / pótolni
Tészta volt a fagyasztóban, ezért ezt ettük hozzá / ennek is el kellett fogyni /, de rizzsel is jó lett volna, meg bulgurral, de akár gerslivel is.
A férjem amúgy is azt mondta, hogy kicsit hasonlított az íze a töltöttkáposztára. :(
Mi ugyan nem tettünk rá, de szerintem meg lehetett volna szórni reszelt sajttal is.


Füstölt csülök sörrel locsolva



Sütöttem már csülköt máskor is, de füstöltet még nem. Nem tudom, miért, de most egy olyan szépet láttam , hogy meg kellett vennem.
Igaz, közeledik a húsvét, de mi szertejük a sonkát, nem gond ha egész héten azt esszük. Nálunk nincs olyan, hogy mit kezdjek a maradékkal? Ezért aztán a csülök velünk jött!

Megfőztem most is, mert így sokkal könnyebb jól megsütni.
Amíg a szombati ebéd készült, addig volt ideje főlni és másnap alig volt vele gondom.

A praktikusság jegyében szombaton készítettem el a párolt savanyúkáposztát, amihez cukrot pirítottam, köményt szórtam rá  és egy kevés alaplével öntöttem fel / főlt mellette a leves /
Ha áll egy napot, jobban összeérnek az ízei.

Hagymás krumplit készítettem hozzá, de kevés zsiradékon / kacsazsír / , mert úgy gondoltam, finomabb lesz, ha másnap majd ráöntöm a sült csülök sörös szaftját. Ez pontosan így is történt!

A megfőzött csülökből kivettük a csontot, kettévágtam, megborsoztam és hagymakarikákkal bélelt, kacsazsírral kikent tepsiben néhány almagerezd társaságában megsütöttem. Erős hőfokon, hiszen a hús már teljesen puha volt.
Egy 3 dl-es sör elég volt, ezt is három részletben öntöttem alá illetve  rá a húsra.

Sajnos ennek a csülöknek nem lett a bőre mindenhol ropogós, de én ezt a füstölésnek tudom be. Ez néhol nemcsak rágós volt, de keményebb is.
A hús viszont nagyon finom!


Sütőtökös lepény -- amit a hűtőben találtam


Volt egy fél sütni való tököm és először azt gondoltam, hogy újból megcsinálom azt a finomságot, aminek a receptje -- most látom csak -- ide nem került be, de azután úgy döntöttem, hogy ez most kevés lenne.
Ez a FB bosszúja! Ott kép van, recept nincs, én meg elfelejtettem az egészet.
/ sütőtök, levegőn szárított sonka, gorgonzola---Hugh Fearnley Whittingstall /
Sajnos pontos mennyiségeket nem tudok írni, mert a hozzávalók mind a hűtőben megbújó maradékok voltak. Szerencsére éppen elég volt, hogy kitöltse a tészta üregét.
Azt gondoltam, ha kevés, akkor csak ennyi volt és kész  / de akkor is elég három embernek vacsorára / , ha meg sok, akkor megsütöm a maradékot egy külön kicsi formában. Ilyenkor viszont másnapra is marad a lepényből.
Ebből nem szoktam különösen gondot csinálni magamnak, a lényeg, hogy elfogyjanak a maradékok.

Készítettem egy gyors omlós tésztát a klasszikus  3-2-1 arányban.
Mérleg nélkül nem mindig sikerül, de a végére csak összejön. Ha vendégeknek sütöm, akkor azért előveszem a mérleget.
3 rész liszt
2 rész zsiradék
1rész cukor lenne, de itt most nem kellett / máskor sem kell mindég /
Egyszerűen csak hideg vízzel gyúrtam össze, meg egy kicsi sütőporral.
Lehet reszelt sajtot is tenni a tésztába, lehet tojással összegyúrni és lehet tejfölt is tenni bele.
Akinek nincs gyakorlata, az találjon magának egy működő receptet, próbálgassa a tészta állagát és azután bátran kísérletezgessen. Megéri!

  • Megsütöttem a tököt és kikapartam a húsát
  • Összevágott hagymát pirítottam húsos szalonnával 
  • A kedvenc provanszi fűszerkeverékemmel szórtam meg, borsot és sót tettem hozzá
  • Néhány szelet tarja is bele került összevágva / már nem akarta megenni senki /
  • Krémfehérsajt is volt egy nagyobb darab / óvatosan a sózással / 
  • Min. 2 db tojás kell, de lehet 3 is + tejföl, tejszín --- ezzel öntöttem le a tölteléket a tésztában



Amikor elősütjük a tésztát, akkor az az érv, hogy a nedves töltelék nem áztatja el és nem lesz olyan, mintha nem sült volna meg. Ha tudjuk, hogy ilyen lesz, de nem nyers, akkor meg nem mindegy?
Nem, persze, hogy nem, mert az elősütött tészta ropogósabb lesz, de enélkül is ehető és élvezhető a végeredmény.
Munkás hétköznapokon meg egyáltalán nem fontos!

Amíg elkészítjük a tésztát, addig kihűl a töltelék.
Ezután mindent beleöntünk és mehet a forró sütőbe.
Most én még tettem a tetejére néhány szelet paprikás szalámit és megszórtam egy darab maradék reszelt sajttal.

Görög joghurtot kevertem ki a házi csililekvárral, mert nekem mindig hiányzik az ilyen lepényekhez valami csúsztató.

2013. március 17., vasárnap

Tejfölös pogácsa gazdagon medvehagymával


Ez a pogácsa nemcsak gazdag, de gazdaságosan is készült.
Jól látszik a képeken, hogy a szépségversenyen valószínűleg nem érne el helyezést sem, de ez engem egy cseppet sem érdekel.
Van egy süteményes könyvem, azt szoktam néha elővenni, amikor valami egyszerű, de finom édeset vagy sósat akarok készíteni.
Azért gazdaságos az elkészítése, mert nem kör alakú pogácsaszaggatóval vágtam ki, ezért nem keletkezett tészta hulladék, nem kellet újra összegyúrni, kinyújtani stb. / ez nem volt a receptben /
Sokkal gyorsabban végeztem vele. Kellett is, mert közben már kelt a kenyér a sütőedényben és dolgozott a gép a bukta tésztájával.
A formázás semmit sem vont le az értékéből!
Először még a hajtogatott variációra gondoltam, de közben egyszerűsödött a készítése.
Azt írta a könyv, hogy ha sajtot is teszünk bele, akkor másképp kezeljük a tésztát. Na, nekem sem kellett több, elmaradt a hajtogatás.
Szerintem a tészta bármelyik fajtáját lehetett volna hajtogatva és anélkül is elkészíteni.



  • fél dl tejben felfuttatunk 3 dkg élesztőt pici cukorral
  • 50 dkg lisztet elmorzsolunk 25 dkg vajjal vagy margarinnal, 25 dkg reszelt sajttal
  • 2 tojás sárgáját, 2 dl 20 %-os tejfölt, 1 dl tejet, sót hozzákeverünk és a felfuttatott élesztőt is beleöntjük
  • a tavasz jegyében én tettem hozzá a fagyasztóból elővett  medvehagymát is
Összekeverjük a tésztát úgy, hogy  egy közepesen puha állagot kapjunk. Ha kell még hozzá liszt, akkor tegyünk egy keveset, ha folyadék kell, akkor egy kevés tejet.
Pihentessük a tésztát 30 percig, de ha sajtot is teszünk bele, akkor egy órát.
Nyújtsuk ki kb. 2 cm vastagra és rácsozzuk be a tetejét / én nem mindég szoktam /.
Szaggassuk ki vagy vágjuk fel úgy, mint ahogy én tettem.

Kenjük le a tetejét tojással, de ha csak az egyébként is megmaradt fehérjével kenjük be, akkor sem fogja senki eltolni maga elől a tányért a megsült pogácsával.
Gyakran van úgy, hogy nem pocsékolok még egy tojást még akkor sem, ha úgy természetesen sokkal szebb lenne a sütemény teteje.

A hajtogatott pogácsákat legalább 10-15 percig hagyjuk a tepsin pihenni, mert egyébként sütés közben el fognak dőlni.

Ha nem hajtogattunk, akkor mehetnek a forró sütőbe.
Sajnos ez a könyv nem szokott sütési időket megadni. Más receptekhez szoktam én is viszonyítani.
A sütési idő az első tepsinél lehet 20 perc is, de a másodiknál már kevesebb is elég.

Sütőtök krémleves --nem először


Sütőtökből sokszor készítettem már levest, curryt is tettem bele többször, de ezt az ízvilágot nem lehet megunni.
Szinte minden alakalommal más lesz az íze, mert a fűszereket nem szoktam kimérni és a hozzávalók előkészítése sem egyforma.  Egyetlen fontos fűszere van, ez a madras currypor.
Ez sokkal ízesebb, karakteresebb, fűszeresebb és nem utolsó sorban kissé csípősebb is. Egyszerűen úgy illik a sütőtökhöz, mintha együtt nőttek volna fel!

  • sütőben megsütöttem egy közepes  tököt úgy, hogy kissé karamellizálódott is
  • olaj és vaj keverékén megfonnyasztottam egy nagy hagymát, egy kisebb krumplit és egy kisebb répát
  • hozzátettem a sült tökhúst, rászórtam a curryport és kicsit összesütöttem, hogy a fűszer kiengedje az aromáját
  • tettem hozzá egy kevés  gyömbérport és borsot, meg a színe kedvéért kicsit több kurkumát/ ez ízt is ad neki /
  • felöntöttem alaplével / mert közben húslevest is főztem másnapra / , megsóztam
  • összeturmixoltam és egy nagy doboz kókusztej felét is beleöntöttem
  • újra felforraltam



A levesbetéthez megpirítottam a kenyérszeletek egyik oldalát, megfordítottam és a sült felére rákentem egy olívaolajból és darált tökmagból készült pépet.
Erre reszelt sajtot szórtam és visszatettem a sütőbe addig, amíg a sajt megolvadt.

Almás palacsinta


Nem gondoltam, hogy receptet kellene írnom ehhez az édességhez, csak azért fényképeztem le, hogy megmutassam, hogy lehet nagyon rövid idő alatt bűnbe esni. Este volt már, de annyira ettem volna édeset, ezért azt gondoltam, a családomnak sem lesz ellenére a palacsinta.
Nem volt semmi elképzelésem amikor elkezdtem. Készítés közben alakult, ezért néhány fonnyadó alma lereszelve  a tésztában végezte.
Kellett rá valami, hogy ne legyen száraz, így előkerült egy fél üveg házi eperlekvár, egy bontott üveg befőtt, de még hiányzott valami krém is.
Szánom-bánom, de én bizony szoktam növényi tejszínt használni. Azt gondolom, ez nem büntetendő, hiszen a vegák is élnek valamiből.
A felvert tejszínbe belekevertem az eperlekvárt és már készen is volt az esti nass!


Csupa gyümölcs, hogy ne legyen nagy a lelkifurdalás.

2013. március 3., vasárnap

Hétvégi pihentető kikapcsolódás


Sokkal gyorsabb és egyszerűbb kiflit vagy zsömlét sütni, mint a kenyérre figyelni.


Ezt csak azért szaggattam ki, mert a szilikon lap úgy is ki volt már téve a pultra az előző napi aranygaluska miatt, egyébként nem tennék ilyet.


Maradék töpörtyű, ami már zsíros volt nagyon és egy kevés töpörtyűkrém, ami már nem kellett senkinek.
Recept nincs, mert nem azért készült. Egyszerű maradék felhasználás.


Vajjal készült úgy, ahogy kell és sok-sok dióval. Nem szoktam megcukrozni a diót és most nem volt már kedvem sodót sem főzni. Finom volt így is, lekvárral!

Tortilla tekercsek


Nagyon nagy kedvencünk az ilyen vacsora! Többször sütöttem már én is tortilla lapokat, nem kell hozzá nagy tudás, de általában akkor, amikor kellene, biztosan nincs tartalék, sütni pedig nincs időm.
Ezért szokott itthon lenni bolti lap.
A nagyobb méretűeket jobban szeretem, mert feltekerve könnyebb ezt enni.

  • jégsaláta csíkokra vágva
  • piros, édes kaliforniai paprika felcsíkozva
  • uborka vékony csíkokra vágva
  • lilahagyma vékonyan felszeletelve
  • bacon ropogósra sütve
  • reszelt cheddar sajt
  • görög joghurt házi csilikrémmel kikeverve
  • az egésznek a lényege pedig a fagyasztóból elővett fűszeres, puhára sütött pulyka csíkok



A tortilla lapot abban a serpenyőben, amiben a szalonnát sütöttem meg egy kicsit átmelegítettem, közben tettem rá a sajtból, hogy kicsit megolvadjon.
Ezalatt lett szép csíkos a külseje.
Egy panini sütő most jó szolgálatot tett volna, de sajnos nincsen.
Kivettem a serpenyőből és megraktam a többi finomsággal, locsoltam rá a joghurtból is és feltekertem.
Ferdén ketté vágtam és készen is volt.

Teriyaki csirkeszárnyak


A csirkeszárnyakat szívesen készítem itthon, akár vacsorára is, mert sokféleképpen fűszerezhető és hamar elkészül. Szeretjük rágcsálni a kis csontos húsdarabokat. A csontos húsoknak sokkal finomabb az ízük, így olvastam. Igaz, a szárnyakat badarság lenne kicsontozni. Aki így nem szereti, az hagyja ki a repertoárból!
A kínai ételeket is szeretjük --pontosabbban azt hittük sokáig, hogy azt eszünk--ezért az ilyen fűszereknek nagy része mindég van itthon. A csípőset is szeretjük, mert a csili nem olyan vadorzó, mint a mi erőspaprikánk. Ebből is van ehetetlen, de a középkategóriás fajták mégis kíméletesebbek a nyálkahártyánknak. Néhány étel pedig erőspaprika nélkül semmit sem ér.


Ennek az ételnek az eredetije egy Hedonista  konyhájában készült. Felbátorodva az egyszerűségétől neki álltam én is. Közben elvesztettem a bátorságomat, mert az  eredeti csípősséget nem mertem bevállalni. A szecsuáni bors már nekünk sok lett volna, de csilit azért tettem bele bőven.
Az elkészült étel címe is más lett, ugyanis az történt, hogy a szójaszószom is fogyóban volt, ezért pótolnom kellett. A teriyaki szószból viszont volt egy egész üveggel, ezért abból öntöttem bele bőséggel.
A hozzávalók mennyisége nincs pontosan meghatározva, csak tájékoztató jelleggel, de azt gondolom, aki ilyen étel főzésének neki áll, annak erre nincs is szüksége.

  • 18 db Lidl-s csirkeszárny, mert ezen már nincs rajta az utolsó pici rész----ezeket ketté vágtam és fűszerezés nélkül olajban ropogósra sütöttem ----tényleg ropogósra, hogy később se puhuljon meg     / megkóstoltam a natúr megsütött húst és finom volt így is /  
Az olajban sütés helyett lehetne a sütőben is megsütni, de mindenképpen ropogós legyen. Én nem akartam a sütő rácsát súrolni a mosogatáskor, ezért maradtam az olajban sütésnél. Ez a legmunkásabb része, de ezután már gyorsan elkészül.
  • újhagyma helyett én póréhagymát / csak a fehér részét /  vágtam össze és egy kis fej vöröshagymát
  • egy egész fej fokhagymát is felvagdostam
  • csilipaprikából pedig kb. 20 darabot, de több, mint a felében benne hagytam a magokat is
  • diónyi nagyságú friss gyömbért apróra vagdostam
Az igazán elvetemültek a szecsuáni borsot se hagyják ki belőle.
Só nem igazán kell, mert  a szójaszósz is elég sós,  szójaszósz / teriyaki szósz /


A hagymát, fokhagymát, gyömbért és csilit olajon megsütöttem egy vokban. Igazi kalapált vokom van, és nagyon szeretem / igaz, kicsit nehéz /
Amikor már minden illatozik és a paprika gőze is csíp, akkor beletettem a megsütött csirkeszárnyakat és alaposan összekevertem.
Beleöntöttem a szójaszószt és bőven a teriyaki szószt. Annyit, hogy mindenhol jól befedje.
Alaposan átkevertem és néhány perc múlva már készen is volt.
A főtt rizs nagy segítség az embert próbáló csípősség leküzdésében!


Egy idézet a recept eredetijéből:
" Akkor jó, amikor nem tudsz megszólalni, annyira brutális és úgy érzed, hogy szétrobban a szádban. Szinte ehetetlen. Viszont, ha nem ilyen, nem lehet élvezni. Egyszerűen muszáj borzasztóan ehetetlennek lennie, ahhoz hogy élvezzük és imádjuk." 

Hát, erről nem tudok beszámolni, mert amikor a bátorságot osztogatták, nekem -- a sor végén -- már nem jutott.
Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon finom! 
Nekem biztosan nem ez volt az utolsó!