2011. január 26., szerda

Baracklekvárral töltött fánk --- VKF- 40.



A lekvárral töltött fánk inkább csak kihívás egy hozzám hasonló megszállottnak, mintsem követendő program egy fánk sütéshez kedvet kapó anyukának.
Nem először készítettem ilyet, de a régebbi fánk annyival egyszerűbben készült, hogy volt hozzá sütésálló lekvár. Most viszont a gondolat, előkészítés nélkül született, ezért a házi baracklekvárral, ami nagyon finom, de kicsit híg lett, kezdeni kellet valamit, hogy benne maradjon a tésztában.
  • 20 dkg baracklekvár
  • 1 evőkanál kukoricakeményítő
  • 1 ek. víz
Ezeket kikevertem és összefőztem annyira, hogy kellően sűrű legyen. Ezután félre tettem hűlni.



A fánk tésztája nem egyedi, nem a nagymamám receptje és azt sem mondhatom, hogy mindég ezt készítem.
Egyszerű édes kelt tészta, amiből fánkot is lehet sütni.
  • 50 dkg liszt
  • 2 dl tej
  • 2 tojás
  • 5 dkg cukor
  • 3 dkg élesztő
  • kb. 7-8 dkg margarin
  • 1 tk só
  • 1/2 narancs reszelt héja
Ha több tojás van a tésztában vagy csak 3-4 sárgája, más szerkezetű, sokkal foszlósabb lesz a tészta, de én nem szoktam erre kellőképpen figyelni. A tésztába a nagyiék tettek rumot is, mert azt mondták, hogy ez nem engedi, hogy magába szívja az olajat / zsírt / sütés közben.
A tésztát én a kenyérsütőgéppel szoktam összekeverni, ezért talán nem olyan lágy, mint amikor kézzel gyúrja, dagasztja ki valaki. Igyekszem azért én is lágyabbra készíteni.
Kelesztés után két adagra vettem a tésztát és egyenként kinyújtottam kb. félujjnyi vastagságúra.
Azért vékonyabbra, mint a hagyományos fánk tésztája, mert itt kettőt össze kell majd ragasztani.


Kisebb és nagyobb korongokat vágunk ki és a kisebbekre teszünk egy- egy kanál lekvárt.
Körben lekenjük vízzel és beborítjuk a nagyobb korongokkal. Jól összenyomkodjuk, hogy ne nyíljon ki.
Ezeket a párnácskákat félre tesszük ismét kelni.



Amikor szépen felvette a fánk formáját, akkor elkezdhetjük sütni.
Nem forró olajban, mert akkor megég kívülről, de nem tud tovább kelni és sületlen is maradhat. Nagyon hamar megsül. Nálem ez kb. 2-1 perc volt a két oldala.
Itt is, mint a hagyományos fánknál, először azt az oldalát tesszük az olajba, amelyik fölfelé néz. Letakarjuk és megfordítás után már fedő nélkül sütjük tovább.

A szalagok attól keletkeznek a fánkok oldalán, ha bőséges olajban sütjük és a megkelt ill. a sütés közben még tovább kelő fánkok lebegnek, úsznak az olajban. Így nem süllyednek le, fel tud fújódni és a közepe nem ér az olajba, ettől lesz a világos csík a közepén.
Ha nem szalagos a fánk, attól az még lehet nagyon finom!



A kiszúrás után maradt tésztát összegyúrtam és hagytam pihenni, kelni. Azután ilyen tekercseket formáztam belőle és ezeket is kisütöttem, de már nem megtöltve. Ez is nagyon finom, ha a lekvárba mártogatva esszük.

A játék kiírásnak megfelelően kellene valamilyen öntetet is készíteni, de én nem szeretem a fölöslegesen cukorral turbózott édességeket. A lekvár szerintem bőségesen elegendő a fánk mellé, a porcukor szórás pedig a tetejére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.