2011. január 19., szerda

Barátaim a konyhában


Mondhatnám, hogy azért teszem ide a képeket, mert az egyik főkóstolóm, és mert ilyen, van némi köze a konyhához. Ez persze így, ebben a formában nem igaz.  Főkóstoló leginkább a nyers húst kóstolja, mert szerinte főzés előtt a legfontosabb a hús minőségének ellenőrzése. Egyformán szereti a húst, májat, szívet, nyelvet, csirkét, marhát stb. Nem lehet rá panaszom, nem válogatós.
Nem is tudom, mihez kezdenék nélküle a konyhában. Én nem szeretem a nyers húst.
Rövid időre esett csak ki a munkából. Látható a képen, hogy ebben az állapotban bizony nehéz lett volna használható véleményt mondani a felhasználni kívánt alapanyagokról.
Itt még erősen az altatószer befolyása alatt állt és bizony cikkcakkban kúszva, dűlöngélve jutott csak el a tányérjáig, de ott el is fogyott az ereje.
Ült lógó bamba fejjel és nézett a semmibe. Többször visszavittük a szerintünk legmegfelelőbb helyre, mielőtt kárt tenne magában. Kis idő múlva újból elindult.



Néhány próbálkozás után kicsit elfáradt és újból megadta magát.


Érdekes volt, hogy amíg nagyon kiszolgáltatott volt és kómásan lődörgött a lakásban, addig a kutya hitetlenkedve nézegette és nem bántotta. Nem tudta, mi történt a barátjával, aki eddig olyan hatalmas pofonokat adott neki. Óvatosan és kicsit ijedten kerülgette, de nem ugrott neki, pedig attól féltünk, hogy játszani akar majd vele, mert most nem veszélyes rá nézve.


Egy idő után beleunt a kirekesztettségbe és, ha már úgy is leesett a párna a fotelból, akkor ráfeküdt és kipihente az izgalmakat.


Kicsit csalok, mert ez nem a mostani kép róla, de nem készült olyan, ami ide illő lenne. Ráadásul olyan bozontos, hogy az állatorvos azt mondta, hogy csak az orráról lehet felismerni. Ma már a fiúk is egyre gyakrabban keresik fel a kozmetikust, ezért neki is kijár nemsokára egy kezelés.

Frici cica még decemberben szedett össze egy sérülést a mellső lábán, amit az orvos csak altatásban tudott kitisztítani. Ha már úgy is el volt altatva, - kettőt fizet, egy alkalom alapon - megszabadították a férfiasságától is. Tulajdonképpen ez okozta a legkisebb kellemetlenséget neki.
Néhány antibiotikum injekció után úgy gondoltuk, hogy rendbe jön a lába. Nem így lett, de ez csak később vált bizonyossá.
Múlt hét végén a hátsó lába volt sérült, amikor haza jött egy portyázásról. Néhány nap után megint az állatorvosnál kötöttünk ki. Megint altatás, sebtisztítás, egy varrat a mellső lábába. Ezért néz ki ilyen szánalmasan.
Lassan eltelik az az egy hónap, ami után lecsillapodnak a hormonok és talán nem tesz kárt magában legközelebb.
Nagyon sok pénzbe kerülnek a háziállatok, ha ennyire közel engedi magához az ember őket. Ha ilyen sérülések érnek egy macskát vagy kutyát kint az utcán, lehet, hogy elpusztul kínlódva, mert elfertőződik a lába.

Most éppen vad hancúrozást folytatnak  a szobában. Remélem Fricike lassan meggyógyul és Buksinak sem kell már sok oltás, mert lassan elviszik a konyhapénzt is.

A Kishercegnek igaza volt: " Ha megszelídítettél, kötelességed gondoskodni rólam. "

Húsgolyók bazsalikompestós paradicsomszószban



Nem szeretem a pizza ízesítéssel készült termékeket. Szeretem a pizzát, de mindég csak az egyszerű ízű sajtos-paradicsomos volt a kedvencem. Amióta én sütöm itthon, most is csak ilyet készítek magamnak.
Azt hiszem az olaszok hanyatt esnének, ha meglátnának egy magyar pizzéria étlapot. Nem bántok senkit, mindenki egyen olyat, amilyet szeret. Én is olyat eszek.

A bolti pizzástáskákat, -csigákat, -párnákat stb. sosem szerettem, és nem csak a töltelékük miatt. Valahogy ösztönösen irtóztam attól a sok valamitől, ami bennük van. Iszonyat mennyiség zsiradék, fölöslegesen sok só, üres kalória.
Az íz miatt írtam le ezeket tulajdonképpen, mert nem tudom mitől ez a jellemző pizza íz, ami ezekben a termékekben található. Nekem pont ez nem ízlik. A gyerekeim szeretik a pizzás ízt, de mára már kifinomultabb lett az ízlésük. A hasonló ízvilágú ételek, amit én főzök, sokkal egyszerűbbek, letisztultabbak. Ha teszek is többféle fűszert az ételbe, sosem lehet egy-egy fűszer kiemelkedően túlsúlyban. A végén kellemes egyensúlynak kell lenni.

A bolognai mártásom is többféle fűszerrel készül, nem autentikus - de, hát ezen nőttünk föl, ezt szoktuk meg - de nem is oregánó ízű.
Ez a paradicsomosszósz pedig a legfinomabb, amit eddig készítettem. Számomra is meglepő módon viszonylag rövid idő alatt már harmadszorra főztem. Ebben közrejátszott a húsgolyó készítésben kifejlesztett technikám is.

Azzal kezdódött, hogy néhány hónapja vettem az egyik multiban egy cserepes bazsalikomot, ami akkora volt, hogy csak ámultam. Azzal tisztában voltam, hogy nem fogom tudni felhasználni, mielőtt tönkre  menne, ezért fájó szívvel, de gondoskodva a jövőjéről, összeturmixoltam olívaolajjal és mandulával.
Bőségesen tettem bele olajat, remélve, hogy így nem fagy össze annyira, hogy ne lehessen belőle kiszedni. Jól gondoltam.
Ezzel a bazsalikomos pasztával készítettem ezt - és az előzőket is - a szószt. Imádni valóan tömény bazsalikom, friss tavaszt idéző ízzel.
Ez egy elég nagy adag, de hát férfiaknak főzök.
  • 1/2 kg hagyma / ez nem is olyan sok /
  • 5 duci ger.fokhagyma
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 2 dob. konzerv, darabolt paradicsom
  • 1 kicsi dob. sűrített paradicsom
  • 1 ü. paradicsomlé / 7 dl. /
  • 1 nagy ek. bazsalikom paszta
  • 1 mk. szárított borsikafű, kakukkfű, bazsalikom
  • só, frissen őrölt bors
A hagymát közepes kockákra vágtam és a fokhagymával együtt megfonnyasztottam az olajon.
Amikor elég puhának találtam, ráöntöttem a bort és elforraltam. Ezután beletettem a sűrített paradicsomot, kevergetve kicsit lesütöttem / ez nem igazi sütés, de így kicsit elveszíti a savasságát /, ezután a darabolt paradicsomot is hozzáöntöttem és a fűszereket is beletettem. 
Felöntöttem a paradicsomlével és összeforraltam, hogy a darabolt paradicsomok is megfőljenek egy kicsit. Nem kell sokáig főzni. Ha nagyon kevésnek bizonyul a szósz mennyisége, lehet vízzel hígítani.
Kóstolás után igazítottam az ízeken. Sóztam, borsoztam.


Beletettem a kisütött apró húsgolyókat és egyet forraltam rajta.
Most 70 db. kicsi golyót formáztam és olajon kisütöttem, mielőtt a szószba kerültek.


  • 60 dkg darálthús
  • 1 hagyma összevágva, megpárolva
  • 1 ger fokhagyma     - "  -
  • 5 dkg kuszkusz vízben megpuhítva
  • bors
Amióta megpróbáltam kuszkusszal helyettesíteni a nyúlós zsömlét, azóta csak így készítek fasírtot és húsgolyókat.


Természetes színű és ízű, nem művi piros, csak narancsos színe van. A kisütött húsgolyók fantasztikus ízt adnak ennek az ételnek. Azt gondolom, hogy a paradicsomszószban is meg lehet főzni a húsgolyókat, elősütés nélkül, de a gyorsabb megoldás nem fogja visszaadni ezt az ízt.


Tálalásnál szórjuk meg , ha van, bazsalikommal, ha nincs, akkor vágott petrezselyemzölddel. Ezzel a friss ízzel igazán finom lesz.

2011. január 12., szerda

A kocsonya főzéshez meleg van

                               


Tegnap sertésnyelvet főztem sós, fűszeres vízben, ma pedig ezeket. A fűszerezés hagyományosan magyar, semmi extra. Köménymag, majoranna, bors, hagyma, fokhagyma. Ezeket tettem a vízbe és kb két óra alatt főztem puhára.
A  nyelvet még főzés után egy kicsit meg kellett tisztogatni, de leginkább a nyelv felületéről kellett lehúzni azt a vastag szürke réteget. Kicsit vagdosni is kellett, de azért szépen le tudtam szedni.
Saját sütésű kenyér és torma. Ez volt a körítése.
A nyelv finom, vastag, sűrű izom az egész. Szívesen eszem én is.

A mai alkotásommal már nem vagyok ilyen jó viszonyban. Azt hiszem tényleg van olyan alapanyag, amivel legjobb csak a tányéron találkozni. Van olyan étel, amit megfőzök, de ha lehet, nem eszek belőle. Vagy eszek, de csak óvatosan, válogatva.
Egyszer már főztem röfi orrokat, akkor meg sem kóstoltam. Lehet, hogy most sem fogom?

Kuszkusz a fasírtban


A zöldbabfőzelék is abba a csoportba tartozik, amely tele van hagyományos magyar ételekkel és jellemzője az ahány ház, annyi szokás címke. Nekem is az a legfinomabb, amit az Anyukám főzött, pedig én sokfélét ettem az iskolai vagy munkahelyi menza jóvoltából. A gyerekeim először azt szerették meg, amit az anyósom csinált, azután szépen lassan átszoktak arra, amit én főztem.
Sokáig kerestem azt az ízt, amit a nagymamámnál ettem. Nem olyan régen jöttem rá, hogy talán a kaportól volt olyan jellegzetes íze. Csak egy kevés kell bele, hogy ne legyen kapor ízű, de egészítse ki a többit.
A savanyú főzelékeket sem szeretem, mert a menzán ecet ízű volt mindig. Anyukám sem tett bele ecetet.
  • vízbe só, cukor, babérlevél, apróra vágott hagyma, reszelt fokhagyma, kapor
  • rántás olajból és lisztből tejjel fölengedve, vízzel pótolva
  • összevágott petrezselyemzöld ---  ezt már nem főzzük!

Szeretem a főzelékeket. A galuska sűrűségű rántásoktól eltekintve, igazán finom Hungaricum válhatna belőle. Nem kellene hagyni, hogy elvesszen, de én nem szeretném azt sem, ha nagyon modernizálnák.
Mivel sehol nem eszik ilyen formán a zöldségeket, nem is ismerik a főzelékeket, akkor meg miért kell átalakítani őket? Kinek az ízlése a meghatározó? Egyék úgy, ahogy mi. Nekem sem kell bele a sok zsiradék, a sok liszt, a zsíros mócsingok, de ha átalakítják, akkor az már nem főzelék lesz.

Most mégsem a főzelékről, hanem a fasírtról akarok írni.

Régen finom fasírtokat készítettem. Finomat és jót is. Azután már csak finomat, mert az ízét nem befolyásolta ugyan a kinézete, de állagra egyre rosszabb lett. Ahogy romlott a zsömle minősége, úgy változott a fasírtom állaga.  Azután próbáltam kenyeret tenni bele, de ez sem vált be véglegesen. Néha teletömtem zsemlemorzsával, hogy sűrűbb legyen a massza, de akkor meg csupa kenyér lett.
Elkzdtem kísérletezni, minden ehetővel kevertem a darálthúst, de csak nem akart összejönni.
Amikor belefogtam a kenyérsütésbe, javulni látszott a helyzet, de akkor meg sajnáltam a kenyeret eláztatni, amikor még javában ehető volt.

Néhány hónapja volt maradék megfőzött kuszkuszom és nem volt ötletem a felhasználására. Gondoltam egy merészet és készítettem fasírtot kenyér helyett kuszkusszal. Azt hittem kitaláltam valamit, büszke is voltam magamra, amíg nem láttam Nigella műsorát. Ő apró húsgolyókat készített és két kanál búzadarával dúsította.

Az én húsgolyóim sem fasírt összeállításúak lettek, mert azt gondoltam, hogy a kuszkuszhoz más ízesítés kell. Tettem bele nyers, apróra vágott hagymát, összevágott petrezselyemzöldet és nem tettem bele fokhagymát és piros fűszerpaprikát. A húsgolyókat sem forgattam prézlibe sütés előtt. A kuszkusz mennyisége találomra történt, ezért nem is írtam róla semmit. Hatalmas sikere lett, ezért később újból ilyet sütöttem.

Ma pedig a főzelék mellé akartam fasírtot sütni, de eszembe jutott a kuszkusz és lemértem, hogy leírhassam.
  • 1/2 kg darálthús
  • 1 fej hagyma apróra vágva és olajon megpárolva
  • 2 ger fokhagyma a hagymával megpárolva
  • só, bors
  • 5 dkg kuszkusz másfélszeres mennyiségű forró vízzel leöntve, kb. öt perc alatt magába szívta a vizet
  • 1 tojás
Az öt dkg kuszkusz szerintem éppen elég ennyi húshoz, de lehet többet is tenni hozzá, akkor természetesen nem lesz annyira húsos a massza. Biztosan van, aki kenyérből is többet tesz hozzá, mert vagy spórol vagy nem szeretik a sok húst.
Sűrű, tömör állagú fasírtok lettek és a sütés előtti prézlizés sem hiányzik. Fölösleges kalória!
Ha hagyományos ízesítésű fasírtra vágyunk, természetesen beleforgatom a prézlibe sütés előtt. Szerencsére nálunk semmilyen étel- vagy elkészítési mód nincs tiltó listán.

Levesbetét ---- ricottás galuska medvehagymával



A zellerkrémlevesről nem szeretnék sokat írni. Szerintem a krémleveseket nem lehet elrontani. Persze az ízeítés nagyon egyéni, de az összeállítását is a magunk ízlésére szabhatjuk. Más ízű lesz a leves, ha a zöldségeket először kevés olajon, vajon megpirítjuk, megpároljuk. Ennek ellenére én sokszor kihagyom ezt az eljárást, ugyanis így elkerülöm a fölösleges zsiradék bevitelt a szervezetünkbe. Majd másnál kihasználom ezt a bónuszt.

Most a levesbetétként készített ricottás galuska érdemel leírást.
  • 25 dkg ricotta
  • 2 ek. burgonyapehely
  • 2 ek. lenmagpehely
  • 1 ek. fagyasztott medvehagyma
  • 1 tojás
  • kb. 10 dkg durumliszt
  • só, bors


A tojás nagyságától, a ricotta nedvesség tartalmától és a liszt állagától is függ, hogy végül mennyi lisztet kell beletenni.
Nekem ezek a nagy ovális galuskák tetszettek most. Nem kell sokáig főzni, de ez nagyságtól is függ.
Érdemes egyet próbaképpen megfőzni, hogy nem esik-e szét? Nekem szétesett, ezért még több liszt kellett bele.

Vajban sült körte gorgonzolával



Soha rosszabb vacsorát!
Karácsony utáni maradékok hasznosítása volt a cél. Begyűjtöttem némi fölöslegesnek tűnő dolgot.
Nem vagyok egyedül ezzel a hozzáállással, tudom. Lehet, hogy nem ez a legmegfelelőbb szervezés, de az időhiány sok mindent elnézhetővé tesz.
Az történik ugyanis ilyenkor, hogy már hetekkel az ünnep előtt úgy járok vásárolni, hogy ha találok valamit, ami majd jó lesz valamire, azt megveszem. Sok az akció / nem azért, mert lejárt /, sok a lehetőség és a csábítás.
  • 2 szép körte / éppen megérett öt nap alatt /
  • 15 dkg gorgonzola / három hétig várt a sorára /
  • görög joghurt / háromból egy maradt még/
  • 2 óriás fej fokhagyma / sütni vettem eredetileg is /
  • 1 db. rómaisaláta / pénteki akció, de még egy hétig elállt /
  • szárított sonka a fagyasztóból
A fokhagymagerezdeket kb. 20 perc alatt sütöttem meg. Én is meglepődtem, hogy ilyen hamar kész lett.
Nagyobb részét belekevertem a joghurtba, amibe sót, borsot és olívaolajat is tettem.
A sonkát  a sütőben ropogósra sütüttem.
A körteszeleteket a vajban megsütöttem.
A salátát összetépkedtem és tányérra tettem. Megöntöztem a joghurttal, rátördeltem a sajtot, ismét joghurt került rá, azután a ropogósra sütött sonkát morzsoltam a tetejére.
Néhány szem sült fokhagymával díszítettem és a vajban sütött körtével tálaltam.
Pirított bagett szeletekkel és egy pohár borral egészen ünnepi lett.

Nem vagyok naív, hinni akarok benne


Nagyon jó ízű, nagyon finom kávét ittunk. Pontosabban kapucsínót. Semmivel sem drágább, mint a nagy bevásárló City kávézói. A sütemények viszont nagyon azok.
Akartam írni a hálózatról többet is, de majd máskor. Akit érdekel, kicsi kutakodás után talál róluk elég sok információt.