2011. október 10., hétfő

Mazsolás, rozmaringos nyúlmáj sült céklasalátával


Sajnos már jó ideje nem jutunk nyúlhúshoz, pedig nálunk nagy kedvenc volt. Sokféle étel készült belőle, nem ragadtam le a pörköltnél. Nem régen hallottam, hogy van olyan, aki még rántva sem próbálta soha, mert azt hitte, hogy úgy nem jó.
A nyúlmáj viszont ritkán került a tányérunkba, mert sokszor fehér foltos volt. Azt mondták, hogy " köves" a máj és talán valami tartási hibára vezethető vissza.
Most viszont kaptam egy fiatal nyuszit és ennek a mája gyönyörű volt. Nagyon finom az egyszerűen fokhagymával és majorannával megsütött máj is, de most valami különlegeset akartam. Mert megérdemli.....

A csirkemáj és a nyúlmáj, de talán a többi sütése is némi gyakorlatot igényel, mert nincs rosszabb a túlsütött májnál. Át kell, hogy süljön, de ne legyen belőle száraz tömb.
Talán ezért nem szeretik sokan, mert még nem ettek igazán puha, jóízű és állagú májat.
Sütési időt is nehéz erre írni, de tessék próbálkozni.
Erős tűzön sütve szoktam készíteni, de néha kicsit lejjebb veszem a hőt és letakarom. Azután megint vissza és újból erős tűzön sütöm, gyakran kevergetve.

Tévedés, hogy semmilyen májat nem szabad sózni sütés közben!
A kétlábú állatok máját szabad sózni
A négylábú állatok máját csak kevéssé és a sütés végén lehet jobban sózni.


  • Olívaolaj és vaj keverékében vastagabb szálakra vágott hagymát / sokat / fonnyasztottam fokhagymával együtt.
  • Kicsit lepirítottam és mazsolát adtam hozzá. Só, frissen őrölt bors, pici majoranna került bele és természetesen a májak is.
  • Rövid párolás után édes cidert / bornak nem mondanám, de másra úgy sem jó / öntöttem bele.
  • Rövid időre letakartam, azután erősebb tűzön, kevergetve készre pároltam.
  • Néhány szál vagy inkább levél rozmaringot felaprítottam és ezt is beleszórtam.
  • Nagyon finom illata volt!
A céklát sütőben sütöttem meg. Sokkal finomabb lesz így, mint vízben főzve. Köretnek is kiváló, de nekem most salátaként szerepelt.

2011. október 9., vasárnap

Na, ilyet még nem láttam!


Ez egy lejárt szavatosságú egykor nagyon finom csilipor. A nagy lyukak valószínűleg fészkek, a kis sárga foltok a molyok maradványai, de voltak köztük apró fekete valamik is. Olyan, mintha abból már kibújtak volna.
Szerencsémre nem leptek el a röpködő molyok, ezért nem is volt feltűnő, hogy ebben a zacskóban lehet valami.
A másik ok, ami mentségemre szolgál, hogy egy ideje vagy friss csilipaprikát használok, vagy a durvára darált, de szárított  fajtát.
Nem tudom, mikor kerülhettek bele, de valószínűleg nem tudták, hová jutottak. Gyanítom, nem csili kedvelő molyokról van szó, mert akkor túlélték volna ezt a kalandot.

Tud valaki magyarázatot adni arra, hogy mit éreztek ezen és miből akartak megélni?
Egyáltalán hogy jutottak el abba az állapotba, amiben végül is elpusztultak?
Mitől pusztultak el?

Volt már nálam is hatalmas moly invázió, amikor ki kellett dobnom szinte mindent. Lisztet, darát, prézlit és sok fűszert is, de ilyet még nem láttam.

Egyáltalán, molyok voltak vagy akartak lenni ezek?

Kedvenc vacsora ételünk a vékony tésztájú pizzalepény


Annyira egyszerű és olyan gyorsan elkészül. Nagyon-nagyon finom és megszámlálhatatlan változata van.
Nem vagyok vega, de az én kedvenceim a hús nélküi sajtos-zöldséges lepények. 
Megpróbálom minél természetesebb alapanyagokból elkészíteni, mert ezekből kevés kell, cserébe fantasztikus ízük van.
A kecsapot pedig a közelükbe sem engedem!


Ezen a lepényen csak füstöltsajt és edami sajt van, rajta kumato és egy kevés parmezánnak nem mondható reszeltsajt. Sajnos csak ehhez lehet hozzájutni rendszeresen, tudom ez többféle keménysajt keveréke parmezánnal keverve és aromákkal ízesítve.
A kumatot most próbáltam ki először, de nagyon ízlett. Majdnem olyan édes, mint a koktélparadicsom. A színe pedig csodaszép. Főleg így, hogy nincs elrejtve.
Volt még a hűtőmben bazsalikompesto, ezért ezt is tettem rá.
Nekem ez volt az egyik kedvencem. 
Ha így haladunk, a családom is minimális húsos pizzát fog enni, mert az enyém mindég ízlik nekik, csak sajnos kevés jut belőle. Mert ez az enyém!


Ezekre a pizzasütő lapokra érdemes beruházni, mert nem ázik el a tészta, hiszen  a forró levegő alulról is jobban éri a tésztát.
A vékony tésztával olyan gyorsan megsül, hogy alig tudom elkészíteni közben a másikat. Ezért sem kell nagyon megpakolni a tetejét, hogy minden megsüljön rajta.
A tesó áruházban 1000 ft volt darabja.


A teljeskiőrlésű liszt itt is megtalálható, mint szinte mindenben, amit én sütök. Ebben most volt rozsliszt és tönkölyliszt is.
A másik kedvencem a lenmagpehely. Nagyon egészséges és én teszek szinte minden kenyérfélébe. Na jó, a kalácsokba azért nem.


Ez szintén a vékony tészta, de úgy volt kedvem, hogy két tészta közé rejtsem a rávalót. Így lett belőle töltelék.
Ebben sincs sok minden csak füstölt nyers sonkaszeletek, márványsajt, petr.zöld és edami sajt reszelve, hogy összefogjon mindent.

Amikor - majdnem minden nap - fél öt után elkezdek főzni és még az evésre is sajnálom az időt, akkor is elkészülök ezekkel a lepényekkel addigra, mire éppen az éhenhalás küszöbére érek. Ha már úgy is a konyhában töltöm az időt, akkor legyen maximálisan kihasználva. Én így gondolom. Egy nő egyébként is képes egyszerre többfélét is csinálni.
A teljeskiőrlésű lisztből készült vékonyka lepény még a lelkiismeretemet is csitítja.
Minden nap meg tudnám enni ezeket!

Kapribogyós halbecsinált sütőtökös gnocchival


Nem jól írtam a gnocchi nevét a képre, de most már így marad. Kimondani sem tudják sokan, nekem leírni nem sikerült.
Régebben volt már egy sikertelen próbálkozásom a sütőtökös gnocchival, de annyira csúfos véget ért, hogy évekbe tellett, amíg újra próbálkoztam.
Valószínűleg a siker egyik titka a jó recept. Azt hiszem, most találtam egyet, de még így is sok múlik a tök víztartalmán és a krumpli minőségén.

A tököt sütőben sütöttem meg a hagyományos módon, hogy minél kevesebb víz maradjon benne.
A krumplit héjában főztem meg, ugyan ebből a meggondolásból.

  • 20 dkg sült sütőtök
  • 25 dkg főtt, áttört krumpli
  • 50 dkg liszt
  • 2 tojás fehérje 
A tököt is és a krumplit is áttörtem, hogy pépes legyen.
Összekevertem a liszttel és tojásfehérjével. A fehérje nem előírás, nekem kellett a sárgája másra és ez maradt.
A töktől nagyon lágy lesz a tészta. Ha megelégszünk a formátlan kis gombóckákkal, akkor jó így is, de ha szép formás gnocchikat akarunk, akkor kell még bele liszt, de a kifőzés után keményebbek lesznek a gombóckák.
A lágyabb tésztát bőven kell lisztezni a formázásnál.
Bő sós vízben kifőztem addig, amíg feljöttek a víz színére + még két perc.


  • Vajat / nem margarint / olvasztottam bőséges mennyiségű vágott petrezselyemzölddel és erre szedtem ki a megfőtt tésztát. 
A halbecsinált egy régebbi szakácskönyvből való, ami nem magyar eredetű, ezért sokféle hal- és elkészítési módja szerepel benne.
Nem írok grammra pontos mennyiségeket, mert nálam ezek a főzés során sosem számítottak. Ha a mennyiséget növelni akartam, mert többet készítek, akkor sem grammoztam. Meggyőződésem, hogy a főzés ezt elbírja, de a sütés nem.

  • 80 dkg  afrikai harcsafilé
  • 1 citrom
  • 1 db hagyma
  • kb. 5 dkg vaj
  • kb. 4-5 dkg liszt
  • kb. 1/2 liter alaplé
  • kapribogyó / nálam egy evőkanálnyi / 
  • fehérbor kb. 1/2 dl
  • frissen őrölt bors / nálam citrombors /
  • 2 tojás sárgája + 2 evőkanál víz
A kockákra vágott halat leöntöttem a fél citrom levével és állni hagytam.
A  hagymát apróra vágtam és a vajon megpároltam.
Rátettem a lisztet, átforgattam, kicsit lepirítottam és felöntöttem az alaplével.  Szerencsémre éppen akkor főztem egy jól bezöldségelt levest és ebből vehettem el a levet.
Összeforraltam, de ekkor még  híg volt, hiszen még főzni kellett tovább.
A lecsöpögtetett halat beletettem, sóztam, borsoztam és hozzáadtam a kapribogyót és a bort is.
A halat puhára főztem.
A tojások sárgáját elkevertem a vízzel és ezzel sűrítettem be a mártást.
Óvatosan forraljuk tovább, hogy a tojás ne főljön meg benne.

Ha elég savanyúnak érezzük, akkor a citrom másik fele már nem kell, ellenkező esetben még ezzel pikánsabbá tehetjük.
Zöldpetrezselyemmel, reszelt citromhéjjal díszíthetjük.
Sajnos én elfelejtettem, pedig meg volt a citromhéjam.
A gnocchi helyett párolt rizzsel tálalhatjuk.

Képek recept nélkül



Ez az ide év slágere vagy csak én nem tudtam eddig róla?
Állítólag gesztenye ízű, de nekem nem sikerült felfedezni benne semmi hasonlóságot. Krémesebb az állaga, mint hagyományos társáé, de ezen kívül semmi különleges.
Bármilyen tökös ételhez használható, amihez a kanadai sütőtök is jó.


Vacsorára akartam valami frissen készült kenyérfélét. Nekem ezek a lepények váltak be legjobban. Olyan összetételű liszttel készítem,  amihez éppen kedvem van illetve ami éppen van itthon.
Most vettem egy kilónyi kukoricalisztet, mert olyan szép színe volt és annyira kellette magát a polcon. Néha szoktam használni,szokott lenni itthon, mert keverem más lisztekkel.


A másik kedvencem a túrós péksütemények vagy kenyerek. Limara írt egy pontos receptet, de nálam ilyet ne keressetek. Általában 25 dkg túrót teszek 60 dkg liszthez. Természetesen ezek is kevert lisztek, mert szinte mindég használok teljeskiőrlésű liszteket. Puhább lesz a tészta, jó állagú és nem utolsó sorban sokkal több túrót eszünk így.


Elkészült az idei lecsó is. Az idén már külön háztartást vezetnek az  egyik fiamék, ezért készültek a kisebb üvegek. Évek óta nem változtatok ezen az eltevési módon, nekem nagyon bevált.
Nagyon fárasztó és sok időt vesz el a befőzés, de a  finom ízeket csak így lehet megőrizni télire. Olyan jó körbe nézni a spájz polcain, roskadoznak az üvegektől. Ez is hozzásegít minket, hogy elkerüljük a sok mesterséges vacakot, amit beletesznek a gyári késztermékekbe.


Ezt is megmentem, ha lecsót főzök be. Nekem csak a paradicsom húsa kerül a paprika mellé, ezért megmarad a leveses-paradicsommagos melléktermék.
Felfőzöm, kicsit elpárologtatom a vizet, ami a paradicsom mosása miatt kerül bele. Üvegekbe öntöm, szárazdunsztba teszem és télen elhasználom úgy, mint a paradicsomlét.


Kockára vágott padlizsánt kisütöttem olajban és hagymás- paradicsomos- babos szószt öntöttem a tésztára a padlizsánnal együtt.
Bazsalikompesto ízesítette tovább.

2011. október 2., vasárnap

HELP!!!! A csúf pavlova



Elrettentő példának ide kell tennem, mert magamat is el kell rettentenem. Ilyen csúfság rég nem esett meg velem. Természetesen a képen sem javítottam semmit.
Írtam már, hogy a sütemény recepteket nem tőlem kell kérni, mert receptem ugyan van  - valamiből nekem is kell készülni  -  de gyakran nem tartom be, ezért ritkán sikerül fotogénre. Az ízekkel nincs baj, mert nem a kukában végzik, de vendégeknek nem tenném ki az asztalra.
Most is ez lett volna az eredeti szándékom, de a vége az lett, hogy suttyomban szépen megettük, mielőtt bárki megláthatta volna.

Becsület szóra mondom, hogy most mindent betartottam, ami írva van, ráadásul olyan oldalakról néztem meg, hogyan kell csinálni, akikben megbízom.
Gyönyörű és szerintem elég kemény habot csináltam, tepsire kentem kb. 5 cm magasra. Nagyon szép volt, még kicsit márványos is lett, mert a hab alja nem keveredett el teljesen a kakaóval.

Az én sütőm magasabb hőfokon működik, mióta kicserélték a fűtőszálat, ezért ezen én változtattam, de ez nem lehetett baj.
Az első 2O percben tökéletes volt még minden, gyönyörű magas volt a hab. Ezután kicsit lejjebb vettem a hőmérsékletet, mert éreztem az illatát, gondoltam, nehogy megégjen. További 15 percig sütöttem, de már kicsit égett kakaó illat volt, ezért megnéztem.
Na, ekkor láttam a képen levő állapotban a pavlovámat.
Az íze finom, de ezen kívűl, borzalmas. Hét tojásfehérjém volt, jó adag lett volna belőle. Még jó, hogy nem a krémmel kezdtem.

Nem adom föl, de néhány jó tanács rám férne. Légyszíves segítsetek, mi lehetett a baj?

2011. szeptember 11., vasárnap

Maradék hasznosítás


Máskor is szóba került már a maradék hasznosítás, de azt hiszem sokan vagyunk így vele. Néha előfordul, hogy  nem megfelelő logisztika vagy mostmástennék állapot miatt nem kerül felhasználásra minden alapanyag. Egy ideig lehet tárolni, de eljön az idő, amikor utolsó lehetőségként a fazékban végezheti és nem a kukában.
Na jó, még nem volt kuka közeli állapotban a ma felhasznált alapanyag, de maradt a befőzésből és maradt az előző napi főzésekből is.
A pénteki bevásárláskor még egyáltalán nem tudtam, mit fogok főzni, mire lesz időm, de vettem egy darab sertéscombot. Sertéshúst leginkább pörköltnek szoktam főzni, gondoltam, most is ez lesz a legegyszerűbb.
Amikor tisztítottam a húst, még akkor sem tudtam, mi lesz belőle, de látszott, hogy leeső darabok lesznek rajta, amiből csak pörkölt lehet.
Szépen körbe faragtam és közben jártam az agyam, hogy mire lenne jó. Maradt egy szép darab, amiből szeleteket lehetett vágni. Mielőtt ennek nekiestem, körülnéztem, mi van a hűtőben.
Találtam

  • 3 db gombát
  • 1 cukkinit
  • egy kis darab húsos szalonnát
  • 3 kisebb körtét
  • egy csomag mozzarellát
  • 20 dkg trappista sajtot
A húst felszeleteltem és egy tepsibe tettem besózva kevés vízzel leöntve és letakarva betettem a sütőbe.150°C-on jól elvolt, amíg elkészítettem a ragut.

Hagymát vágtam kockákra, megpároltam.
Rátettem az összevágott szalonnát és lesütöttem.
A gombát kisebb darabokra vágtam és lehetőleg erős tűzön pároltam, hogy inkább süljön, mint főljön.
Hozzáadtam a kisebb kockákra vágott cukkinit is és szintén erős tűzön sütöttem
Só, frissen őrölt bors, borsikafű és kakukkfű került bele.
Kukoricalisztes tejföllel behabartam, vízzel felengedtem és sűrűre főztem.
A körtéket kisebb kockákra vágtam és belekevertem.
Amikor kicsit kihűlt, belekevertem egy tojást.

A hús majdnem megpuhult már és egy kevés víz még maradt alatta.
A tepsiben elrendeztem a szeleteket és ráöntöttem a ragut. Szépen beterítette az egészet.
A mozzarellát rámorzsoltam és beszórtam a reszelt trappistával.
Takarás nélkül visszatettem a sütőbe 160 fokra és összesütöttem.

A körete sütőben sült rozmaringos burgonya volt.
Félbevágtam a krumplikat, besóztam, borsoztam, olajoztam, rozmaringgal megszórtam  és tepsibe tettem. Lazán letakartam alufóliával és 200 fokon sütöttem, amíg puha nem lett.
Megfordítottam a krumplikat és takarás nélkül szép pirosra sütöttem.

Jó kis ebéd kerekedett belőle és egészen feldobódtam  a savanyúság eltevés miatt  rám törő egyhangúságból.