2011. november 2., szerda

Császármorzsa



Ritkán készítem, hiszen olyan egyszerű és miért könnyíteném meg a helyzetem, ha  a család édességre vágyik.
Ilyenkor jön a recept keresés a számtalan papírfecni között. Mire végig böngészem és olvasgatom mindet, már el is szállt az ihletem a sütésre. Rendszeresen megállapítom, hogy a sütést nem nekem találták ki, főleg nem úgy, hogy délután és minél előbb.
Aztán mégis nekiállok és amilyen nehézkesen kezdek hozzá, olyan lelkesen folytatom.

A legenda szerint Ferenc József egy napon omlettet (schmarrn) kért desszertnek. A szakács gyorsan improvizálta a császármorzsaként elhíresült édességet, és a hozzávalók, főleg a tej után, Kaser Schmarrn, vagyis „sajtkészítő omlett” névre keresztelte. Az öreg császár az elnevezést félreértette és ettől a naptól fogva Kaiser Schmarrnként emlegette. Ki mert volna neki ellent mondani? / Dívány.hu /

Lehetséges, hogy ez nem a klasszikus változat, de ez engem nem is nagyon érdekel.
Olvastam olyan recepteket, ahol csak lisztből készül, sőt, szinte csak olyat olvastam.
Az én változatom az egyik kolléganőmtől származik és én ezzel meg is vagyok elégedve.

  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg búzadara
  • 3 tojás sárgája + a fehérje
  • kb. 5 dkg cukor
  • 1 cs. vaníliáscukor  
  • pici só
  • 4 dl tej
  • 5 dkg vaj
  • 2-3 ek olaj
Ezeket mind kikeverjük és legalább egy órán át állni hagyjuk, de az sem baj, ha többet áll.

  • A tojások fehérjét habbá verjük és lazán belekeverjük az alapmasszába. 
  • Bő zsiradékban sütjük.
Nekem a zsiradék  kb. 5 dkg vaj és 2 evőkanál olívaolaj volt.
Teflon edényben sütöttem, ezért ennyi zsiradék elég volt, de egyébként sem akartam, hogy ússzon minden a zsiradékban.

Beleöntöttem a kikevert masszát a fölmelegített zsiradékba és folyamatosan kevergettem, mert elég hamar kezd sűrűsödni.
Közepes hőfokon állandó kevergetés mellett igyekeztem kisebb darabokra törni, ami elég könnyen megy és minél jobban szárad, annál kisebb részekre törik szét.
Egy idő után már pirulni kezd, ezt hagyni is kell, mert ettől lesznek  ropogós darabkák a morzsában.
Látszólag kiszárad, de ez a búzadarától lesz más állagú, ha csak lisztből készülne, gyanítom, akkor puhább állagú lenne a végeredmény.

Ez az egész folyamat nekem kb. fél óra hosszat tartott.
Lehet kisebb illetve nagyobb darabokra tördelni sütés közben, a fontos az, hogy elég időt hagyjunk, hogy megsüljön, ne legyen nyers lisztízű a végén.

Kicsit puha, kicsit ropogós, de nagyon finom.
Baracklekvárral  szokás enni. Akinek nem elég édes, az porcukorral még megszórhatja.

Másnap kitűnően felfrissíthető, ha a lekvárral leöntve melegítjük fel. Ekkor ugyan magába szívja a lekvár nedvességét, de ettől ismét puhább lesz.

Céklás muffin



Nem újdonság, ha egy sütemény a hozzávalók között valamilyen zöldségfélét is tartalmaz. Van répás, van cukkinis és van céklás is. Nekem mindegyik nagy kedvencem, de a répás volt az első, ezért ezt szoktam meg és ehhez jobban hasonlít a céklás íz.
A sült cékla ízét különösen kedvelem, ilyenkor már elkezdődik nálunk a cékla evés és tavaszig abba sem hagyjuk. Most is készült egy adag, méghozzá rozmaringgal, fokhagymával és balzsamecettel.
Na, ebből a céklából tettem a süteménybe, mert nekem akkor és ott kellett sütnöm egy muffint.
Úgy gondoltam, nem lesz nagyon kirívó az íze a sok csokoládéval, de ha mégis, az csak jót tesz majd neki.

 Hugh Fearnley-Whittingstall   receptje és úgy gondoltam, megtartom magamnak, de szívesen megosztom az érdeklődőkkel.

  • 25 dkg főtt cékla reszelve  ----  nálam sült cékla 
  • 25 dkg vaj   / margarin /
  • 25 dkg étcsokoládé --- vagy 20 dkg csokoládé és 1ek. kakaópor
  • 25 dkg cukor --- nálam barnacukor / nem a koronás színezett fehércukor /
  • 3 egész tojás
  • 15 dkg liszt  ---- nálam grahamliszt
  • 1 cs. sütőpor
A vajat és a csokoládét összeolvasztjuk.
A tojást, a cukrot kikeverjük és hozzáadjuk a céklát meg a többi hozzávalót.
A muffin tésztáját nem kell nagyon kikeverni, mert akkor nehéz lesz. 


Ebből a mennyiségből kb. 24 - 26 db lesz, tehát ez egy dupla adagos mennyiség. 


Közepes sütőben kb.  170°C-on sütjük 20 - 25 percig.

2011. október 23., vasárnap

Diós, körtés csirkecomb, szalonnás sütőtökkel


A csirkecombokból is lehet ünnepi ételt készíteni, bár nem olyan elegáns, mint a kacsa vagy bélszín, de mindenképpen elérhetőbb. Árban is.

Csirkecomb tölteléke:   

  • márványsajt,  
  • füstöltsonka / nem gyorsérlelésű /,  
  • pirított dió, 
  • körte, 
  • tojás, 
  • friss kenyérbél 
  • só, 
  • frissen őrölt bors
  • borsikafű
A tepsibe a hús alá felkarikázott hagymát tettem, hogy süléskor a csirke ne ragadjon le. A hagymára nem volt szükségem, de jó szolgálatot tett.
Az édes ciderből még mindég volt, ezért ebből öntöttem a hús alá.
Lassú sütéssel készült, ezért talán nem száradt ki, nem veszített annyi nedvességet a hús, pedig nem volt letakarva.

Szalonnás sütőtök 


S sütőtök karikákat sóztam, borsoztam, kakukkfűvel szórtam meg és egyenként bacon szeletekbe göngyölve sütőben megsütöttem.

Krumplival töltött sültpaprika



  • finomra reszelt nyers krumpli
  • finomra vágott hagyma
  • finomra aprított húsos szalonna
Olajon összepároljuk, fűszerezzük ízlés szerint.
Fehér paprikákba töltjük, de ne túl sokat, mert sülés közben megdagad és kijön belőle.
Olajos vajon kevés vízzel kb. 25 perc alatt megpároljuk.
Fedő nélkül elpárologtatjuk a vizet és körbe sütjük.

Nekem nem sikerült tökéletesre, mert sok lett a víz a paprikák alatt, ezért nem tudtam elfőzni. Túlpuhult a töltelék, eláztatta kissé a paprikákat, ezért a sütőben kellett befejeznem, hogy a forgatásnál ne essenek szét.
Ennek ellenére jó íze volt.

Paprikamártás


Sütőben megsütött paprika, héjától megszabadítva, sózva, borsozva, tejszínnel-tejföllel összetumixolva. Kapott egy kevés kakukkfű - rozmaring fűszerezést is.

A vendégek még sültkrumplit is ettek hozzá,de én eredetileg nem gondoltam más köretre, mint a tök és a paprika.

Citromos sült hal rókagombás zöldségraguval


Együnk halat, legjobb falat!
Ez egy szlogen volt, de nem tudom, hogy abban az időben mennyire volt egyszerű halhoz jutni. Ma elvileg könnyebb, de a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja. Ráadásul a bőség zavarában egyre többször hallom, hogy egyes halfajtákat degradáló módon minősítenek. Örülök, ha egyáltalán halhoz jutok, nekem nem áll módomban válogatni a nemes és még nemesebb fajták között.
Némely ételhez ajánlott a keményebb húsú halak használata, hogy ne essenek szét főzés közben, bár én pontyból már sokféle ételt készítettem, igaz egy kicsit jobban oda kellett figyelni a főzés ill. sütés idejére.

Ezt a halat a helyi hentesnél vettem, ami sajnos majdnem 500 ft-tal drágább volt, mit a nagy multiban, de ha oda kellene mennem két kiló halért, akkor az is ennyibe kerülne.

Afrikai harcsafilét vettem nemrégiben, és mivel frissnek láttam, kicsit többet vettem. Elosztottam, mert nagyobb adaggal jobban lehet gazdálkodni, ezért a kisebb leeső részekből készült a múltkor a halbecsinált, most pedig a szép darabokból ez a sült hal.

 A halat a múltkorihoz hasonlóan friss citromlével öntöttem le, sóztam, borsoztam, reszelt fokhagymát tettem hozzá és így hagytam állni egy ideig.

Közben elkészítettem a zöldségeket.

  • 2 közepes hagyma
  • 2 közepes piros kaliforniai paprika
  • 6 db barna csiperkegomba
  • 3 db közepes sárgarépa
  • 6 gerezd fokhagyma
  • provanszi fűszerkeverék
  • 1/2 cs. rókagomba krémleves
  • medvehagyma / a fagyasztómból /

  • A sárgarépát vékony lapokra vágtam, a többi zöldséget csíkokra..
  • Olaj és vaj keverékén megfonnyasztottam a répát, mert ennek kellett a legtöbb idő.
  • Hozzáadtam a többi zöldséget, megfűszereztem, sóztam, borsoztam.
  • Nagyobb lángon készítettem, hogy sülni tudjon és ress maradjon. Sikerült is ilyenre készíteni.


Van egy másik titkos adalékom is a főzésnél. Többször használtam mát levesporokat szósz készítéshez.
Mostanában lehet kapni a knorr új krémleveseit. Ezekről nem tudok véleményt mondani, mert krémlevest bármikor és bármiből csinálok elég gyakran.
A mostani alapok nem tartalmaznak tartósítószert, hozzáadott ízfokozót, mesterséges színezéket - a leírás szerint. Bízom benne, hogy így is van!


  • 1/2 cs. rókagombakrémleves por
  • kb. 2 dl víz
Ezzel sűrítettem be a zöldségeket, ezután medvehagymát tettem még hozzá.

A halat sütőben sütöttem meg kevés olajjal megkenve.
A citromlétől szinte megfől a halhús, ezért rövid idő alatt elkészült a sütőben.

Egyszerű vajas párolt rizst készítettem mellé.

Melengető zöldségleves


Ha kicsit sűrűbbre készítem ezt a levest vagy teszek még bele tésztát, igazi lélekmelegítő lesz belőle.
Hasonlókat készítettem  már régebben is, de a hasonlóság elég laza. Ami közös bennük, az a sok zöldség. Tulajdonképpen a rengeteg zöldség.
Az igazi különbség az ízesítésből fakad. Most provanszi fűszerkeverékkel ízesítettem, de kiegészítettem lestyánnal is.
Van egy kedvenc fűszerkeverékem, ami tulajdonképpen csirke fűszerkeverékként ajánlott, de én már régóta használom mindenhez, amihez kakukkfű, borsikafű, rozmaring, bazsalikom, lestyán kellene zöldfűszerként.
Ebben a keverékben ugyanis pontosan ezek vannak, de só nélkül.
Tehát ez nem fűszersó csak fűszerkeverék.

A zöldségek néha maradékok, vagy az aktuális főzés maradékai kiegészítve frissekkel vagy  kizárólag a leveshez veszek különféle zöldségeket.
Most úgy alakult, hogy az ebéd zöldségragujához vásároltam és főzés közben  derült ki, hogy lesz némi konyhai maradék, amiből remek leves készülhet. Hagyma, krumpli persze mindég van itthon és ezt mindég  teszek a levesekbe is.

  • vöröshagyma közepes kockákra vágva
  • krumpli kockákra vágva
  • petrezselyemgyökér
  • paszternák
  • sárgarépa
  • zellerszár
  • gombaszárak
  • konzerv bab / fekete foltos /
  • 2 db zöldségleveskocka vagy alaplé
Olaj és vaj keverékén megpároltam a zöldségeket, sóztam, borsoztam és felöntöttem forrásban levő vízzel. Beletettem a két leveskockát, mert sajnos az én hétköznapi konyhámban nincs állandóan alaplé készenlétben.
Beleszórtam a fűszerkeveréket és plussz ízként még lestyánt is tettem hozzá.
Összeforraltam és készre főztem. Most jöhetne bele a tészta  , ha sűrű, szinte egytálétel levest szeretnénk készíteni.
Nálunk mindég nagy siker az ilyen leves, de a hasonló krémleves változat is mindég jöhet.

2011. október 21., péntek

Rosé kacsamell vargányás polentával



Na, ezt a húst bármikor meg tudnám enni!
Gyerek koromban elég sok kacsát és libát ettünk. Nem lehetett okunk panaszra az elkészítés módját illetően sem, mert finom puha és fűszeres húsokat ettünk Az Anyukám még fasírtot is csinált a libamellből, mert már nem tudott mit kezdeni a hússal. Ezt ő mesélte, én nem emlékszem ilyenekre. Szóval ilyen bőségben éltünk, de a húsok mindég gondosan jól átsütve készültek.
Libamáj és kacsamáj is került az asztalra minden alkalommal, finom hagymás törtkrumplival és a kisütött apró töpörtyűkkel.
Ludaskása sok zöldséggel és puha libahússal. Érdekes, hogy a rizst is mindég meg tudta főzni jól, pedig az akkori választék meg sem közelítette a mostanit.

Most viszont vadászni kell a kacsahúsra, mert valahogy ez is eltűnt a nyúllal együtt.
A rosé kacsamell elterjedése viszont előhozta az állatnak legalább ezt a részét. Nem biztos, hogy ezért, de ma már könnyebb hozzájutni. Igaz, nem a 20-25 dkg-os  egy személyes darabok, hanem az olyan óriások, mint amilyet én vettem.

Egy kb. 40 dkg-os húst én úgy sütöttem meg, hogy a kockásra bevagdosott bőrös felén kezdtem sütni  a közepesnél magasabb hőfokon, hogy a zsír kiolvadjon belőle és süljön, ne pedig főljön a hús.
Szépen meg is pirult 15 perc alatt, közben lehetett látni, hogy a húsos része lassan kifehéredik majdnem a közepéig.
Ekkor megfordítottam és a másik felét kicsit kisebb hőfokon sütöttem még10 percig.
Sütés előtt kissé megsóztam és meg is borsoztam a húst.
Ettől több ízesítő és fűszer nem is került rá később sem, csak még egy kis plussz só. Finom himalájai rózsaszín só.
Az elkészült kacsamellett lehet melegen tartani még egy ideig a sütőben kb. 80-90°-on.
Letakarni nem szabad, mert akkor a ropogós bőre megpuhul.
Gyönyörű rózsaszín lett, vaj puha és ropogós.

A kisebb darab húsokat meg lehet sütni tíz perc alatt. Bőrös oldalon kb. 5-6 percig, húsos oldalukon kb. 4-5 percig.

A köret szárított vargányával készült kukorica polenta volt, amibe bőségesen tettem petrezselyemzöldet és snidlinget  is.
A tányérra még egy kevés bazsalikomos olaj került díszítésként, meg frissen őrölt bors.

Zöldségfasírt sajtos, joghurtos szósszal



Mostanság megint nem kell a hús. Na, ez így azért nem igaz, de nagyon válogatós vagyok. Nem kell a felvágott, nem kell a sonkaféle sem. Szívesen eszem viszont a hentesünk töpörtyűkrémjét / ha nekem nincs kedvem vagy időm készíteni / vagy a saját konyhámból kikerült májkrémet, padlizsánkrémet vagy zsíroskenyeret. A hentesünktől szalonnát, kolbászt.
Vacsorára zöldség pakorát  / na jó, nem az igazit / készítettem, káposztás zöldségsalátát vagy zöldséglepényt például azzal a sajtos szósszal, amivel ezt a zöldségfasírtot is ettük.
Kicsit fárasztó  a délutáni néhány óra alatt megfőzni a másnapi ebédet és az aznapi vacsorát, de annyira finomak ezek az ételek és olyan jól esik ilyen  friss zöldségeket enni. Ráadásul még lelkiismeret furdalást sem kell éreznem.



  • fél kg mirelit vegyes zöldség megfőzve
  • 1 tojás és plusz egy fehérje / a sárgája kellet a kalács kenéséhez /
  • 1/2 fej hagyma nagyon finomra vágva
  • 5 dkg kuszkusz meleg vízben megduzzasztva
  • annyi zsemlemorzsa, hogy formázható legyen a massza
  • só, bors, borsikafű
Zsemlemorzsában megforgattam és úgy sütöttem ki nagyon kevés olajban.

A szószhoz összekevertem

  • márványsajtot
  • sűrű joghurtot
  • sűrű tejfölt
  • frissen őrölt borsot
  • vágott petr.zöldet 
Igen, valóban nincs benne só. Nálunk kevés kerül direktbe az ételekbe. A lepényekben, fasírtban volt elég.
A friss zöldségeket sem sózzuk / paprika, paradicsom, uborka stb. /