Egyem a zúzádat!----avagy Libazúzapörkölt tarhonyával

Nem igazán fotogén étel, de mentségére szolgáljon, hogy nagyon finom. Nekem. Nekünk. Ez is olyan megosztó étel, mint más belsőség, pedig a mi hazánkban nem is olyan különlegesség, mint pl. Angliában. Amikor gyerek voltam, akkor szó sem lehetett arról, hogy valamelyik részét a csirkének ne ennénk meg. Lehet, hogy nem pont a gyerekek, de valaki biztosan megette. A gyerek meg látta, hogy ez ehető. Később meg már ő is. Igaz,abban az időben a csirkének még csak két combja volt és csak egy zúzája, tehát külön pörkölt nem készülhetett belőle.


A mai csirkéknek annyi combja, szárnya- vagy melle van, amennyit akarunk. A zúzából pedig főzhetünk külön pörköltet. Nekünk mindegy, hogy csirke-, pulyka- vagy libazúza. Most én libazúzát kaptam, szépet, frisset. Olcsót.




Mindég megtisztogatom, mert néha vannak rajta maradékok, ami nem gusztusos és nem is odavaló. Attól függően vágom kisebb darabokra, hogy melyik állatból származik. A csirkezúzát nem is kell darabolni csak ketté vágni.

Hagyományos módon, ízlés szerint pörköltet készítek belőle.

• ételízesítő nélkül
• hagymát párolok sóban eltett paprikával
• köménymag, bors és majoraánna
• paprika, paradicsom
• őrölt pirospaprika
• a zúzára , hogy könnyebben puhuljon, szórok szódabikarbónát
• bő másfél óra főzés, de lehet több is

A végére elfőzöm a levet, nem szeretem, ha vizes a pörköltszaft. Másnapra masszívan bekocsonyásodik, de melegítve ismét felhígul.

A zúzapörköltet lehet borsóval is készíteni, úgy is nagyon finom.

Most tarhonyát készítettem mellé, de szoktam egyszerű főtt krumplival is.