Marcipános napraforgó

                                 

 

Elkészült az édes változat is.

Hirtelen ötlet volt, ezért  a belevalók választéka csekély volt. Volt ugyan a fagyasztóban darált dió, lekvárból is elég nagy a választék, de nekem most egyik sem kellett. Találtam viszont egy elfelejtett marcipán darabkát.
Sütőmarcipán volt, úgysem jó, csak belesütni valamibe. Hát, most ez lett a valami.

A kinyújtott tésztakorongot vastagon megkentem olvasztott margarinnal és ráreszeltem a marcipánt. Ezt is jó bőven. Erre szórtam csokit, ami eredetileg dekorációnak való, ezért úgy gondoltam, hogy nem fog teljesen megolvadni. Cukrot nem tettem rá, nem szeretjük, ha nagyon édes.
Erre került rá a másik tésztalap és ezután úgy készítettem, mint a sós változatot.

A tésztája egy édes, margarinos, tojásos kalácstészta.

• 70 dkg simaliszt
• 3,5 dl tej
• 2 tojás sárgája + 1 egész tojás
• 8 dkg olv. margarin
• 4 dkg élesztő
• 4 ek. cukor
• 1 tk. só
• 1 cs. vaníliáscukor

A kenyérsütőgéppel dagasztottam a tésztát, ezért ez némi lisztkorrekciót igényelhet. 
Kézzel dagasztásnál nem baj, ha kicsit ragacsos a tészta, később változik, de a gép ilyenkor csak keni az üst falára.
Ezt a mennyiséget kettéosztottam, mert lekvárosbukta is készült.
A  fele mennyiségű tésztából két lapot nyújtottam, ebből készült a napraforgó.

Nagyon finom az édes változat is. Azt hiszem mind a két féle terítéken marad.