2009. október 7., szerda

Megteltek a kamra polcok és tele a fagyasztóm is

Lassan nálam is véget ér a befőzés. Megteltek a polcok a jól bevált befőttekkel és lekvárokkal, és került ide néhány újdonság is. Olyan is van, amit én nem akartam eltenni, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tudom könnyű azt mondani, hogy nagyon finom, jó minőségű termékeket lehet venni a boltban, de az az igazság, hogy azok bizony nagyon drágák. A hozzáadott anyagokról pedig nem biztos, hogy pontos információt kapunk. Nagyanyáink receptjei hosszú évek óta cserélődnek családon belül, de eljutnak a kolléganőkhöz és ismerősökhöz is. Így kerülhetnek változatos házi konzervek a család asztalára. Amióta pedig a gasztrobloggerek között szaporítom a szót, az itt talált finomságokkal is bővült a készletünk. Ha visszaszámolnám, hogy mennyi időmet vette el a befőzés és fagyasztás- az elgondolástól kezdve a bevásárláson át az elkészítésig-azt hiszem könnyen rá lehetne mondani, hogy ez nem éri meg. Sokszor lemaradtam a nyári napozásról, de nem baj,mert úgy is nagy volt az UV-sugárzás és az káros a bőrre. Sokszor odébb tettem egy-egy könyvet, mert nem volt időm olvasni, de nem baj, mert így télen lesz miből választani. Sokszor nem mentem el sétálni, csavarogni, de nem baj, mert így nem költöttem feleslegesen a pénzt. Sokszor........., szóval amellett, hogy télen kedvünkre csemegézhetünk a nyár ízeiből, még örülhetek is, hogy ez volt a leghasznosabb elfoglaltságom a nyáron. Nem, nem keserű a szőlő, sőt! Én ezt láttam otthon, így nőltem fel, nekem ez a természetes. Ha az Anyukámnak ez áldozat volt, akkor nekem is az, de ez így van jól. Ha sok pénzem lenne, azt hiszem én akkor is a saját meggylekváromat és zakuszkámat szeretném enni hideg téli napokon egy meleg pirítósra kenve. A stresszt nem tudom elkerülni, a szmogot szintén nem, akkor legalább abból szűrjem ki a mérgeket, amit megeszünk. Ennyivel tartozom a családomnak. Ha majd nyugdíjas leszek, akkor pedig pótolok mindent, amire most nem jut elég időm. Addig is elmondom, hogy készítettem a körte befőttet.
Sok leírásban olvastam, hogy szirupot főznek vagy valamilyen hasonló módon készítik. Egyszer én is megpróbáltam, de olyan helyekről kellett a szirupot lemosni, ahol nem is számítottam rá. Ezzel szemben az én bevált módszerem tiszta, egyszerű, gyors és kényelmes. Kaptam jó néhány kiló körtét / talán két évre is elég lesz /. Meghámoztuk,-ták, szóval segítség is volt, de a többi az én dolgom. A körtét citromsavas és borkénes vízbe tesszük a hámozás során. Így általában szépen megtartja a színét, de ha mégsem marad ennyire világos, az sem tragédia. A tisztára mosott üvegekbe igyeztem úgy bele tenni a körte szeleteket, hogy ránézésre is gusztusos legyen. Nem könnyű, de megoldható. Közben néhány szem szegfűszeget is szórtam bele. A cukrot is így teszem a gyümölcsre, miközben rakosgatom, beleszórom a cukrot és öntök rá vizet, hogy lemossa a szeletek közé. Lehet bele tenni fahéj darabot is és citrom karikát. Tavaly tettem bele én is, de most nem. Amikor az üveg megtelik, teljesen felöntöm vízzel, pici Na- benzoátot teszek rá és celofános fémtetővel lezárom. Az üvegeket újságpapírba csomagolom és nagy lábasba teszem. Annyi vízzel öntöm fel, hogy az üvegek 2/3-ig érjen. A víz forrásától számítva 20 percig főzöm, utána a vízben hagyom kihűlni. Nekem most kemény volt a körte, de ha puhább, akkor elég a 15 perc is. A gőzölés után az üvegek tetején látszik a behúzódás.
Amikor egyik évben kb. 80 üveg barackbefőttet csináltunk, akkor a kigőzölés után kivettem az üvegeket a vízből és szárazdunsztba tettem. Kellett a lábas és a befőtt nagyon jól viselte ezt az öszvér megoldást. A cukor attól függ, mennyire édesen szeretjük a befőtteket. A meggyre természetesen mindenképpen több kell, mint pl. a barackra.


A fagyasztómban is elfogyott a hely, pedig karácsonykor még szükségem van legalább egy laza fiókra, hogy az előkészített ételek beférjenek. Már van benne nyári paprikacsutka levesbe, pörköltbe, van zellerzöld, petr. zöld több doboznyi, van finom, friss petr. gyökér felszeletelve, a petr. zöld szárak csomóba kötve levesbe kerülnek majd, van kakukkfű és borsikafű, van zsálya és lestyán , van néhány szép csilipaprika és gyömbér darab, magozott meggy, tök, zöld színű bab, sült padlizsán szeletek salátának, szendvicsbe vagy muszakának, van sültpaprika és cukkini. Ha kettő lenne, azt is meg tudnám tölteni. Bezárnám a nyarat és télen apránként szedegetném ki. Amit most akarok mutatni, az a répa fagyasztása. Sokszor megjártam régen, tapasztalat híján nem tudtam, hogyan lehet eltenni. Amikor kiolvadt a levesben, olyan volt, mint a szivacs, Íze volt, de megenni nem nagyon lehetett. Ellenben, ha megpároljuk egy kicsit és úgy kerül a fagyasztóba, onnan fagyottan a forrásban lévő levesbe, akkor semmi kellemetlen íze vagy állaga nem lesz. Feldarabolva szoktam eltenni, a mikróban blansírozom 7-800 W-on 2-3 percig mennyiségtől függően. Kihűtöm hideg vízzel és kicsit megszárítom, ezután kerül zacskóba. Rohanós délutáni főzéskor pótolhatatlan segítség.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon igazak a szavaid, amit a befőzésekről és az erre fordított időről írtál. Akár én is mondhattam volna... Már én is a végefele tartok a befőzéseknek, még csak a kovászolások vannak hátra - ezt mindig későn szoktam végezni.

    VálaszTörlés
  2. Csodás lehet a kamrád, és nagyon szerencsés a családod. Milyen fura, én "háziasszonykoromban" pont fordítva gondolkodtam: majd ha nyugdíjas leszek, átmegyek házitündérbe:)

    VálaszTörlés
  3. Azt gondolom, aki a gasztroblogok között tölti az ideje egy részét, abban meg van a lehetőség, hogy teli kamrája legyen. Meg kell várni, míg eljön az ideje.

    VálaszTörlés