2009. augusztus 12., szerda

Fél úton az elmúlás felé?

Lassan már két hete, hogy a gáztűzhelyem sütője nem működik. Még csak hetedik éve nyúzom--szinte szó szerint--, nem kellene ilyen nagy bajának lenni. Amikor megvettük, az volt az egyik döntő érv, hogy öt évre adtak garanciát rá. Persze addig nem is volt komoly baja, csak a sütő ajtaján az üveget kellett kétszer beragasztani. Most pedig az alsó fűtőszál tönkre ment. Remélem legalább is, hogy a telefonon felállított diagnózis helyes volt, ugyan is ennek alapján lett megrendelve az alkatrész egy olyan készülékhez, aminek a gyártását állítólag már megszüntették. Az eredeti gyárat felvásárolta egy még életképes másik vállalat, ezért talán sikerül egy ideillő fűtőszálat beszerezni, még ha magát a készüléket már nem is gyártják.
Sosem gondoltam volna, hogy ennyire megvisel majd egy látszólag személytelen konyhai berendezés hiánya. A személytelenségből akkor lépett ki, amikor felfedeztem a saját megváltozott érzéseimet iránta. Hiányzik! Nem simogatom, nem becézgetem, de megígértem neki, hogy jobban vigyázok majd rá, ha megint társak leszünk.
Amikor szembesültem azzal a jelenleg még megváltoztathatatlan állapottal, hogy nem működik, éppen egy kenyeret sütöttem a szokásos, bevált recept alapján. Arra, hogy a kenyér a közepétől lefelé nem akart megsülni, nem tudtam ésszerű magyarázatot találni. A félig sült kenyeret alsó sütéssel akartam helyre hozni, de a meleg sütőben nem derült ki, hogy nekem olyanom már nincs. Ezután jött a légkeveréses kísérlet, de a kenyér alja csak nem akart átsülni. Hitetlenkedésem eredménye egy másik félig sült kenyér is lett. Ezután jöttek a kisebb lepények, amiket csak úgy tudtam ehető állagúra sütni, hogy félidőben megfordítottam őket. Ekkor jött a felismerés: a sütő alsó fűtőszála nem működik.
Az első napokban még bizakodó voltam, nézegettem a blogok receptjeit, gondolatban elraktároztam a nekem tetszőket. Azután megint nézegettem a recepteket és már terveztem, mikor fogom megsütni egyiket vagy másikat. Néhány nap elteltével minden nap szembesültem azzal a ténnyel, hogy sem édeset, sem sósat bizony én nem fogok sütni. Amikor már a boltban majdnem megvettem a főzéshez való alapanyagokat, ami a sütőben való elkészítést jelentette volna és újfent eszembe jutott, hogy , na, ezt,- és ott, nem, akkor már nagyon elveszítettem a kedvem gasztronómiai szempontból. Csupa olyan étel jutott eszembe, amihez sütő kellene. Még egy egyszerű sültkrumpli köretet sem tudok csinálni, immár két hete! Olajban már legalább két éve nem sütöm. Rakott étel, sült hús bármilyen fajtája, sütemény, sós rágcsálni való, zöldség köret stb. Nem beszélve arról a kényelmes módszerről, ami a sütőben készült ételek laza felügyeletét jelenti.
Lassan telnek a napok és teljes bizonytalanságban. Kezdek kifogyni a sütő igénybe vétele nélkül készítendő ételekből. Már nincs is igazán kedvem főzni! Újból vadászom az ehető bolti kenyérre, mert a kenyérsütő gépben nem győzöm sütni a kenyeret három jó étvágyú férfi emberre. Hiányzik a kifli, lepény, pizza, mindenféle maradékkal megrakott pie-k.
Nem vagyok hisztis, de lassan már nem tudom másképp levezetni a bennem gyűlő feszültséget, amit az a kiszolgáltatottság okoz, hogy nem tudom használni a sütőmet.
Légyszíves gondoljátok át, hogy mit csináltatok volna az elmúlt hétvégén pl. ha nem használhattátok volna a sütőt? És ez csak három nap! Ugye megértetek?

4 megjegyzés:

  1. Szomorú... Én mondjuk évekig megvoltam (kénytelen voltam meglenni) sütő nélkül, de azért amióta van, pláne normális, elég sokat használom. Legfeljebb az visszafogó tényező így nyáron, hogy nem hiányzik a mellékes konyhafűtés :) Ilyenkor utazom inkább kifőtt tésztákban meg mindenféle serpenyős egytálételben (akár pirított-sült, akár fedő alatt kis lángon lassan párolt változatban - igazából csak a sajtot nem lehet így rápirítani, a többi elkészül, bár kétségtelenül több odafigyelést igényel, mint sütőben, és kisebb mennyiséget lehet igazán jól elkészíteni így). Aztán ott van a palacsinta, töltött paprika, lecsó... Igazából a kenyér meg a mindenféle egyéb sütemény a problémás, mert a kenyérsütő gép elég korlátozott (egy személyre azért a kenyereken túl finom pitéket is készítettem benne még a sütő nélküli korszakomban), meg hát nem is ugyanaz a minőség az ebben készült kenyér (amióta rendes sütőm van, szerintem nem is sütöttem a gépben kenyeret, csak anyukámnál).
    Remélem, hamar sikerül megjavíttatni a sütődet, aztán sort vehetsz azokon a kinézett recepteken!

    VálaszTörlés
  2. Addig is légy szíves nézz be hozzám, vár egy kis meglepetés:
    http://dulmina.blogspot.com/2009/08/macik.html

    VálaszTörlés
  3. jaj, Te szegény! Én megőrülnék a sütőm nélkül!! :((
    Nézz be hozzám, játékra hívlak! :))

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Kérek segítséget, mert nem találom a Finomániás bejegyzésed. Bocsika lehet, hogy az üvegszememet kellene cserélni.

    VálaszTörlés