2009. november 15., vasárnap

Rakott kelkáposzta a nem szeretem időszakon túl




Nem szeretem! Sokszor hallottam én is ezt, amíg kicsik voltak a fiaim. Szerencsére nem volt túl sok étel, amit ezzel illettek, de nehezítette a dolgom, hogy a két gyerek nem ugyan arra az ételre mondta. Az egyik nem szerette a gombalevest, a másik a paradicsomos káposztát, az egyik nem szerette a tökfőzeléket, a paradicsomlevest, a fokhagymás uborkasalátát, a másik nem volt annyira válogatós. Uborkasaláta két féle készült egy ideig, gombaleves mellé pedig paradicsomleves is. Az egyik gyerek nem volt napközis, mert nem akart, és a nagymama azt mondta, hogy szegény gyerek, miért kell..........Majd ő főz, és ehet ott is. / anyós mami / Evett! A mami azt főzte, amit ő akart enni. Ezért lett válogatós és ezért az még ma is, de mára már legalább egyszer megeszi egy évben a nemszeretem ételt is. A másik gyerek napközi, menza, kollégium. Nem válogat, sőt elborzaszt, amikor hidegen, lábasból, maradékot, így is jó lesz ételt eszik. Kicsit, mint az anyja, aki szintén menzán szocializálódott.


Ez a menza volt az, ami utálatos ételt csinált a zöldségekből. Szeretném tudni, hol tanították azokat a szakácsokat, akik ilyen borzalmakat voltak képesek főzni az iskolákban? Azok, akik ennek ellenére nem utáltak meg bizonyos ételeket, szebb jövőképük lett. Mert a zöldség finom, egészséges és a belőle készült étel nem gusztustalan. Arra már nem emlékszem, hogy a kelkáposztához hogyan viszonyultak, de gyanítom, nem volt kedvenc, mert ritkán készült. nem úgy most! Az egyik gyerek ugyan a főzeléket nem eszi, de a rakott kelt mind a kettő. Annyira, hogy még a munkahelyre is jó. A hozzá szokás lassú volt, de egyszer csak azt vettem észre, hogy elfogyott a hűtőből az étel. Szóval, így kezdődött.


A fűszerezésre nem tudok pontos mennyiségeket írni, mert ízlés függő, egyébként meg én bátran fűszerezek, viszont bátortalanul sózok.




  • 1,5 kg-os kelkáposzta


  • 60 dkg darálthús


  • 15-20 dkg rizs


  • 1 nagy hagyma


  • 2 ger. fokhagyma


  • só, bors, köménymag, majoranna


  • paradicsom a pörkölt alaphoz


  • paprikacsutka " "


  • 1/2 l tejföl


Nem régen azt olvastam, hogy a kelkáposzta és saláta külső zöld levelei egészségesebbek, mint a belsők. Lehet, hogy igaz, de ezek a legrondábbak, foltosak és én eldobom. A kelkáposzta torzsáját ék alakban kivágom, a káposzta fejet egy nagy fazékbn elkezdem főzni sós vízben, a leeső leveleket kiszedem és a végén a kicsi maradék fejet tovább főzöm.



Közben a hagymával pörkölt alapot készítek, a húst ráteszem és fehéredésig pirítom. A rizst megmosom és ráteszem a húsra, ráöntök annyi vizet, amennyi a rizs kétszerese. Fűszerezem és addig főzöm, amíg a rizs majdnem puha. Ekkor hozzákeverem a tejföl felét és belevágom a maradék kis kelkáposzta fejet, apróra. Kiválogatom a szükséges leveleket és a maradékot szintén belevágom a rizses masszába. Kóstolok és ízesítek.



Egy tepsit kizsírozok / igen, zsírozom / megszórom zsemlemorzsával és kibélelem két rétegben a félig főtt kelkáposzta levelekkel. Beleöntöm a húsos-rizses-káposztás masszát és beterítem a többi levéllel, szintén két rétegben. A tetejére öntöm a maradék tejfölt, amit elekevertem egy kevés őrölt pirospaprikával. Erre kerül néhány füstöltszalonna szelet, néha több, néha kevesebb. Esetleg füstölt kolbász karika. Hihetetlenül finom a füstös íze a tejfölös káposztának a tetején.



Alufóliával letakarom és kb. 1/2 órát sütöm 180 fokon. Leveszem az alufóliát és megsütöm a szalonnát a tetején.



Ha valamelyik gyerek leszedi a káposzta leveleket, mert nem szereti, akkor sem veszi észre a többit a rizses-húsos masszában. Kész átverés! Kész győzelem!

1 megjegyzés:

  1. Én is szeretem-de a gyerekekkel detto ez a helyzet! Mármint válogatnak a kisebbek:(

    VálaszTörlés