2013. október 27., vasárnap

Rétestésztából készült hagymás, spenótos burek


Hát, ez megint egy olyan étel, amelynek számos változata létezik és én nem is szeretnék egyik vagy másik mellett állást foglalni.
Találtam egy remek összefoglaló írást a Mindmegettén, érdemes elolvasni. 
Nem szeretném ismételni a szöveget, de a lényege az, hogy a tészta is különféle, bár írnak egy ropogósra sült, kissé vastagabb tésztáról, amihez az enyém egyáltalán nem hasonlít.
Megnéztem viszont a YouTube videóit, amiben az egyikhez hasonlíthatna az, amit én készítettem, csak hát én nagyon amatőr vagyok ebben.
Nekem nem is az volt a fontos, hogy olyat- és úgy készítsek, amit az eredeti helyeken, hanem az, hogy van megint egy olyan étel, amit beilleszthetek a hétköznapokba.
Jó példa a mi finom lecsó receptünk. Ha valaki autentikusat keresne, jól megdolgozhatna érte, hiába. Pedig a lecsó igazán a miénk!

" Szerbiában közkedvelt a hatalmas kerek burek, amely szintén nagy tepsiben, de feltekerés nélkül készül, valószínűleg a 15. század végéről Niš városából származik. A hagyomány szerint egy igazi isztambuli pékmester, bizonyos Mehmed Oğlu készítette először, innen terjedt el aztán a térség több mai országába. Ebben a típusban a vékony tésztarétegek közé kerül a különböző töltelék, a megsült nagy bureket pedig tortaszerűen szeletelik."



A tészta adott volt, mert van nekem egy jól működő rétes receptem, amit bizony néhány évvel ezelőtt ide a blogba is beírtam.
Azóta is készítettem--igaz, nem túl gyakran--, de sajnos  a gyakorlat hiánya néha nekem is szerzett nehezebb perceket.

Most, hogy a videók között nézelődtem--vesztemre--kipróbáltam azt, hogy az elkészített tésztát egy olajjal felöntött edénybe tettem a felhasználásig. 
Hát, nem kellett volna!
Olyan lett a tészta, mintha megfőlt volna. Felpuhult, összetapadt a többivel és amikor kivettem, hogy visszagömbölyítsem, mielőtt kihúzom, hát szörnyű volt.
Ennyire olajos tésztát nem lehet összegyúrni, mert nem tapad össze!


  •  35 dkg liszt
  • 2 ek puha zsír
  • 1 tojás
  • 2 dl vízben elkevert 1/2 kávéskanál 10%-os ecet és 1/2 kk. só
Dagasztó spirállal jól kidolgozzuk a tésztát és kiadagolva, kevés olajjal lekenve pihenni hagyjuk.

Most én itt nem tépkedtem le a széleket, mert a tészta ugyan jól nyújtható volt, de elég szakadékony lett.
Nem lett ettől semmi baja, csak egy kicsit vastagabb tészta részeket találtunk a rétegben.
Hat kicsi gombócot készítettem belőle, mert összesen 67 dkg lett és ezt osztottam el.

                             

Most úgy húztam ki a tésztát---ahogy egy videón láttam---, hogy a munkapulton dolgoztam vele, mert itt ezt a nagyon olajos tésztát könnyen lehetett kezelni és csak hajtogatni kellet, nem feltekerni.
Egymás után tettem a töltelékkel megrakott tésztát a következőre és mindég újabb adag tölteléket szórtam a gombóc köré és ismét ráhajtogattam a tésztát.

Töltelék:

  • 3 közepes fej hagyma nagyobb kockákra vágva és megpirítva 2 gerezd fokhagymával
  • 15 dkg leveles--mirelit--spenót felolvasztva
  • 20 dkg krémfehérsajt
  • 15 dkg túró
  • frissen őrölt bors
A megpirított hagymához kevertem a többi alapanyagot és készen is volt.



Négy réteg után tepsire tettem és felvert tojással megkentem.


A maradék két gombócból és töltelékből még egy -egy kisebb bureket formáztam.
180°C-on sütöttem---egy ideig lazán letakarva--kb. 20 percig


A házi csiliszósszal kikevert görög joghurt nagyon finom volt hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése