Meg kell-e tisztítani a rucolát?

Borsmustár, ez a magyar neve. Amióta megismertük, azóta kedvencünk. Ha hozzájutok valahol, feltétlenül veszek belőle, még akkor is, ha drága. Nem önállóan készítek salátát belőle, hanem keverem mással, így már elég nagy adag salátát lehet vele ízletessé tenni. Persze két embernek tisztán is készíthető belőle elég mennyiségű saláta. Nagy hiperekben olcsóbban is hozzá lehet jutni, de ez tőlünk messze van, és az utiköltség és egyéb járulékos költségek / ha már itt vagyunk, vegyük meg... / semmivel sem teszik olcsóbbá. Összeszorítom a fogam és megpróbálok arra gondolni, milyen finom lesz.
















Sajnos nem egyforma a minőség sem és a saláta íze sem. Ettem már olyan intenzív ízű rucolát, hogy alig hittem el, mert sokszor kevésbé érezhető az aromája. Ha egymagában rágcsálom, akkor igen, de ha keverem és ízesítem, akkor ritkábban. Nem ragaszkodhatok egy fajtához, mert azt vehetem meg, amit hoznak. Írtam már a cserepes fűszernövényekről is és bizony nem változott a véleményem az elmúlt néhány év alatt. Tudom, nagyon meglepődnék, ha egyszer valódi korianderzöldet tennék egy salátába vagy a kész étel tetejére.

















A dobozban valóban csak ennyi salátalevél van. Egyszer azt hittem , hogy jó áron veszek rucolát, de mielőtt bepakoltam volna a kosárba, kiderült, hogy a dobozban még kevesebb van, mint ez a mostani ill. általában az ekkora csomagolások. A hiperekben zacskós csomagolásban van saláta, több fajta is, de felénk csak dobozosat árulnak. Láttam a Sthal műsorában, hogy a tasakból egyenesen a tálba önti a leveleket, tehát nem is kell megmosni. Ez melyi fajta lehet?


















Igazából nem is ez izgat a legjobban, hanem az, hogy még sosem láttam, hogy leszedegették volna a szárakat a levelekről. Néha erősebb, néha gyengébb szárak vannak, de engem mindég zavart. Volt, amikor a vásárlástól az tarott vissza, hogy nem lesz időm megtisztogatni a leveleket. Talán egyetlen alkalommal történt, hogy csak megmostam, de nem szedegettem le a szárakat. Megettük, de nem volt komfort érzetem. Ez még nem fóbia remélem? Nem vagyok az a fajta, aki leszedegeti az utolsó zsírcseppet is a húsról, de szeretem, ha az étel gusztusos, és a rucola szára nekem nem az.

Győzzetek meg kérlek, hogy a rucola szára ehető! Minél könnyebb hozzá jutni, annál többször jut eszembe a vásárláskor, hogy ezt még meg is kell tisztogatni. Ha jó ízűen akarom megenni, akkor megteszem ezután is, de ha senki nem csinál ilyet, akkor le tudnék szokni róla.

Annál is inkább, mert a 14 dkg-os csomagból 3 dkg-ot eldobok, mert ezek a leszedett szárak. Nagyon bosszantó! Ráadásul a szavatossági idő lejáratához közeledve a levelek között is van mindég kidobni való. Így elérheti akár a 4-5 dkg-ot is. Ennyi pénzért ez már valóságos pazarlás. Ez a doboz még nem volt lejárva, de sajnos náhány levél már így is a szemétben kötött ki. Attól függ, hogyan tárolják a boltban?! Ennyi maradt összesen.

Ez a kép a salátacentrifugában lévő levelekről készült, ezért nem látható a mennyisége. A leveles salátákat ebben szoktam megmosni, mert azután könnyen kicsapatható belőlük a víz. Ezt a Nagyapámtól kaptam majd' tíz éve, de szerencsére ez egy jó minőségű darab. Láttam már sok silány készítményt, ami nemcsak, hogy nem tart sokáig, de nem is végzi el a feladatát rendesen. -----------A salátaleveleket azért kell leszárítani, mert így jobban tapad rá az öntet. A vizes levelekről lefolyik az olaj, de a joghurt is. Régebben egy konyharuhába tekertem a megmosott leveleket és így itattam le a vizet róla. A salátacentrifuga ma már nem luxus darab.