2010. november 6., szombat

Aranygaluska vanília öntettel


Ide most nem igazán a pontos recept maitt terveztem a bejegyzést, sokkal inkább azért, mert az aranygaluska sok háziasszonynál macerásnak tűnhet. Nálam régebben ez volt a visszatartó erő, mert sokáig nem volt időm a tésztanyújtás és szaggatás, meg a mosogatás folyamatára.
Akkor döntöttem úgy, hogy elég lesz ezt a tésztát csak úgy, tépkedni. Szépen összesül és senkit sem zavar, ha nem szabályos korongok voltak eredetileg.
  • 50 dkg liszt
  • 1 tojás és 1 sárgája
  • kb. 2 - 2,5 dl tej
  • 3 dkg élesztő
  • 1 tk. só
  • 3 ek. cukor
Kenyérsütőgéppel kevertem össze a tésztát. Kelesztés után kicsit átgyúrtam és apró gombócokat vagdostam belőle.

Ilyen szépen megkelt a tészta.


Jó állagú volt a tészta és könnyű volt vele dolgozni. Nem tipikus aranygaluska tészta, de én úgy gondolom, hogy bármilyen tojásos, tejes kalácstésztából elkészíthető.
Nálam ez sosem probléma, de aki szereti az egy étel- egy recept összeállítást, az keressen egy szakácskönyvet és írja ki onnan a receptet.



A tészta darabokat egyenként olvasztott margarinba mártottam, ezután megforgattam a darált dióban. Lehet használni vajat is, és lehet a diót cukorral összekeverni.
Én nem szoktam cukrozni a diót.  Kényesebbek kanállal, villával tegyék a tésztát az olvasztott margarinba vagy vajba, én nagyon szeretek kézzel dolgozni az étellel.


Egy cserépedényt béleltem ki sütőpapírral és ebben rétegeztem a diós tésztát. Nagyjából két sorban elfért. Azt gondolom, nem érdemes sok rétegben egymásra tenni, mert így nehezebben fog megkelni és megsülni is.

Borsodó, vaníliaszósz, de még csokiszósz is jöhet mellé, de valami kell, mert különben kicsit száraznak tűnik.

9 megjegyzés:

  1. Tésztád és sorsod, ó,
    édesítse meg a borsodó! :)

    Egy időben az Ipolymentén, Letkésen egy kis pékség készített finom aranygalusta tésztát, nagyon finomat, jól megszórva diós cukorral. Csak a csomagolása nem volt elég vonzó a finnyás pesti luvnyáknak, ezért kevés fogyott belőle, pedig jó áron adták, jó minőségben.

    VálaszTörlés
  2. De jó megoldás!
    Én eddig másképp csináltam!:)

    VálaszTörlés
  3. Jaj, Trendo! Erre emlékszem.
    Ez elég régen volt, sima celofán zacskóban, ha egyre gondolunk. Tényleg jó volt, csak úgy, csupaszon ettük. Nem is tudtam akkor még sütni.
    Persze ma már tele lenne " E-vitaminokkal". Meg sem venném.


    Köszi Maryenne! Finomabb volt, mint ahogy kinéz.


    Anyatigris, épp ezért szeretem én is mások írásait olvasni. Az apró trükkök nagyon sokat könnyíthetnek a háztartási munkákon, legyen az, bármiféle.

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szeretem az irasaidat:)
    en is hasonlokepp csinalom az aranygaluskat:)
    most jol is jonne egy tanyerral:)

    Vera

    VálaszTörlés
  5. Mivel nálunk két unoka van, akik "falják" az aranygaluskát, a te elkészítési módod tetszik, mivel nincs túl bonyolitva, ugyanakkor az eredmény "zabálni"való.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm Ivan, örülök, ha segíthettem.

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Én kanállal szagatom és úgy megy z olvasztott vajba majd a diós keverékbe. Egyik kedvenc édességem.Látszik, hogy szeretünk egyszerűsíteni.

    VálaszTörlés
  8. Vali, ez is bizonyítja, hogy a mindég időhiányban szenvedő dolgozó nők is képesek finom és változatos ételeket főzni a családjuknak.
    Igaz, hogy nagyobb erőfeszítést igényel néha, de hát erre való az egyszerűsítés.
    A végeredményen pedig nem változtat.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.