Nagyon finom, ízletes köret, amibe könnyen belecsempészhető egy kevés zöldség. Nálunk ugyan nem kell eldugni a zöldségeket, de mindég örömmel készítek olyan ételeket, ahol egyszerre több féle kerülhet össze.
Ezt a krumplit akkor főztem először, amikor a fiam hazajött Írországból, és kerestem olyan ételeket, amelyek jellemzőek erre az országra. Állítólag nem sok van. Abban sem vagyok biztos, hogy ez a krumpli több azonossággal rendelkezik az ország iránt, mint a mi franciasalátánk, ami eredetileg orosz volt.
Most az új Stahl magazinban olvastam róla ismét és eszembe jutott, milyen régen nem főztem ilyet.
Hosszú idő után vettem egy kínaikelt és mindjárt két ételben el is tüntettem. Régebben többször vettem ezt a kelt, de az utóbbi években olyan csúnya lett és ezzel egyidőben ehhez képest elég drága volt. Most viszont egy szép és zsenge darabot találtam.
A recept nem pontosan olyan, mint a magazinban, de az én receptem kicsit másképp szólt.
- kockákra vágott burgonyát főzünk sós vízben
- vajjal, tejjel pürét készítünk belőle
- húsos szalonnakockákat kisütünk
- a pörcöt és a lesült pörzsanyagot a krumpliba keverjük
- a kelkáposzta csíkokat köménymagos vízben roppanósra főzzük
- belekeverjük a krumpliba ezt is
- a főzővízzel is higíthatjuk egy kicsit
Sült csirkeszárnyakat ettünk hozzá, de szinte bármihez illik. Nagyon finom!
Nagyon finom lehet!Szalonnakockával,pirított hagymával már én is készítettem, de kínai kelkáposztával még nem.Biztos nagyon finom lehetett!:-)
VálaszTörlésIgen, főleg, hogy a káposzta roppanós volt benne.
VálaszTörlésÉn a hagymás formáját még nem készítettem, de lehet, hogy az lesz a következő.
Az ír parasztság fő tápláléka az 1840-es évek nagy éhínségéig a burgonya volt. Gyakorlatilag mindent krumplival ettek. A fent említett krumplipüré neve "colcannon" és igazi tradicionális ír étel. Köretként, de magában is ették.
VálaszTörlés