Hát bizony, ha csak a képet látnám, nem kapnék kedvet a kóstoláshoz.
Ezt majdnem olyan nehéz vagy lehetetlen fényképezni, mint a céklás vagy a csokoládés ételeket.
A teteje nincs megégve, csak a spenótos besamel van megsülve rajta.
Sajnos pontos adagokat most sem fogok írni, mert nem szoktam főzés közben méregetni sem mérleggel, sem kanállal.
Ami fontos, hogy a besamel mennyisége bőséges legyen és nem kell nagyon besűríteni, mert a tésztának kell a folyadék.
- egy fej hagymát apróra vágtam és két gerezd fokhagymával olajos vajon megpároltam
- 45 dkg mirelit leveles spenótot tettem rá, megsóztam és a saját levében megpároltam
- amikor elfőtte a vizet, akkor lisztet szórtam rá --ez lett a besamel alapja --, kicsit átkevertem és felöntöttem tejjel, vagyis elkésztettem a viszonylag híg besamelt
- frissen őrölt borsot és frissen reszelt szerecsendiót adtam hozzá
- friss lasagne lapokkal kiraktam / én nem használok szárazat / és 25 dkg házi túró és 3,5 dl sűrű tejföl, sós keverékének felével lekentem
- ismét spenótos besamel következett
- erre 25 dkg reszelt pannónia sajt fele került
- ezután belecsempésztem némi maradék sonka felvágottat, amit a helyi hentesünk készít, ezért csupa hús, kellemesen füstölt és nagyon finom / csak mert maradék volt /
- újból egy sor tészta, túró, besamel, sajt
- záró rétegnek egy tészta sor és erre öntöttem a maradék spenótos besamelt
Nem szívta magába a tészta az összes besamelt, ezért nagyon jó állaga lett a végén, éppen annyira laza, hogy összetartsa a kész ételt.
Egyáltalán nem hiányzik belőle a hús. Most sem terveztem, de legközelebb sem teszek bele szándékosan semmi húsfélét.
Ki kell ábrándítsalak, a kép láttán is kedvet kap az ember a kóstoláshoz! Hol lehet? :)
VálaszTörlés