Van az úgy, hogy már a palacsinta sem kell. Ilyenkor jól jön a fagyasztó és a folytatás akkor, ha jön az ihlet.
Egyetlen hátránya a fagyasztott palacsintának, hogy felengedés után törik, de lehet, hogy én csinálok valamit rosszul. Ha feltekerve fagyasztom le, akkor nagyobb az esély arra, hogy nem szakad szét, de ez sem biztos.
Most is töredezett a hajtás vonalán, de itt semmi problémát nem okozott, mert így is egymásra lehetett rakni.
Készítettem már sok palacsintás ételt, mert én nagyon szeretem különféle ételek alapanyagaként, hiszen ilyen nagyságú tésztát vagy készít valaki házilag vagy vesz lasagne lapot, amelynek sok más felhasználási módja is lehet.
A darálthúsos ragunak ezer féle receptje van, számos fűszerezési lehetőséggel és én most nem is szándékozom tuti elkészítési módot leírni. Aki szokott főzni, annak egészen biztosan van bevált receptje, aki pedig most kezdi, az úgyis összeolvas néhányat. Most én leginkább a palacsinta miatt írom le az összeállítást.
Hasonló módon, mint a tésztás lasagne elkészítésénél, besamelt is kell főzni, hogy a rétegezésnél a lapok közé kerüljön valami édeskés íz, ami ellensúlyozza a paradicsom karcosságát.
A besamellből a paradicsomos-húsos ragura is szoktam egy keveset tenni és erre még reszelt sajt is kerülhet.
Az egész tetejére még sajtot teszek és így sütöm össze.
Nem kell hosszú idő a sütéshez, hiszen semmi sem nyers, csak össze kell hozni az ízeket.
A sajtot mindig megpirítom a tetején, mert így finom ropogós lesz.
Egészen más élményt ad az így készült lasagne, mint a tésztás. Érdemes kipróbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.