2013. január 2., szerda

Tökmagos pogácsa


Pogácsát sütni nem is olyan nehéz, csak elhatározás kell hozzá. Régi sikertelen próbálkozásaim hosszú időre elvették a kedvem, de az utóbbi években újból elkezdtem ismerkedni vele. Rájöttem, hogy a hajtogatott tészta sokat javít a pogácsa minőségén és egy kis gyakorlással nem kell rémálommá válnia a sütésnek.
Igaz, a lisztes nyújtólapot nem igen lehet félretenni, de lehet mellette mást is csinálni, amíg a tészta vár a sorára.
Ma már azt mondom, megéri!
Limara jól bevált kenyere mellett, sok jól bevált egyéb receptje is van.
Ennek a -- és még több -- pogácsának a receptje megjelent a Stahl magazinban is. Igaz, ez éppen nem hajtogatott tésztával készült, de én  " időmilliomosként ", most így csináltam.



  • 1/2 dl tej---1 teásk. cukor---3 dkg friss élesztő
  • 10 dkg tökmag összevágva
  • 60 dkg liszt
  • 2 ek. burg. pehely --/ ez eredetileg nincs benne /
  • 1 kanál só
  • 25 dkg vaj / margarin /
  • 1 tojás sárgája-- / eredetileg egy egész tojás /
  • 2,5 dl tejföl -- sűrű, zsíros tejföl
  • a tészta állagán lehet, hogy igazítani kell a tojás nagysága miatt illetve a tejföl sűrűsége miatt
A langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt a cukorral együtt.
A hideg margarint én egy késes robotgépben összekevertem a liszt felével.
A liszt másik felét kenyérsütőgépbe tettem az élesztővel, burg.pehellyel, a tojással és a tejföllel együtt.
Hozzáadtam a robotgéppel elkevert margarinos lisztet és a géppel kidagasztottam a tésztát.
A végén belekevertem a z összevágott tökmagot is, de hagytam belőle egy maréknyit.

Nem tettem hűtőbe, de fél órát hagytam kelni, pihenni.
Ezután háromszor meghajtogattam-- hajtogatások közben hagytam legalább húsz percet pihenni.
Az utolsó pihentetés után kinyújtottam ujjnyi vastagra.
Tetejét lekentem a tojás fehérjével, megszórtam a félretett tökmaggal és késsel rácsosra mintáztam.  Kicsi formával kiszaggattam.
Az én pogácsáim azért ilyen csámpásak, mert a tésztát úgy szaggattam ki, hogy a maradékot mindég aláhajtottam a következő alá. Így nem lesz leeső tészta, igaz, nem is olyan szépek a pogácsák.
Lehet persze szépeket is formázni és a leeső darabokat újból összegyúrni, de én házi használatra szoktam így csinálni.


A sütőlapra sorakoztatott pogácsákat még hagytam fél órát kelni, azután kb. 180˘C-os / máshol 200 fok / sütőben  15-20 perc alatt megsütöttem.
Nekem 78 db lett belőle.

Ételfotók, amelyekhez sosem készült el a recept


Sokszor készítek májkrémet csirkemájból. Többféle ízesítést próbáltam és azt hiszem ennek még nincs vége, hiszen a variációk lehetősége végtelen.
Itt ezen a krémen barnított zsályás vaj van, nagyon különleges íze volt és valóban szigeteli is a krémet.


Török cukkinikrém---arra emlékszem, hogy jó íze volt és arra is, hogy máskor is el akartam készíteni, de sajnos olyan sokáig váratott magára a leírása, hogy elfelejtettem, mit tettem bele.


Cukkini rakottas-----fogalmam sincs,hogy  miből- és hogyan készítettem! Azért jól néz ki, nem?


Nagyon kedvező áron tudtam venni    -- szerintem jó minőségű -- polip konzervet, és ezt a salátát készítettem belőle. Két konzervből bőséges három adagos vacsora lett.


Halpaprikás afrikai harcsából.


Húsvét óta váratott magára, de már nem tudom, hol a recept, pedig gluténmentes répatortát sütöttem.


Egyszerű sajtos, de olyan jó fázisképeket készítettem a tésztáról, hogy ezért akartam leírni. Laza volt, könnyű és finom!


Burgonyás pizza ---- nem akartam elhinni, hogy valóban jó, ezért megsütöttem.
Teljeskiőrlésű lisztből készült tészta, nagyon vékonyra szeletelt nyers burgonyával a tetején és apróra vágott rozmaring levelekkel megszórva.
Valóban nagyon finom!


A tulipán a kertből van, ebből is látszik, hogy mikor sültek ki a zsömlék.


Spárgás lepény paradicsom salátával.


Egy sajttorta, aminek a krémje zselatin helyet fehér csokoládéval van megkötve. Friss eperkrémmel körítve.
A fehércsokis ötlet Latsia blogjáról van " átemelve " , és nagyon bevált.


Valahol biztosan megtalálnám ennek a csokis keksznek a receptjét, de most nem tudom, hol a papír cetli?
A krém mellette valószínűleg a Lemon curd, ami sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.


Nem az első adag és készült diabetikus változatban is. A recept megtalálható itt a blogon is.


A csokis pöfeteg méltán népszerű sütemény, mert nagyon egyszerű és nagyon látványos. Ezek lettek a legszebbek, pedig többször megsütöttem már.


Ez a padlizsán dzsem nem lett olyan, mint az eredeti. A színe semmiképpen, az ízét nem tudom.
Érdekes, hogy egy ilyen népszerű zöldségből lehet lekvárt is készíteni.


Ez a rétes egy  hamis leveles tésztából készült. Valószínűleg az elmélet jó, de nálam a gyakorlat nem hozta a várt eredményt. Gyanítom, hogy ez sem a recept hibája, hiszen olyan bloggertől van, akinek elhiszem, hogy jó a leírás.


Diabetikus-sütőtökös sajttorta.
Szerintem finom volt, benne a nem túl olcsó xilit, de nem lett olyan sikere, amilyet gondoltam.:((


Ennél az édességnél a sodó volt a lényeg.
Azt hiszem ez volt az első saját készítésű sodóm és annyira finom, laza és habos volt, hogy egészen elérzékenyültem. Még másnap is ilyen volt. A recept egy régebbi szakácskönyvből való, semmi különlegesség nincs benne.

2012. december 30., vasárnap

Vége az évnek



Minden kedves ismerősömnek, véletlenül vagy szándékosan erre járó látogatómnak kívánok nagyon boldog és sikeres Új Évet!


Kívánok Nektek
12 hónap egészséget,
52 hét szerencsét,
365 nap nyugalmat,
8760 óra szerelmet,
525600 boldog percet!

B.Ú.É.K.!


2012. december 23., vasárnap

Januári Vidék íze


Ez a decemberi szám, de az enyém a januári lesz!
Néhány hónapja megkeresett az újság főszerkesztője és megkérdezte, lenne-e kedvem néhány receptemet bemutatni az újságban?
Alig akartam elhinni! Tudom, hogy van ilyen rovat, mert szoktam olvasni, tudom, kik voltak benne / sajnos nem mindenkit / , de, hogy én is közéjük tartozhatok majd, azt csak reméltem.
Jó volt látni azokat, akiket a receptjeiken keresztül már egy kicsit ismerősnek mondhattam. Kivétel nélkül mindenki kedves, segítőkész  volt mindig.
Az újság riportere és fényképésze is ilyen segítőkész volt. Szükségem is volt rá, mert kicsit megilletődtem, hiszen én sosem voltam még hasonló helyzetben.
Aki odáig eljut, hogy könyvet adjon ki, annak maximális elismerésem! Nem adják könnyen a sikert! Alaposan föl kell készülni rá. Most utólag már nekem is lenne ötletem, van tapasztalatom, de ez így sikerült és nekem így is jó volt. Élveztem nagyon!
Köszönöm szépen Csonka Ilonának, hogy rám talált!

Boldog Karácsonyt kívánok!





Régi Karácsony

Petróleum lámpafények, szalma háztetők,
Friss szalmával töltött
szalmazsákon vászon lepedők.
Kis asztalkán, kis ablaknál lombos, nagy fenyő,
Ünnepre vár minden lélek, mert jön a teremtő.
Kis szobában felmázolva minden rendben van,
Kis családban mindenki ma olyan gondtalan.
Kicsiny gyermek szép ruhában, kinyílt arccal vár,
Pici szíve kapuja most sarkig nyitva áll.
Ajándéka oly szegényes, mégis úgy örül,
Hóna alatt szalmabábbal álomba merül.
Kis kemence padkájánál öreg cirmos dorombol,
Csikókonyha melegénél öreganyó bóbiskol.
Visszamentem kicsit oda, ugye, ott voltál velem?
Megmutattam, milyen volt a régi életem.
Áldott legyen a karácsony, régi ünnepem,
Elviszlek majd jövőre is, ha megéred velem,
Petróleum lámpafénye majd akkor is ragyog,
Szíved-lelked melegével légy nagyon boldog.
Versemet itt befejezem, az ég legyen veled,
Áldott, békés ünnepeket kívánok neked.


2012. december 12., szerda

Karácsonyi kenyér --- Stollen


Semmi bajom a bejglivel, mindenki szereti. A zserbó szintén megunhatatlan és ott van még a sok fajta aprósütemény, ami szintén elmaradhatatlan az ünnepi hangulattól. Ezt a német süteményt / Drezdai kalács /már sok évvel ezelőtt megsütöttem -- úgy rémlik ugyan ebből a receptből ---azóta  viszont elfelejtettem. Igaz, úgy emlékszem, hogy  nem voltam vele megelégedve. Nem  a recept hibája, akkor is én csináltam rosszul, hogy kissé kiszárítottam a tésztát sütés közben.


Azóta több-kevesebb gyakorlatot szereztem sütés terén, bátrabb is lettem és sajnos kicsit lezserebb is, de igyekszem pontosan betartani az utasításokat, ami sok sütemény készítésénél elengedhetetlen.
Ezt a stollent most két adagban is megsütöttem és kiderült, hogy nekem sok volt az élesztő mennyisége. Az egyik adagnál csökkentettem is. Ennek ellenére több leírásban ugyan ilyen mennyiségeket találtam.
Nem formáztam meg a hagyományos sütemény formát, mert én több kisebb darabot akartam sütni, hogy ajándék lehessen belőle.Nem gondolom, hogy nagyon megkárosítottam volna a hagyományt.
Az a tészta, amelyikből a nagyobb darabot és a jellegzetes formát akartam kialakítani, nem sikerült, mert abban volt sok az élesztő mennyisége. A tészta felfújódott, szétterült és ellaposodott. Nem volt szép!  Ellenben nagyon finom, majd mi megesszük.



  • 15 dkg mazsolát rumba áztatunk / eredetileg 20 dkg, de az nagyon sok /
  • 4 dkg élesztő / eredetileg 5 dkg / 1 dl tejben felfuttatva kevés cukorral
  • 50 dkg liszt
  • 1,5 dl tej
  • 1 db tojás
  • 10 dkg porcukor
  • csipet só
  • 1 citrom és 1 narancs reszelt héja
  • 1 rúd vanília kikapart magjai vagy 1 cs. vaníliás cukor
  • 0,5 - 0,5 kávéskanál fűszer: őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér / szerecsendió -- én nem tettem bele /
  • 20 dkg olvasztott vaj / lehet margarin is,mert a margarintól puhább lesz, de a vajtól finomabb , ezért én 2/3 - 1/3 arányban tettem bele/
  • 7,5 dkg cukrozott narancshéj és ugyanennyi cukrozott citromhéj / nekem csak citrom volt /
  • 5 dkg hámozott, darabolt mandula
  • Marcipán rúd helyett én apróra vágott kb. 5 dkg marcipánt kevertem még bele
  • olvasztott vaj és porcukor a kész sütemény szórásához
  1. Az élesztőt kevés cukorral  a tejben felfuttatjuk
  2. A lisztet tálba szitáljuk és beleöntjük az élesztőt. Kevés liszttel betakarjuk és hagyjuk állni 15 percig.
  3. Az aszalványok, marcipán és a mandula kivételével összekeverünk mindent és bedagasztjuk a tésztát.
  4. Meleg helyen duplájára kelesztjük.
  5. A megkelt tésztát kilapogatjuk és rátesszük a kinyomkodott mazsolát, citrusokat, mandulát és marcipánt, összegyúrjuk. Közben összeszedegetjük a folyton elguruló mazsola szemeket és kandírozott citrus darabokat.
Ha egy darabban hagyjuk a tésztát, akkor a darabolt marcipán helyett most kell beletenni a marcipán rudat a közepére, de ezt természetesen el is lehet hagyni.
Ez így egy nagy sütemény lesz, ezért két kisebb darabban célszerűbb megsütni.
Nekem több kisebb süteményem lett, mert kilenc kis formában sütöttem meg, természetesen rövidebb sütési idő alatt, mint a nagyot.
A nagyobb süteményt úgy formázzuk, hogy az összegyúrt, kilapított tésztát 1/3 részben behajtjuk és a maradék tésztát áthajtjuk rajta. A két oldalán kézzel egy hosszanti mélyedést formázunk, hogy egy csúcsos középső részt alakítsunk ki, mintha egy középső púpja lenne.
Tepsire tesszük, kelesztjük még kb. 15-20 percet és meleg sütőbe tesszük.
A hőfokok erősen eltérnek a különféle receptekben, nekem a forró sütő nem szimpatikus / 250°C /
200°C-ra előmelegített sütőben kezdtem sütni, de 10 perc után visszavettem 170°C-ra / 180°C /
A nagy süteményt kb. 50-55 percig kell sütni, a két kisebbnek elég lehet 40-45 perc. Az én kicsikéimnek kb. 35 perc sütés kellett, mert szilikon formában sültek és ez visszafogja a meleget.


A megsült süteményeket még forrón megkenjük vajjal és megszórjuk porcukorral.Nem kell sokat szórni rá, csak annyit ami még elolvad a vajon.
Ezután többször megkenegetjük olvasztott vajjal és megszórjuk porcukorral.
Légmentesen becsomagolva tároljuk.
Ezt a süteményt szinte kötelező az ünnep előtt 3-4 héttel megsütni, mert a hosszabb állás kell, hogy jól összeérjenek az ízek.
A belekerülő aszalványokat szerintem bátran lehet cserélgetni. A fagyasztást is jól bírja, és ha mégsem sikerül hetekkel korábban megsütni, akkor is érdemes megpróbálni, mert nagyon finom és sokáig eláll.

2012. december 1., szombat

Csicsókás-sütőtökös egytál


Egyszer vettem csicsókát és arra gondoltam, jó lenne, ha nekem is lenne a kertemben. Volt közte néhány  szép darab, ami nem volt nagyon rücskös, ezért úgy gondoltam, hogy elültetem. Elvágtam két darabot és szépen elástam. Az első évben még nem termett, de a következőben már volt annyi, hogy azt mondhattam, sikerült. Hatalmas példányok vannak, de bőven van kicsi is, ezért most mindenbe teszek, amibe csak lehet.
Nyersen is nagyon finom vagy salátába is lehet tenni. Pürét is lehet belőle készíteni, csak kicsit vizesebb, mint a krumpli, de össze lehet főzni vele és akkor lesz egy kis tartása.
Krémlevest is lehet készíteni, én a múltkor sütőtökkel főztem össze. Ez egy fotózáshoz készült és ebből volt  maradék bőven, amivel kezdeni kellett valamit.


A mennyiségek nem számítanak, tetszőlegesen lehet összeállítani.

  • Olajon és vajon nagyobb kockákra vágott hagymát fonnyasztottam néhány gerezd fokhagymával
  • A csicsóka és tök kockákat hozzáadtam, fűszereztem provanszi keverékkel, borssal és meg is sóztam 
  • Erős tűzön összepirítottam, hogy ne engedjen levet, hanem süljön egy kicsit
  • 2 tojást elkevertem 1,5 dl főzőtejszínnel és leöntöttem vele a zöldségeket
  • Az egytálétel jellegét a kolbász adta / finom, csípős házi kolbász /


Megszórtam bőségesen reszelt sajttal, hogy legyen egy kis ropogós réteg is rajta.


Kb. fél óra alatt megsült 170°C.on.
Édeskés íze volt a sütőtöktől és édeskés ízt adott a csicsóka is. Aki nem kedveli így, annak azt javaslom, hogy fűszerezze erősebben ill. sózza meg jobban, de semmiképp ne mondjon le az ilyen egyszerűen elkészíthető ételekről.
Tökéletes vacsora étel!