Tejfölös pogácsa gazdagon medvehagymával

Ez a pogácsa nemcsak gazdag, de gazdaságosan is készült.
Jól látszik a képeken, hogy a szépségversenyen valószínűleg nem érne el helyezést sem, de ez engem egy cseppet sem érdekel.
Van egy süteményes könyvem, azt szoktam néha elővenni, amikor valami egyszerű, de finom édeset vagy sósat akarok készíteni.
Azért gazdaságos az elkészítése, mert nem kör alakú pogácsaszaggatóval vágtam ki, ezért nem keletkezett tészta hulladék, nem kellet újra összegyúrni, kinyújtani stb. / ez nem volt a receptben /
Sokkal gyorsabban végeztem vele. Kellett is, mert közben már kelt a kenyér a sütőedényben és dolgozott a gép a bukta tésztájával.
A formázás semmit sem vont le az értékéből!
Először még a hajtogatott variációra gondoltam, de közben egyszerűsödött a készítése.
Azt írta a könyv, hogy ha sajtot is teszünk bele, akkor másképp kezeljük a tésztát. Na, nekem sem kellett több, elmaradt a hajtogatás.
Szerintem a tészta bármelyik fajtáját lehetett volna hajtogatva és anélkül is elkészíteni.

• fél dl tejben felfuttatunk 3 dkg élesztőt pici cukorral
• 50 dkg lisztet elmorzsolunk 25 dkg vajjal vagy margarinnal, 25 dkg reszelt sajttal
• 2 tojás sárgáját, 2 dl 20 %-os tejfölt, 1 dl tejet, sót hozzákeverünk és a felfuttatott élesztőt is beleöntjük
• a tavasz jegyében én tettem hozzá a fagyasztóból elővett  medvehagymát is

Összekeverjük a tésztát úgy, hogy  egy közepesen puha állagot kapjunk. Ha kell még hozzá liszt, akkor tegyünk egy keveset, ha folyadék kell, akkor egy kevés tejet.
Pihentessük a tésztát 30 percig, de ha sajtot is teszünk bele, akkor egy órát.
Nyújtsuk ki kb. 2 cm vastagra és rácsozzuk be a tetejét / én nem mindég szoktam /.
Szaggassuk ki vagy vágjuk fel úgy, mint ahogy én tettem.

Kenjük le a tetejét tojással, de ha csak az egyébként is megmaradt fehérjével kenjük be, akkor sem fogja senki eltolni maga elől a tányért a megsült pogácsával.
Gyakran van úgy, hogy nem pocsékolok még egy tojást még akkor sem, ha úgy természetesen sokkal szebb lenne a sütemény teteje.

A hajtogatott pogácsákat legalább 10-15 percig hagyjuk a tepsin pihenni, mert egyébként sütés közben el fognak dőlni.

Ha nem hajtogattunk, akkor mehetnek a forró sütőbe.
Sajnos ez a könyv nem szokott sütési időket megadni. Más receptekhez szoktam én is viszonyítani.
A sütési idő az első tepsinél lehet 20 perc is, de a másodiknál már kevesebb is elég.

Sütőtök krémleves --nem először

Sütőtökből sokszor készítettem már levest, curryt is tettem bele többször, de ezt az ízvilágot nem lehet megunni.
Szinte minden alakalommal más lesz az íze, mert a fűszereket nem szoktam kimérni és a hozzávalók előkészítése sem egyforma.  Egyetlen fontos fűszere van, ez a madras currypor.
Ez sokkal ízesebb, karakteresebb, fűszeresebb és nem utolsó sorban kissé csípősebb is. Egyszerűen úgy illik a sütőtökhöz, mintha együtt nőttek volna fel!

• sütőben megsütöttem egy közepes  tököt úgy, hogy kissé karamellizálódott is
• olaj és vaj keverékén megfonnyasztottam egy nagy hagymát, egy kisebb krumplit és egy kisebb répát
• hozzátettem a sült tökhúst, rászórtam a curryport és kicsit összesütöttem, hogy a fűszer kiengedje az aromáját
• tettem hozzá egy kevés  gyömbérport és borsot, meg a színe kedvéért kicsit több kurkumát/ ez ízt is ad neki /
• felöntöttem alaplével / mert közben húslevest is főztem másnapra / , megsóztam
• összeturmixoltam és egy nagy doboz kókusztej felét is beleöntöttem
• újra felforraltam

A levesbetéthez megpirítottam a kenyérszeletek egyik oldalát, megfordítottam és a sült felére rákentem egy olívaolajból és darált tökmagból készült pépet.
Erre reszelt sajtot szórtam és visszatettem a sütőbe addig, amíg a sajt megolvadt.

Almás palacsinta

Nem gondoltam, hogy receptet kellene írnom ehhez az édességhez, csak azért fényképeztem le, hogy megmutassam, hogy lehet nagyon rövid idő alatt bűnbe esni. Este volt már, de annyira ettem volna édeset, ezért azt gondoltam, a családomnak sem lesz ellenére a palacsinta.
Nem volt semmi elképzelésem amikor elkezdtem. Készítés közben alakult, ezért néhány fonnyadó alma lereszelve  a tésztában végezte.
Kellett rá valami, hogy ne legyen száraz, így előkerült egy fél üveg házi eperlekvár, egy bontott üveg befőtt, de még hiányzott valami krém is.
Szánom-bánom, de én bizony szoktam növényi tejszínt használni. Azt gondolom, ez nem büntetendő, hiszen a vegák is élnek valamiből.
A felvert tejszínbe belekevertem az eperlekvárt és már készen is volt az esti nass!

Csupa gyümölcs, hogy ne legyen nagy a lelkifurdalás.

Hétvégi pihentető kikapcsolódás

Sokkal gyorsabb és egyszerűbb kiflit vagy zsömlét sütni, mint a kenyérre figyelni.

Ezt csak azért szaggattam ki, mert a szilikon lap úgy is ki volt már téve a pultra az előző napi aranygaluska miatt, egyébként nem tennék ilyet.

Maradék töpörtyű, ami már zsíros volt nagyon és egy kevés töpörtyűkrém, ami már nem kellett senkinek.
Recept nincs, mert nem azért készült. Egyszerű maradék felhasználás.

Vajjal készült úgy, ahogy kell és sok-sok dióval. Nem szoktam megcukrozni a diót és most nem volt már kedvem sodót sem főzni. Finom volt így is, lekvárral!

Tortilla tekercsek

Nagyon nagy kedvencünk az ilyen vacsora! Többször sütöttem már én is tortilla lapokat, nem kell hozzá nagy tudás, de általában akkor, amikor kellene, biztosan nincs tartalék, sütni pedig nincs időm.
Ezért szokott itthon lenni bolti lap.
A nagyobb méretűeket jobban szeretem, mert feltekerve könnyebb ezt enni.

• jégsaláta csíkokra vágva
• piros, édes kaliforniai paprika felcsíkozva
• uborka vékony csíkokra vágva
• lilahagyma vékonyan felszeletelve
• bacon ropogósra sütve
• reszelt cheddar sajt
• görög joghurt házi csilikrémmel kikeverve
• az egésznek a lényege pedig a fagyasztóból elővett fűszeres, puhára sütött pulyka csíkok

A tortilla lapot abban a serpenyőben, amiben a szalonnát sütöttem meg egy kicsit átmelegítettem, közben tettem rá a sajtból, hogy kicsit megolvadjon.
Ezalatt lett szép csíkos a külseje.
Egy panini sütő most jó szolgálatot tett volna, de sajnos nincsen.
Kivettem a serpenyőből és megraktam a többi finomsággal, locsoltam rá a joghurtból is és feltekertem.
Ferdén ketté vágtam és készen is volt.

Teriyaki csirkeszárnyak

A csirkeszárnyakat szívesen készítem itthon, akár vacsorára is, mert sokféleképpen fűszerezhető és hamar elkészül. Szeretjük rágcsálni a kis csontos húsdarabokat. A csontos húsoknak sokkal finomabb az ízük, így olvastam. Igaz, a szárnyakat badarság lenne kicsontozni. Aki így nem szereti, az hagyja ki a repertoárból!
A kínai ételeket is szeretjük --pontosabbban azt hittük sokáig, hogy azt eszünk--ezért az ilyen fűszereknek nagy része mindég van itthon. A csípőset is szeretjük, mert a csili nem olyan vadorzó, mint a mi erőspaprikánk. Ebből is van ehetetlen, de a középkategóriás fajták mégis kíméletesebbek a nyálkahártyánknak. Néhány étel pedig erőspaprika nélkül semmit sem ér.

Ennek az ételnek az eredetije egy Hedonista  konyhájában készült. Felbátorodva az egyszerűségétől neki álltam én is. Közben elvesztettem a bátorságomat, mert az  eredeti csípősséget nem mertem bevállalni. A szecsuáni bors már nekünk sok lett volna, de csilit azért tettem bele bőven.
Az elkészült étel címe is más lett, ugyanis az történt, hogy a szójaszószom is fogyóban volt, ezért pótolnom kellett. A teriyaki szószból viszont volt egy egész üveggel, ezért abból öntöttem bele bőséggel.
A hozzávalók mennyisége nincs pontosan meghatározva, csak tájékoztató jelleggel, de azt gondolom, aki ilyen étel főzésének neki áll, annak erre nincs is szüksége.

• 18 db Lidl-s csirkeszárny, mert ezen már nincs rajta az utolsó pici rész----ezeket ketté vágtam és fűszerezés nélkül olajban ropogósra sütöttem ----tényleg ropogósra, hogy később se puhuljon meg     / megkóstoltam a natúr megsütött húst és finom volt így is /  

Az olajban sütés helyett lehetne a sütőben is megsütni, de mindenképpen ropogós legyen. Én nem akartam a sütő rácsát súrolni a mosogatáskor, ezért maradtam az olajban sütésnél. Ez a legmunkásabb része, de ezután már gyorsan elkészül.

• újhagyma helyett én póréhagymát / csak a fehér részét /  vágtam össze és egy kis fej vöröshagymát
• egy egész fej fokhagymát is felvagdostam
• csilipaprikából pedig kb. 20 darabot, de több, mint a felében benne hagytam a magokat is
• diónyi nagyságú friss gyömbért apróra vagdostam

Az igazán elvetemültek a szecsuáni borsot se hagyják ki belőle.
Só nem igazán kell, mert  a szójaszósz is elég sós,  szójaszósz / teriyaki szósz /

A hagymát, fokhagymát, gyömbért és csilit olajon megsütöttem egy vokban. Igazi kalapált vokom van, és nagyon szeretem / igaz, kicsit nehéz /
Amikor már minden illatozik és a paprika gőze is csíp, akkor beletettem a megsütött csirkeszárnyakat és alaposan összekevertem.
Beleöntöttem a szójaszószt és bőven a teriyaki szószt. Annyit, hogy mindenhol jól befedje.
Alaposan átkevertem és néhány perc múlva már készen is volt.
A főtt rizs nagy segítség az embert próbáló csípősség leküzdésében!

Egy idézet a recept eredetijéből:
" Akkor jó, amikor nem tudsz megszólalni, annyira brutális és úgy érzed, hogy szétrobban a szádban. Szinte ehetetlen. Viszont, ha nem ilyen, nem lehet élvezni. Egyszerűen muszáj borzasztóan ehetetlennek lennie, ahhoz hogy élvezzük és imádjuk." 

Hát, erről nem tudok beszámolni, mert amikor a bátorságot osztogatták, nekem -- a sor végén -- már nem jutott.
Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon finom! 
Nekem biztosan nem ez volt az utolsó!

Cigányfánk / egérke /

Gyerek koromban többször került a vasárnapi asztalra az egérke nevű fánk féle. Most már tudom, hogy az anyukámnak is kevés ideje volt, de kedvezni akart nekünk, ezért ez jó megoldás volt.
Egérke néven én másfajta tésztával is ismertem ezt a süteményt, de most elővettem egy régi szakácskönyvet, ahol ez a tészta cigányfánk néven szerepel, de zárójelben egérke is a neve.
Tulajdonképpen régebben sütöttem én ilyet, de valahogy lekerült az étlapról. Talán azért is, mert a túrófánkot még egyszerűbb összeállítani és legalább megetettem a gyerekeimmel a túrót.Nem, mintha nem szerették volna, de így még többet ettek és a tésztának meg csak jót tett. Nem beszélve arról, hogy a gondosan előre megvásárolt túró a fel nem használtság miatt kissé veszített a frissességéből, de így még tökéletes volt. Hasonló túlvásárlás miatt kerül a zsömlék tésztájába is vagy éppen sajtos rúd készül vele.
Semmit nem dobunk ki!

A tésztát nem nehéz összeállítani, ezzel szemben felhasználni kicsit mókásabb.
Olyan lesz ugyanis az állaga, mintha kicsit gumis lenne.Állandóan lemászik a kanálról. Az a módszer meg, amit a recept ír, egyáltalán nem működik. Ugyanis azt javasolja, hogy két kanál segítségével formázzuk meg a tésztát és így tegyük az olajba.
A legegyszerűbb az egy kanál meg a tenyerünk variáció. Jó állagú a tészta, nem fog az egész a kezünkre ragadni, túl lehet élni!
Látszik, hogy milyen laza, lyukacsos lett a fánk.

• 40 dkg liszt
• 3 dkg cukor
• 2 dkg élesztő
• 3-4 dl tej   / elég volt kb. 3 dl tej /
• 2 - 3 db tojás   / nekem két tojásból volt /
• 4 dkg olvasztott margarin
• 1/2 kk. só
• 1 ek rum   / nekem nem volt itthon /

Az élesztőt a tej és a cukor egy részével felfuttatjuk.
A tojások fehérjét felverjük.
A lisztet összekeverjük a felfuttatott élesztővel, sóval, cukorral, tejjel, tojások sárgájával és a rummal.
Hozzákeverjük a felvert habot és az olvasztott zsiradékot is.
Jól kikeverjük és állni hagyjuk, amíg kb. a kétszeresére kel.
Annyi olajat öntünk egy lábasba, amennyi elég sok ahhoz, hogy majd a kicsi fánkok a sülés közben felfújódva szinte maguktól megfordulnak benne.
Ha mégsem fordulnak meg, akkor segítünk rajtuk.
Ne legyen magas a hőfok, mert akkor kívül megég, de belül nyers maradhat.
Ha nem elég meleg az olaj, akkor megszívja magát a tészta és ezen szerintem a beletett rum sem segít.
Nekem nem volt itthon rum, de így sem szívta meg magát olajjal a tészta.
Először fedő alatt, azután fedő nélkül süssük! A fánkok nagyságától függően 2 -3  / esetleg 4 /  percig sütjük az egyik oldalán és rövidebb ideig a másikon.

Sütés után én fahéjjal elkevert porcukorban szoktam megforgatni, de ez nem fontos.
Házi baracklekvár a legfinomabb mellé.