2011. február 9., szerda

Bécsi apácafánk --- a császárné kedvence VKF 40.


Őrizgetem már egy ideje ezt a receptet, de valamiért eddig még nem került rá sor.  Most a fánk sütés a témája a VKF-nek, ezért gyorsan előkotortam a receptet, mielőtt megint feledésbe merülne. Valamiért macerásnak gondoltam az elkészítését, de ez talán csak azért volt, mert a sütés nem erősségem.

Ne tessék hasonlítgatni a hagyományos fánkokhoz, mert semmi köze hozzá. Igaz, a forgácsfánk sem hasonlít a szalagos fánkhoz.
Érdekesen masszív lett a kész sütemény. Kemény, de nem száraz a tésztája. Nem is omlóstészta, mert zsiradék nincs is benne.
Már a negyedik darabot eszem, hogy hitelesen le tudjam írni, milyen állagú a tészta, de azt javaslom, inkább próbáljátok megsütni.
  • 20 dkg  +  7 dkg méz
  • 2 száraz zsemle  / helyette kb. 5 dkg kekszmorzsa /
  • 6 dkg darált mandula
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 1/2 mokkáskanál őrölt szegfűszeg
  • 1 narancs- és 1 citrom reszelt héja
  • 25 dkg finomliszt
  • 0,25 dl tejszín  vagy tej
  • 3 tojássárgája  +  1 tojás
A száraz zsemle a fánk töltelékébe kellene, de én nem akartam ennyire autentikus lenni, ezért a könnyebb megoldást választottam és  kekszmorzsával helyettesítettem.

A tejszín helyett szerintem lehet tejet használni, hiszen annyira kicsi mennyiségről van szó, ezért nem kell felbontani egy doboz tejszínt.

A +1 tojás azért kell, hogy az összeragasztás előtt megkenjük a tésztát, de én  nem így csináltam, hanem az amúgy is feleslegessé váló fehérjékkel kentem meg.

  1. A 7 dkg mézet felmelegítjük / én mikróban / és beletesszük a kekszmorzsát, a mandulát, a fűszereket és a citrushéjakat. Összegyúrjuk és félre tesszük.
  2. A többi mézből, a tejszínből, tojássárgákból és lisztből nem túl kemény tésztát állítunk össze.  Nem tudom, mitől függöt, de nekem kellett még legalább 10 dkg liszt, hogy nyújtható legyen a tészta.
  3. Alapos lisztezés mellett késfokvastagságúra kinyújtjuk a tésztát és a tölteléket kicsi golyók formájában elosztjuk a tészta egyik felén.
  4. A tojással lekenegetjük a tésztát a golyók körül és ráhajtjuk a tészta másik felét. Lenyomkodjuk és egy kör alakú szaggatóval kivágjuk.
No, ez nem igazán használható megoldás! A tészta lágy, de nyújtható, viszont azt nem igazán szerette, hogy megemeltem és ráhajtottam a töltelék golyókra. A golyócskák körül le kell nyomkodni, kinyomni a levegőt körülötte, de beszakadt, elszakadt, toldozgattam.



Az újságban megjelent fényképen sem ilyen módon készült tészta látható. Szerintem a kinyújtott tésztából korongokat szaggattak és a megtöltés után szépen összenyomkodták körben a két lapot.
Egészen másként néz ki az így készített tésztakorong, mint az, amelyiket én csináltam kiszaggatva, a recept leírása szerint.

A sütési idő sem olyan hosszú, mint a leírás mondja. 180 fokon kb. 20 perc alatt megsül, de a széle körben mindenképpen jobban meg fog sülni, mint a többi része.

A szaggatás után a megmaradt tésztát összegyúrtam, hengert formáztam belőle, felszeleteltem és megsütöttem, mint a kekszeket.



Összességében finom sütemény lett. Ebből az adagból nekem 14 fánkot sikerült készíteni, bár a recept 20-at írt, de akkor nagyon kicsik lettek volna.

Mandula helyett el lehet készíteni darált dióval is.
A játék kiírása szerint kellene valamilyen öntet is mellé, de én nem szoktam a kalóriákat turbózni, bármennyire is finom lenne. Nélkülük is nagy a csábítás és kevés az önuralom.
Nekem a porcukorral megszórva is finom volt.

2 megjegyzés:

  1. Ha a korongra egy golyócskát teszel, csak akkor lesz igazi kardinális kalap formája! Ugyanis ezt a süteményt valóban apácák találták ki, de a magasrangú egyházi vendégek számára készítették :)

    VálaszTörlés
  2. A golyócska megvolt, de a forma nem sikerült jól.
    Köszönöm az információt, nem gondoltam volna, hogy ilyen eredete van.

    VálaszTörlés