30 év alatt sok minden történik

Ezt a süteményes füzetet csak szeretném megmutatni. Egy 1997-es kiadás és elég sokat sütöttem belőle. Olyan receptek is vannak benne, amelyek akkor még nem számítottak kihagyhatatlannak és nem is voltak annyira népszerűek, mint ma. Nem voltak még gasztroblogok és nem kellett vigyázni arra sem, hogy nehogy véletlenül elorozzunk valaki elől egy receptet.
Tiszteletben tartom én is azt, ha valaki saját fejlesztésű receptet tesz közzé, méltán büszke arra, hogy Ő találta ki, de valljuk meg őszintén, az a recept, amelyik hozzávalói közül egyet kihagyunk vagy másra cseréljük, még nem lesz új recept. Néha belefutok én is túlérzékeny bloggerek felháborodásába és nem értem.
Ebben a füzetben is van sok olyan aprósütemény és keksz féle, amelyik alapja lehetne néhány blogos receptnek, de attól ez még nem az enyém. Nekem az elmúlt 30 néhány évben annyi receptes papírom gyűlt össze, hogy könyvtárnyi könyvet lehetne készíteni belőle. Időnként megpróbálok selejtezni közülük, mert újból és újból feltűnnek régi receptek " mai " újságokban is. Néha nehéz azt mondani, hogy egy elkészített étel receptjét X vagy Y blogjáról vettem, amikor nekem már tizen, huszon éve megvan. Néhány fiatalabb blogger sokkal hatékonyabb a receptek közlése terén, de még sokan főzni sem tudtak, amikor én már kiollóztam és eltettem egy receptet.
Nem akarok megbántani senkit, engem sem bántott még senki, de voltak már olyan ételreceptjeim, amit azért írtam le a blogon, mert nehéz lett volna elmesélni, hogy ez miért nem az, ami.
Sütemény fronton is rengeteg papírom van, pedig sosem szerettem igazán sütni, de azt is muszály volt.
A grahamliszt sem volt annyira ismert, mint ma, pedig az Apukám grahamkenyeret evett 35 évvel ezelőtt, mert az egészséges. Igaz, az a kenyér akkor sűrű, tömör, nehéz volt. Igazi volt.