Ismét egy fotósorozat ötletadónak

Írtam már többször a cider / almabor / felhasználásáról. Kicsit többet vettünk, mint amennyit meg tudunk inni. Történt ugyanis, hogy nagy örömömben nem néztem meg, hogy száraz vagy édes-e az ital? Ez bizony édes volt, ami nálunk a nemszeretem-ek közé tartozik. Azért, hogy ne vesszen kárba, megpróbáltam elhasználni más módon. Mivel édes, tehát valószínűleg cukrot tartalmaz, nagyszerű a csirke sütéséhez, mert szépen karamellizálja a bőrét. 
Általában nem használom fel a csirke bőrét, de ebben az esetben nagy kár lenne levenni róla sütés előtt. 
Szóval, ezt öntöttem a hús alá. 
A köret vajban párolt brokkoli és narancsos, csilis-gyömbéres sült sárgarépa volt párolt rizzsel. 

A sütőben készült raguknak számtalan változata van. Nálunk népszerű étel, mert nagyszerűen variálható és az elkészítése sem több munka,mint más ételé. A sütés előtt ugyan több a tenni való, de ezt is le lehet egyszerűsíteni. Én nem szoktam, nekem megéri az időráfordítás.
A húst és a többi zöldség hozzávalót külön meg szoktam sütni, ezután teszem a cserépedénybe vagy egy nagy lábasba.
Folyadékként most erre is cidert öntöttem a bor mellé.
A fűszerezése általában bors, borsikafű,kakukkfű, zsálya,rozmaring.

A cukkini általában szétfől még így is, hogy nincs kevergetve, de a sütőtök egészen jól bírja. Télen mindég teszek bele. Hagyma és sárgarépa szintén  van benne, ezek mellé jön a többi a kedvem- és a készletem szerint.

Amikor ráérősen, élvezkedve főzök és tudom irányítani az ebéd időpontját, akkor szoktam rizottót készíteni.
Most a rizottórizs ugyan nem volt a legideálisabb, de azért használható volt. Kelkáposztát pároltam egy kis hagymán, ezt kevertem bele a mascarpone sajt mellett.
A pangasius filéket fokhagymás-citromos / a héja is /-borsos-mustáros pácolás után sütöttem meg.

A maradék tökfőzeléket valakinek meg kellett enni, ezért én voltam a Valaki.
Vacsorára, langyosan, tökmagolajjal meglocsolva és tökmag helyett napraforgómaggal megszórva.
Egy kánikulai este tökéletes étele lett.

Töpörtyűkrémes hajtovány, természetesen Limara receptje alapján. Az érdeklődők az Ő blogján megtalálják a receptet. Érdemes nézelődni nála.

Ez a szendvics alap pedig állítólag az angol reggelik tartozéka. Talán nem is a tészta hozzávalói adják a jellegzetességét, hanem az elkészítési módja. A kinyújtott tésztát egy nagy pogácsaszaggatóval kell kivágni és ezután rövid kelesztési idő után lehet sütni.
Biztosan van eredeti receptje is, de én csak a formát akartam kipróbálni.