Kelkáposzta főzelék újra gondolva

Sült kolbász, megint. Nagyon finom, jó minőségű, sok hússal, mócsingok nélkül a helyi hentes saját készítése.
Több olyan recept is van már itt, amiben a köret nagyobb szerepet kapott a húsnál, mert a hús tulajdonképpen a kolbász.
Ez most a fagyasztóból került elő, de már megsütve. Amikor több időm volt, akkor előre tervezve megsütöttem és lefagyasztottam.
Munka után elég későn értünk haza, de kellett másnapra ebéd és ekkor került elő a kolbász.
A hozzávaló köret pedig így egyszerűbbnek tűnt, mintha főzelék készült volna.

• Libazsíron nagyobb kockákra vágott hagymát pirítottam kér gerezd fokhagymával
• Hozzáadtam a felvagdosott kelkáposztát, megsóztam, borsoztam és kevés vizet aláöntve ropogósra pároltam
• Közben a krumplit kockákra vágva megfőztem, leszűrtem
• Összekevertem a krumplit a káposztával, tettem hozzá vajat és jól átkevertem

Sok zöldség, mert egészséges, liszt nélkül, mert az meg nem az. 

Kókusztejes sütőtök krémleves gorgonzolával

A krémlevesek variációja végtelen. A sütőtök levesé is.
Ez most úgy készült, hogy a paszternák maradékot is beletettem, de ez nem érződik rajta.

• Olaj és vaj keverékén megfonnyasztottam az összevágott vöröshagymát --1,5 db
• hozzáadtam a paszternákot, 1 db krumplit és a sütőtököt / ebből volt a legtöbb /
• tettem hozzá 1 ek.madras curryport, 1 kk. kurkumát és 1 kk.görögszéna levelet, 1 mk. aprított jalapeno paprikát
• kicsit összesütöttem és felengedtem a leveskockából készített alaplével
• puhára főztem és öntöttem hozzá 2 dl sűrű kókusztejet
• só és bors is került bele
• amikor minden megpuhult, akkor botmixerrel pürésítettem
• kicsit még higítottam rajta, felforraltam ismét

A gorgonzola a tálalásnál került bele némi ropogósra sütött feketeerdei sonkával együtt.
Fűszeres, kicsit csípős, de nagyon finom ízű leves lett belőle.

Karamellizált édeskömény

Nem tartozik a recepthez, de fontosnak tartom, hogy rövid bevezetőt írjak. Az édeskömény elég karakteres ízű zöldség, erősen vagy közepesen ánizsos. Ezt vagy szereti valaki vagy nem. Lehet viszont ismerkedni vele és kóstolgatni. Érdemes!
Nekem sikerült megszeretnem, lehetett is kapni a környéken, még a helyi zöldségesnél is tudtam venni.
Azután néhány évvel ezelőtt sajnos ezt az ánizsos ízt egy CT-vizsgálatok során alkalmazott kontrasztanyaggal kellett összekapcsolnom , és ez megpecsételte ennek a zöldségnek a sorsát. Gyakorlatilag kitiltottam a konyhámból. Mindenféle ánizs illatot és ízt elviselhetetlennek tartottam. Azt viszont nehezen fogadtam el, hogy ezután nem ehetek többé édesköményt. Eltelt ugyan egy hosszabb idő, de én nem adtam föl, és amikor a közelmúltban szembe találtam magam egy gyönyörű, nagy és egészséges példánnyal, vettem egy nagy levegőt és megvettem. Fogalmam sem volt, hogy mit kezdek vele. Azt gondoltam, legfeljebb én nem eszek belőle, de a családom, ne nélkülözze, mert még elszokik tőle.
Majdnem két hétig állt a hűvös spájzban, mire beteljesedett a küldetése.
Közben nézelődtem, olvasgattam gasztro berkekben, és rátaláltam Zsófi receptjére.
Elsőre megtetszett, hiszen volt már ilyen, nála sem érhet csalódás, ezt tudtam! A bátorságom egy picit megbillent, ezért kicsit csaltam. A teljes mennyiségű köményt hagymával párosítottam, hogy kicsit enyhítsem az ízét. Jó ötlet volt, még ha kényszer szülte is!

• 10 dkg húsos bacon kockát olívaolajon kipirítottam és kiszedtem az edényből
• 2 evőkanál cukrot karamellizáltam a visszamaradt olajban amihez adtam kb. 5 dkg vajat is
• beletettem a felszeletelt édeskömény gumót és az egy fej hagymát, amit szintén csíkokra vágtam
• kicsit összepirítottam, hogy barnás színt kapjon, sóztam, borsoztam és beletettem egy citrom reszelt héját / nekem nem kellett víz a pároláshoz, így éppen jó roppanós lett / 
• visszatettem a bacon kockákat és még kevergetve közepes hőfokon összepároltam
• vágott petrezselyemzöldet lehet beletenni

A petrezselyemzöldet én összekevertem olívaolajjal és ezzel díszítettem a tányért.
A főtt tojás a hűtőben volt, gondoltam, jó lesz mellé, mert ez most egy hirtelen ötlettől vezérelve készült el és nem volt mihez köretként enni, de magában kevés lett volna. Néhány kicsi szelet sült csirkemellet is találtam, úgyhogy a férjemnek sikerült egy elfogadható adagot összehozni belőle.
Azt hiszem újból egymásra fogunk találni, de nem szabad siettetni a folyamatot.

Rozmaringos pulyka kávéval

Úgy rácsodálkoztam erre a receptre, mintha valami extrém hozzávalókból állna. A legmeglepőbb az volt benne, hogy valamiért olyan érzésem volt, hogy már hallottam róla.
Kaptam a receptet egy munkatársamtól és annak rendje-módja szerint eltettem és megfeledkeztem róla. Igaz, hogy ő rákérdezett, hogy megcsináltam-e már, de ennyiben maradtunk.
Közben egy régi füzetet néztem át egy alkalommal, ami tele volt papírcetlikkel. Nagyobb részét kidobtam, de néhányat megtartottam. Volt köztük egy erősen megsárgult papírlap, rajta egy recept, ami hirtelen nagyon ismerősnek tűnt.
Kiegészítés illetve javítás is volt rajta, ami azt jelentette, hogy én ezt akkor megfőztem.
Mondhatnám, hogy nem hagyott maradandó nyomot, ezért nem emlékeztem, de szerintem ez nem igaz.
Egyszerűen megfeledkeztem róla!
Ez a recept is azt mutatja, hogy sok-sok évvel ezelőtt is nyitott voltam mindenre a gasztronómia területén.

• 1 kg rövid karaj / ma már pulyka, csirke /
• 5 dkg ráma / vaj és olívaolaj /
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors
• 1 fej hagyma
• késhegynyi kakukkfű,bazsalikom / most provanszi fűszerkeverék /
• egy ágacska rozmaring
• 5 szem borókabogyó / én kissé megtörtem /
• piros arany / na, ezt most kihagytam / helyette házi, sós darált paprika
• 1 dl erős feketekávé / az én megjegyzésem a papíron, hogy elég a 1/2 dl is / 

Az olaj és vaj keverékén megpároljuk az összevágott hagymát és fokhagymát.
A besózott húst átforgatjuk a zsiradékon és megkenjük piros arannyal.
Megszórjuk a fűszerekkel és vizet aláöntve puhára pároljuk.
A főzés vége felé aláöntjük a kávét is, de most már ne legyen sok a leve, csak annyi, amennyire szükség van.
A kávéval még összefőzzük, hogy az íze érvényesülhessen.

Meglepő módon, a kávé íze nem zavaró, nem kell megijedni. Enyhén érződik, de aki nem tudja, mi van benne, nem biztos, hogy rájön a turpisságra. Érezni egy enyhe kesernyés ízt, amit szintén a kávé okoz.

Zöldbabos gersli

Ezt a széles fajta zöldbabot nagyon szeretem, mert jó ízű, sosem szálkás.  Főzeléket is szoktam belőle készíteni, de szerintem mindenre alkalmas.
Ezt az ételt köretnek szántam, de önálló fogásként is megállja a helyét.
Aki kedveli a gerslit, annak ízleni fog.

• Megfőztem az árpagyöngyöt sós vízben
• Olívaolaj és vaj keverékén apróra vágott hagymát pároltam / sokat, de fehéret, hogy ne legyen erős hagyma íze / , fokhagymát tettem hozzá és házilag eltett sós darált paprikát
• Borsikafű és kakukkfű a fűszere, de frissen őrölt borsot is tettem bele
• Ráöntöttem a fagyos babot és egy leveskockából készített alaplével öntöttem fel, hogy a bab is megpuhuljon
• Amikor minden megfőlt, összeöntöttem a gerslit a babbal, jól összeforgattam és ízesítettem még egy kicsit
• Friss petrezselyemzölddel szórtam meg

Ennyi volt!

Borzselé és gorgonzola

Csupa finom alapanyag, mégsem vagyok elégedett. Valami mást vártam, de lehet, hogy csak ismeretlen volt?
Vörösborból készítettem borzselét, mert mi nem igazán szeretjük inni a vörösbort. Szoktuk, de ritkán.
A gorgonzola az egyik kedvenc sajtom, főleg a piccante, de a dolce is jöhet!
Vajban sütött rózsaborsos körte áfonyával.
Pirított dió.

Nem kerestem receptet, csináltam úgy, ahogy gondoltam. Ízesítettem a bort balzsamecettel, mézzel és narancslével. Beforraltam felére és így tettem hozzá a zselatint.
Lehet, hogy az volt a baj, hogy nem maradt a pohárba a borból?

Spenót palacsinta

Nem, nem írtam rosszul. Olyan mennyiségű spenótot tettem bele, hogy ez nem spenótos, hanem spenót palacsinta lett.
Eredetileg csak egy egyszerű spenót "főzeléket " akartam készíteni, de én akkor szeretem igazán, ha nem olyan pépes állagú, hanem szép darabos levelek vannak benne. Az idén nem tettem el a fagyasztóba és most hiányzik!
Sajnos az a fajta, amit eddig vettem a Lidl-ben, most nem volt itthon, máshol meg nincs ilyen. A Tescoban is volt olyan, amiben kis adagokban van lefagyasztva a spenót, de az is kis adag és drága. Megvettem hát ezt, de nem volt indíttatásom, hogy megfőzzem.

1. Tyúklevest főztem és volt a tyúkban elég sok meg nem tojt tojás.
2. Előző napi vacsora készítésénél eltettem néhány darab kacsamájat.
3. A sült tyúk mellé gombás,májas tölteléket sütöttem, ezért maradt gomba is.
4. Húsos szalonna kockák / fagyasztóban / és krémfehér sajt szinte mindég van itthon. Most is volt.
5. A heti akciós mozzarella is felhasználásra várt.

Megint csak adta magát a maradékok felhasználása.
A  két doboz spenót már ki volt olvasztva, de csak az egyik kellett. A másik a hűtőben vár a jobb sorára.

• 450 gr. spenót püré
• 2 db tojás
• só, bors
• 2 dl tej
• 1/2 dl olaj
• teljeskiőrl. tönkölyliszt annyi, amennyi szükséges

Elég sűrű lett a palacsinta tészta, kellett még víz is hozzá, mert a liszt többet felvett, mint gondoltam.
Négy darab vastag palacsintát sütöttem belőle.
Az elsőt megkóstoltam, hogy nem lett-e kesernyés ízű a sok spenóttól és a teljeskiőrlésű liszttől, de nem.

Ezek a szép sárga kockák a tyúk meg nem született tojásai. Érdekes állagú volt, kicsit gumis.
Olajos vajon kockákra vágott hagymát fonnyasztottam és rátettem két gerezd fokhagymát is.
Beletettem a bacon kockákat , kis idő múlva pedig a felszeletelt gombát is.
Amikor összepárolódott, akkor ment bele a felvagdosott tojás.
Sűrítésképpen pedig a rókagomba krémlevesporból két evőkanállal egy kevés vízzel, hogy sűrű maradjon a ragu.
Vajazott sütőedénybe tettem az első palacsintát és megpakoltam  a ragu egy részével.
A krémfehér sajtból morzsoltam rá és erre került egy második palacsinta.

Ezen a képen ugyan úgy látszik, mintha csak két palacsinta lenne, de itt van bizony mind a négy.
Az utolsó palacsintára kentem a ragu megmaradt szaftját és erre tettem a széttépkedett mozzarellát.

Addig sütöttem csak, amíg jól összemelegedett minden és a sajt ráolvadt a tetejére.
Nem lett száraz, nem kellett hozzá semmi.