
Sokáig álltunk a várakozó sorban, és egyszer csak azt láttam, hogy az előttünk álló nagy teherautó telis- tele van az én kedvenc babommal. Sosem volt rám jellemző a lerohanó stílus, ezért jó sokáig gondolkodtam, hogy merjem-e.....Éppen az utolsó pillanatban, de mivel a sofőrök kiszálltak az autókból várakozás közben, odamentem az én emberemhez és félve megkérdeztem, hogy nem lehetne-e,hogy én egy kicsit....... onnan...... csak kóstolót...... és különben is...... észre sem vennék.
Én voltam a legjobban meglepődve, amikor azt mondta ez a kedves Ember, hogy persze, nyugodtan! Fölugrott az autó platójára és szedett nekem egy nagy zacskónyi babot. Sajnos más nem volt, amibe szedhettünk volna még, pedig többet akart adni. Annyi időm még volt, hogy megkérdezzem, hová viszik a babot és miért nem látok én ilyet a boltokban? Igazából nem is lepődtem meg, amikor azt mondta, hogy külföldre viszik. Azt hiszem ezt a babot hívják francia babnak, de lehet, hogy tévedek.
- 50 dkg zsenge vajbab / nálam ebből a zöldből készül /
- 3 dkg vaj v. margarin
- 2 ek. liszt
- 4-5 dl húslé / én leveskockából csináltam /
- 2 db. tojás sárgája
- 1 db. citrom leve / dupla adagnál sok lehet a két citrom /
- 1 ek. összevágott petr. zöld / lehet bővebben is /
- só, bors
Közben elkészítjük a mártást. Tulajdonképpen egy rántás alapot készítünk a margarinnal és a liszttel, amit a húslével engedünk fel. Addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik.
Egy tálkában elkeverjük a tojások sárgáját a citromlével, majd a tűzről levett mártáshoz keverjük. Sózzuk, borsozzuk és addig főzzük még, amíg újra felforr. Ha kellően besűrűsödött, hozzáöntjük a leszűrt, lecsöpögtetett babot és elkeverjük. Zöldpetr.-el megszórjuk.

Meleg nyári napokon, vacsorára csak a babot szoktuk enni sült csirkeszárnnyal vagy csak pirítóst eszünk hozzá. Most, vasárnapi ebédként hagymán sült pulykacomb és főtt, vajas tönkölybúza volt mellé.






Itt a meggyes és a mákos rétes a feltekerés előtt. Sűrítő anyagként egy kis főtt grízt is tettem hozzá.






