Nyúlhal kaviár

Ezen a néven találkoztam vele kedvenc CBA boltunkban. Nem volt akciós, de közeledett Valentin napja, amikor -hiszen ezért találták ki-könnyebben nyitjuk ki a pénztárcánkat. Nem voltak előtanulmányaim, de úgy gondoltam, ha már a beluga kaviár sosem kerülhet az asztalunkra, legalább ilyet együnk egyszer. Szeretjük, ez nem túlzás. Mondhatnám azt a klasszikusá vált mondást, hogy " az asztal körül kergettek, ha nem ettem ilyet " . Majdnem így volt! A banán elől szó szerint az asztal alá bújtunk, mert nem akartuk megkóstolni. Köszönettel tartozom az Apukámnak, hogy minden furcsaságnak számító dologgal megismertetett, amihez a 70'-es években hozzá lehetett jutni. Már akkor graham kenyeret evett. Kicsit száraz volt, kicsit fűrészpor állagú, de lehetett kapni. Nem volt segítségére az internet, de még az újságok sem ezekről írtak cikkeket, a Tv-ben pedig nem voltak gasztronómiai műsorok. Talán Őt is a természetes kíváncsisága hajtotta. Szerencsémre én örököltem ebből a hajlamból, a testvérem nem. Vagy nagyon jól titkolja. Az eredeti ajánlás szerint hajdinalisztből kellene blinit sütni és ezen kínálni a kaviárt. A tejföl is hozzá tartozik. Nekünk eleinte furcsa volt, de egy jó ízű zsíros tejföllel valóban finom.
Blini helyett pirítóssal ettük, amit graham kenyérből sütöttem. Vodkát is ittunk, de megállapítottam, hogy sosem kelnék versenyre egy orosszal.

Egyetlen hibája van csak: nagyon kicsi üvegekbe töltik.

Tamarind gyümölcs

Aki szereti a keleti ízeket, ételeket, az biztosan találkozott már a tamarind pasztával. Most pedig én találkoztam azzal a gyümölccsel, amiből készítik. Nem is foglalkoztatott eddig, hogy milyen lehet, azt gondoltam, annyira egzotikus, hogy sosem fog velem szembe jönni. Vidéken egy kisvárosban szinte reménytelennek tűnt. Szerencsére van egy bevállalós zöldséges, aki elhozta ide. Gyanítom, hogy a jó üzlet reményében indult az egész, de amikor én megláttam ezt a furcsaságot, akkor a dobozban már csak három db volt, pedig beleférhetett tíznél is több. Szóval az üzlet jónak bizonyult.
Vettem én is, mert bevállalós vagyok, nemcsak a zöldséges. Nem tudtam pontosan, hogy mit fogok vele csinálni, de a férjem is kíváncsi lehetett, mert könnyen rábólintott, hogy vegyünk egyet.
Az ára nagyon baráti volt, talán túlságosan is az. 100 ft. volt darabja. Elég messziről kellett idehozni, nem tudom, hogyan kalkulálták ki ezt az árat, de az biztos, hogy ennyi pénzért sok kíváncsi ember tette a kosarába.

Ez az egyetlen jól sikerült kép a felbontás után. Nem tudom, miért lett ilyen kék árnyalatú. Az eredeti színe barna. Olyan, mint a fölső képen.

A tamarind régi, ismert természetes hashajtó. A pasztára is rá van írva, persze egyéni érzékenységtől is függ, hogy kinek-mennyire hatásos. Megkóstoltunk egy-egy magot, mondván, hogy úgy sem megyünk már el itthonról.

Kellemes savanyú - édes íze van. Lehetne eszegetni, ha nem tartanánk a következményétől.

Kipipálhatom, hogy ezt is kipróbáltuk. Ne hagyjátok ki, ha találkoztok vele!

Díjat kaptam egy olyan bloggertől, aki ismer

Valitól jött ez a kedves elismerés. Köszönöm szépen!

Amikor megláttam az egyik blogon ezt a díjat, azt gondoltam, hogy ezt nem is lehet tovább adni. Azután kicsit elszégyelltem magam, mert bár vitathatatlan Limara eredményessége, segítőkészsége pedig fáradhatatlan, de mindezzel azt érte el, hogy nyomában lohol a tehetséges kezdők serege vagy az elégedetten mosolygók hada, akik már egy ideje a házi sütésű kenyérrel kényeztetik a családjukat. Ezért aztán azok, akik veszik a fáradságot, hogy megpróbálják visszacsempészni a saját konyhájukba a nagyanyáink kenyér illatú hangulatát, bizton megérdemlik ezt a díjat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a sok értéktelen, egészségtelen élelmiszer mellett ez az egyik otthon is könnyen előállítható étel, amivel már sokat tettünk a családunk egészségének megőrzéséért. Köztudott, hogy szeretjük a kenyeret, és, ha már sokat eszünk belőle, akkor legalább legyen benne egy kis rost, vitamin, ásványi anyag, de legyen sokkal kevesebb só és egyáltalán ne legyen benne adalékanyag. Legalább ebben NE!

Nem nagyon szoktam kenyér recepteket írni a blogba, mert nem vagyok képes pontos leírás alapján dolgozni, ezért másokat nem hozhatok lehetetlen helyzetbe.

Ezért is örültem Valinak, hogy gondolt rám, mert ő még emlékszik, hogy tudok ám én kenyeret is, meg sok mást is sütni, csak ide inkább étel recepteket írok és a kenyérsütés diadalát meghagyom azoknak, akik nálam jobban csinálják.

Küldöm természetesen az E. Margit oldalán megismert öszes péklánynak, akik nagy része már itt a blogolók között megtalálható. / több, mint nyolcan vannak/

Nagylelkű és nagyon figyelmes felajánlás volt Valitól, hogy az általunk ismert és sokra tartott Pékinasnak és párjának adta ezt díjat.

Innen üzenem, hogy nem felejtettem el senkit és főleg Őket nem!

Rakott csirkemell szerecsendiós fűszerezéssel

Vasárnapi ebéd, de bármely más alkalomra és gyors vacsorára is elkészíthető, amennyiben egy kis időnk van előkészíteni. Az eredete a net-en megtalálható csirkemell torta néven futó recept.

Már írtam arról, hogy sosem volt nélkülözhetetlen alapanyag a konyhámban a csirkemell. Ami ebből elkészíthető, az csirkecombból is elkészíthető. Majdnem. Amikor a fent említett rakott ételt elkészítettem E.Margit oldalán egy fórumtársamtól kapott ötlet alapján, rájöttem, hogy lehet a csirkemellből is szaftos, omlós ételt készíteni. Most is hasonlót főztem, már nem az eredeti receptből, de nagyon hasonlóan, hiszen remekül variálható ételről van szó.

• 1 kg csirkemell filé


• 6 dl tej


• 8 ger. fokhagyma


• 25 dkg sajt


• só


• frissen őrölt bors


• 1/2 szerecsendió reszelve


• 1 kk borsikafű


• 6 szelet bacon


• 1 ek vaj vagy margarin


• olaj


• 30 dkg gomba

Azzal kezdem, hogy a csirkemellet felszeletelem és tejbe áztatom előző este. Beleteszem a fokhagymát, hogy átadja az ízét, de ne legyen erős. Másnap sütöm meg, de ha elmarad a tejes áztatás, az sem tragédia. Akkor viszont kell rá önteni kb. 2 dl tejszínt a tepsiben.

Az olajon megpirítom a felszeletelt gombát. Nagy hővel, kevergetve pirítom, nem párolom. Sózom, borsozom és borsikafüvet teszek bele.

A tepsit kikenem margarinnal és kibélelem a szalonna szeletekkel. Beleteszem a tejtől lecsöpögtetett csirkemell szeletek felét, de csak a fölső oldalát sózom meg. Borsot teszek rá, a szerecsendió felével megszórom és ráterítem a gombát. Megszórom a reszelt sajt felével és ráteszem a többi besózott hússzeletet. Ezt is megszórom szerecsendióval, borssal és beterítem a maradék reszelt sajttal. Mellé dobom a tejből kiszedett fokhagyma gerezdeket. Fél dl vizet öntök rá. Több nem kell, mert a hús sok vizet enged sülés közben. Fóliával letakarom és 30 percig sütöm. Leveszem a fóliát és még 20 percig sütöm 180 fokon. Látszólag sok folyadék lesz alatta, de ez jól jön majd a köretként tálalt rizs meglocsolásához. Nem szoktam sósra készíteni a rizst, ha van valamilyen szaft, amivel meg lehet locsolni tálaláskor.

Ezt a fajta ételt mi rizzsel szoktuk enni, mert szerencsére mindenki szereti. Lehet burgonykrokettet, sültkrumplit is készíteni mellé. Körtebefőttet ettünk hozzá, mert jobban ízlett, mint a savanyúság.

Herőke - forgácsfánk

Nálunk ez volt a neve ennek a süteménynek. Tudom, sok néven ismert, még ebben az országban is, de határon túl még inkább. Gyerek koromban nem szerettem, ma pedig sokkal gyakrabban enném, mint ahányszor készítem. Nem emlékszem, miért nem ízlett, de úgy rémlik, hogy akkor a tésztája sokkal vékonyabb volt, szinte száraz. Biztosan többször is készült, mint manapság, talán nem volt annyira változatos a sütemény készítés. Ezt viszont azért nem akarom elhinni, mert nálunk gyakran volt valamilyen sütemény, édesség vasárnaponként. Mégsem ehettük mindég ugyan azt? Szerencsére nem vette el a kedvem, hogy újból barátkozzam vele. Farsang táján, amikor sok felől hallok a fánkok sütéséről, muszály nekem is legalább egyszer-kétszer elkészíteni. Nincs családi recept, én a Magyar Konyha című újságban találtam meg a receptemet. Ez bevált,ízlik és sikerül is.

• 25 dkg liszt
• 1 dkg élesztő
• 2 ek cukor
• 0,5 dl tej
• pici só
• 2 ek rum
• 0,5 dl tejföl
• 2 tojás sárgája
• 5 dkg vaj vagy margarin

Az élesztőt a tejben a cukorral együtt felfuttatjuk. A liszttel és a többi hozzávalóval együtt jól kidolgozzuk. A tésztából három cipót készítünk és letakarva pihentetjük kb. 1/2 órát.

Ezután kinyújtjuk kb. 3 mm vastagságúra és hullámos szélű derelyevágóval féltenyérnyi darabokat vágunk belőle. Mindegyiket hosszában bemetszük és a tészta egyik-vagy mindkét végét áthúzzuk a bevágáson. Jól felmelegített olajban néhány perc alatt világosbarnára megsütjük. Annyi olaj legyen a lábasban, hogy a tészta szinte ússzon benne. Hamar elkészül, ne legyen az olaj forró, mert akkor kívül megég, de nem sül át rendesen. Sülés közben duplájára nőlnek, legyen elég helyük a lábasban. Egyszer fordítsuk meg, hogy mindkét oldala megsülhessen.

Tálalásnál porcukrot szitálhatunk rá és baracklekvárt adhatunk mellé.

Savanyúkáposztás csigák túrós tésztából

Semmi baj nálunk a tejtermékek fogyasztásával, mégis többször próbálok olyan ételeket készíteni, amibe láthatatlanul bele lehet tenni valami plusszt. Ilyen a túró is, mert a különféle szendvicskrémek mellett kenyértésztába is szoktam gyúrni. Így készült már normál kenyér, aminek az összetevői között szerepelt a túró is, és így készült ez a káposztás csiga is. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a túró, ami belekerült már a lejárati idő körüli volt, tehát nyersen nem lehetett tárolni, még valamilyen krém formájában sem. Így jött az ötlet, hogy belesüssem a tésztába. Mivel a töltelék káposzta volt, jól kiegészítették egymást. A tészta hozzávalói:

• 300 ml tejföl + víz összesen ( 1/3-2/3 )
• 25 dkg túró
• 15 dkg telj.kiőrl. tönkölyliszt
• 45 dkg fehérliszt
• 2,5 dkg élesztő
• só
• 1 ek olaj
• 1 ek méz

A liszt mennyisége a túró nedvesség tartalmától is függ. Szükség szerint még lehet adni hozzá. A hozzávalókból a kenyérsütőgéppel tésztát készítettem. Kelesztés után két cipót formáztam és újra pihentettem kb. 10 percig. Ezután kinyújtottam, megkentem a tészta teljes felületét juhtúrós krémsajttal, erre pedig szétterítettem a kihűlt káposztát. A sajt nem nélkülözhetetlen, nyugodtan el lehet hagyni. Feltekertem és ujjnyi vastag szeletekre vágtam. A tészta csigákat sütőlemezre tettem, 30 perc kelesztés után hideg sütőben kezdtem sütni. 180 fokon sült kb.20 percig.

Káposzta elkészítése:

• 1 kg savanyúkáposzta
• 2 ek cukor
• olaj+ vaj
• só
• 1 dl fehérbor
• őrölt köménymag

Az olaj és vaj keverékén karamellizáltam a cukrot, rátettem a kissé kimosott káposztát, felöntöttem a borral, fűszereztem, sóztam és kiforraltam. Ezután kevés vizet öntöttem rá és a káposztát puhára pároltam.

Finom vacsora lett belőle, kicsit pikáns a káposzta, de nem kellemetlen. A túrónak köszönhetően még három nap múlva is ehető volt, mert a tészta puha maradt.

Rántott csirke reformosan

Ne legyünk álszentek! Van olyan étel, amelyről nehezen mondunk le, hiába állítjuk néha az ellenkezőjét, amikor egy sikeresnek mondott diéta alkalmazását ecseteljük az írigykedőknek. Kevés kedveltebb étel van a magyar a gasztronómiában, mint a rántott hús. Legyen az sertés, csirke, pulyka vagy akár hal. A zsíros hús egészségtelen, a panír egészségtelen, az olajban sütés egészségtelen. Akkor mégis, mi a titka? Egyszerű! Hozzátartozik a gyerekkor ízeihez. A korombéli mai anyák ezen nőltek föl, mint vasárnapi ebéd, tehát megszerették. A szüleink is szerették, mert különben nem főzték volna. Mi is főztük, mert szerettük és azt akartuk, hogy a gyerekeink is szeressék. És ez így volt minden családban. Nekem már sikerült sok féle ételt tenni a vasárnapi asztalra, ezért a rántott hús nem lett " sztárolva". Mégis mindenki örül, ha ezt kapja. Esszük melegen és hidegen is. Ebédre, vacsorára és tízóraira, de még reggelire is. A rántott húst is elérte az egészségtelen jelző. Ezek után van, aki bevalja, hogy készíti ennek ellenére is, van, aki tagadja, de készíti és van, aki lemondott róla. Kezd elterjedni a sütőben sütés a bő olajban való sütés helyett. Kipróbáltam én is, de nem ízlett. Száraz volt. Nem a húsból csöpögő olaj hiányzott. Aki kipróbálta, tudja miről beszélek, de aki így is szereti, nem tesz semmi kivetni valót. Egészségére! Ha megtiltaná valaki, hogy olajban süssem, valószínűleg megtenném, de amíg vagyunk olyan szerencsések, hogy nem tiltja orvos, addig így sütöm.

Amitől reform címkét kapott tőlem, az a panírozás módja. Körülbelül három éve kezdtem reformálni az étkezésünket, mert muszály volt. Még több zöldség, még kevesebb zsiradék, több olívaolaj / elérhetőbb, mint a repce- és tökmagolaj /, kevesebb fehér liszt, több méz stb. Nem volt nehéz, mert addig sem éltünk félkész ételeken és nem ettünk gyorskajákat sem, de ez talán már kiderült rólam. Felfedeztem a csicseriborsót, barnarizst, csírákat, bulgurt, árpagyöngy,céklát, sütőtököt, zabkorpát stb.

Panírozás: teljes kiőrlésű tönkölyliszt vagy graham liszt /+ fehér liszt is/

tojás vízzel felverve / nem feltétlenül a spórolás miatt /

tönkölykorpa, zabkorpa, esetleg prézlivel keverve

Lassan szokott hozzá a családom, de ma már az lenne a furcsa, ha hagyományos módon csinálnám. Ezek után természeretesen olajban sütöm ki és papírtörlőn alaposan lecsöpögtetem. Nem gondolom, hogy ez a magunk áltatása, hogy így egészséges lett az olajban kisütött hús, de mindenképp kevesebb haszontalan anyagot tartalmaz. Nem akarunk lemondani erről a magyar finomságról, nem esszük minden héten, de amikor elkészítem, azt szeretném, ha jóízűen enné a családom. Azt gondolom, ha ez megmarad, talán könnyebben elfogadják a többi kísérleti kezdeményezésemet.