2016. május 8., vasárnap

Zabpehely túróval és fehérjeporral


Lehet, hogy most ellenzőkre találok, de ezt vállalom.
Éppen ezért érdekességként egy kis ismertető.
Mítoszok a fehérjeporok körül.

Nem mindegyik alkalmas sütésre, de én megelégszem ezzel. Nem viszem túlzásba, de használom. Próbálkozom és nekem hitelesek azok a források, ahonnan tájékozódom.
Ez már nem az első olyan édesség, ami természetesen nem veheti fel a versenyt egy " sütemény "-nyel, mégis úgy gondoltam, hogy ide a blogba is leírom az egyiket.
Sok változatot készítettem már / dióval, almával kiegészítve /, egyik sem állított nagy feladat elé, nem is kell igazán megjegyezni a hozzávalókat, hiszen csak összekeverem és a tojás megfogja a masszát.
Ezeket az édességeket köztes étkezésnek is be lehet illeszteni, de az édesség utáni vágyat is kielégíti.
Nekem bevált. Lehet, hogy szerencsém van, én ugyanis nagyon jól elvagyok a klasszikus nagymama sütemények nélkül. Szeretem azokat is, de nekem ezek is tökéletesen megfelelnek.
Főleg, amióta tudom, hogy mennyi fölösleges, értéktelen élelmiszerrel tömjük magunkat.
Ez nem egy laza szerkezetű csoda-- bár lehet, hogy a sütőpor segített volna rajta -- , hanem egy túró alapú fehérjedús édesség.



  • 25 dkg félzsíros túró
  • 10 dkg aprószemű zabpehely
  • 5 dkg édesített fehérjepor kókusz ízben
  • 3 db tojás
A porban édesítőszer van és én nem is tettem cukrot a masszába.
Egy szilikonos muffin formában sütöttem úgy, hogy a közepébe áfonya szemeket tettem.
170°C-on sütöttem kb. 20 percig. Gyönyörűen megemelkedett a sütés végére, de azután összeesett.

2 megjegyzés:

  1. Örülök! Nagy ellenállást vált ki a fehérjepor, pedig több jótékony hatása van, mint gondolnánk. Nem csak a sportolóknak.
    Ezeket darabonként lefagyasztottam és viszem magammal munkába.

    VálaszTörlés