Gyerekkorom vasárnapi levese gyakran a húsleves volt, de ezen belül is -- gyanítom, nem a gyerekek miatt---a csontleves, ami azt jelentette, hogy marhahús nem, csak csont volt benne és a levesben főtt csontból egy pirított kenyérszeletre kiütögették a velőt és megsózva, borsozva nagy élvezettel elfogyasztották.
Természetesen mi is kaptunk belőle és úgy emlékszem, ahogy nagyobbak lettünk, egyre inkább megkedveltük .
A velőscsont egy időben eltűnt a henteseknél is. Talán volt egy olyan generáció, akik nem keresték.
Néhány éve divat a retró minden területen és újra van rendszeresen velőscsont a hentesnél.
Tudom, nem lehet mindenkit megetetni vele, de ha van kedvetek, próbáljátok ki.
A velőscsont igazi klasszikus alapanyag. Krúdy is megírta a Szindbádban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.