Ez az étel már elég rég óta szerepel a családi étlapon. Valószínűleg valamilyen újságból való, de az évek során több variációban is készítettem, ezért igazán nem is tudom, melyik volt az eredeti. A különbség abban rejlik csak, hogy milyen húsból készül. Csináltam sertéstarjával, ami nagyon finom volt, könnyebb változata csirkecombbal készült, de a kacsacombok is illenek hozzá.Kevés hús, sok zöldség, finom íz, kevés munka, könnyű elkészítés egyenlő ideális étel.
A mennyiségek tetszőlegesek, mert mindenki annyit tesz belőle, amennyit szeret. Mi sok hagymát eszünk, de ennél az ételnél sok a káposzta és az alma is.
- nyers, karikára vágott krumpli
- karikára vágott hagyma
- cikkekre vágott alma
- elősütött hús
- savanyúkáposzta
- ízesített tejföl
Ebben a sorrendben szoktam a tepsibe tenni, mert úgy tapasztaltam, hogy így keverednek a legjobban az ízek sütés közben.
A húst fűszrezve, sózva elősütöm. A tepsit kikenem /margarinnal, zsírral, olajjal-lehet választani / és beleteszem a vastagabb karikákra vágott burgonyát. Nem kell egy rétegben tenni, de akkor külön-külön kell sózni, fűszerezni. Ehez az ételhez én kakukkfüvet, borsikafüvet, borsot használok fűszerezésnek. A következő réteg a vastagabb karikára vágott hagyma, erre jön az alma. Ezután ráteszem a húst és beterítem a kissé átmosott káposztával. Ezt is megszórom a fűszerekkel, mert a borsikafű és a kakukkfű nagyon kellemes aromát ad neki.
A tetejét leöntöm tejföllel úgy, hogy mindenhol befedje. Ráöntöm a hús sütésekor keletkezett levet és a maradék olajat. Aláöntök kb. 2 dl vizet, alufóliával rendesen betakarom és beteszem a sütőbe kb. 1,5 órára, de ez attól is függ, hogy milyen húsból készítem. A sütés végén leveszem a fóliát és kicsit megszínezem a tetejét, de nem kell megpirítani a káposztát.

Bármilyen húsból elkészítve nagyon szívesen esszük, de a tarja a legsikeresebb. Állás közben összeérnek az ízek, másnap még finomabb. Tálalásnál nagy kockákat lehet vágni belőle, mindenkinek egy szelet hússal vagy egy combbal a tetején.
A képek sajnos elég rosszak, de ezek egy régebben készült ételről vannak. Most még nem készítettem el, de gondoltam a receptet közzéteszem, ha már Márton napja alkalmából hullanak ezek a jószágok. Ez az étel a sült kacsa alternatívája azoknak, akik nem ragaszkodnak a hagyományos kacsasülthöz.










A paprikás csirke nem kíván recept leírást, hiszen ez az alap ételek közé tartozik. Mindenki ismeri, készíti és természetesen a saját receptjét tartja a legjobbnak. Jól van ez így, legalább fenn maradnak a különböző elkészítési módok, esetleg a különböző tájegységekről. Erről az ételről, vagyis az én paprikás csirkémről csak annyit szertnék írni, hogy ilyenmód egy kicsit hasonlít az éttermi elkészítésre. Tehát, ezt sem érdemes ott enni. A pörkölt alapot botmixerrel összetörtem, miután a csirke megfőtt és én azt ki is vettem belőle. Behabartam lisztes tejföllel, kiforraltam és visszatettem bele a csirkét. Láttam egy TV műsorban a celebek egyik kedvelt vendéglőjét, ahol éppen paprikás csirkét dícsért valaki. Nos, a szaftja pont így nézett ki, de a csirke egy külön rátett, sápadt csirkemell volt. Hát, én ilyet nem akarok enni. Az a hús főljön csak benne és vegye át a finom ízeket. Itt most a köret az izgalmasabb, mert a gombócolás jegyében készült. A pörköltbe nem tettem füstöltszalonnát, de a gombócba igen.

