Marinírozott rántott ponty-avagy krumplisalátás hal

Ez az étel lassan harminc éve szerepel a karácsonyi ételsorban. Nem főétel, nem a menü része, de ott van az óriási fazékban, hogyha valaki nem tudja mit egyen vagy nagyon eltelt már a sok hússal, süteménnyel és valami könnyűt szeretne, esetleg már a gyomra is lázadozik a nehezebb ételektől, akkor ez a hal a legjobb megoldás.

Minden évben elhatározom, hogy készítek majd év közben is, de valamiért eddig még nem sikerült. Ha bárkit visszatartana a szálka a halban, akkor lehet filézett, beirdalt szeleteket is tenni a lébe, de ha tudunk várni 5-6 napot, akkor a ponty kisebb Y-szálkái szinte eltűnnek. később a többi is, és kb. 10-12 nap után pedig akár csomót is lehet kötni a halpatkó szárában lévő hosszú szálkára. Ezt az ecetes lé teszi a szálkákkal.

Nem gondolom, hogy ez olyan étel, amivel nagy meglepetést okozok, mégis azért írom le, mert méltánytalanul elhanyagolt fajtája a hal elkészítésének. Nem ismert az egész ország területén és ha jól tudom, van egy tipikus helye is az országban, ahol ismertebb, népszerűbb és néhány változata készül is rendszeresen.

Ilyenkor veszünk 5-6 kg pontyot, ebből készül a halászlé, a halból jut ebbe is néhány szelet, de a többi megy az ecetes lébe. Ezenkívül veszünk még kb. két kg halszeletet is, ami az idén busa volt.

A busa az édesvízi halak közül az, amelyik nagy mennyiségű Omega-3 zsírsavat tartalmaz. Tengeri hal híján, talán jó lenne a tabletták helyett.

A saláta készítésének sincs semmi titka. Előre bocsátom, hogy ez egy családi recept, ezen kívül más elkészítési módja is van, de én eddig sem változtattam rajta, valószínűleg ezután sem fogok.

Saláta: 20 literes fazékba teszek fel vizet forrni, kb. a 2/3-ig van tele. Úgy ízesítem, mint a hagyományos ecetes salátákat szoktam. Cukor, ecet, só és teszek bele szemes borsot és babérlevelet is. Ha felforrt a  víz, akkor a  megfőzött , felkarikázott kb. 3-3,5 kg krumplit és a felszeletelt  kb. 1.5-2 kg hagymát beleteszem a forró salátalébe. Ezt előző nap is el lehet készíteni, én is így szoktam. Másnap megsütöm a panírozott halakat és a forró halszeleteket beleteszem a krumplisalátába. A krumpli-hagyma arány ízlés szerint változtatható, ill. sok helyen egyáltalán nem is tesznek bele, csak az ecetes lét használják.
Az ecetes / marinírozott / hal 24 óra múlva már fogyasztható és az íze kellemesen pikáns. Mi azonban min. 5 napig hagyjuk állni és csak azután kezdjük enni. Így éppen akkorra lesz jó, amikor a karácsonyi ételbőség után a megterhelt gyomornak szüksége van a gyógyításra .
Mehet a teraszra vagy az erkélyre , mert a hűtőbe úgysem fér be, és az sem baj, ha befagy a lé. Néha jégcsákány kell, hogy kiszabadítsuk a halat, ilyenkor egy kicsit várni kell, amíg a jégkristályok elolvadnak a krumpli között, az ecetes lé sosem fagy be teljesen és a halnak sem lesz semmi baja, ha megfagy. Sokéves tapasztalat még abból az időből, amikor a karácsonyi időjárás több napos hideget és mínuszokat hozott. Ha elég asokat csinálok, akkor akár három hétig is eláll.

Ez is egy ősi tartósítási módszer. Dec.23-án tettem bele a halakat és ma ettük meg az utolsó szeletet. Garantáltan jó állapotú, jó állagú és nagyon finom volt! 

Cukrozott narancshéjak

Erről az édességről nem vagyok hajlandó lemondani még bio narancs híján sem. Ipari mennyiségben készítem karácsony idején, néha még azután is. Ez azt is jelenti, hogy a narancsokat meg kell enni, ha már a bundájukat elloptam. Most az ünnepi ételekbe is került bőven, de maradt enni is belőlük. Alig van vele munka, és ez igaz a készítés minden fázisára.
Azzal kezdem, hogy a narancsok héját egy kevés mosogatószerrel átitatott szívaccsal megdörzsölöm, azután alaposan leöblítem. Levágom a két végét, aztán a héjat 5-6 helyen éles kiskéssel hosszában bevágom. Így elég formás héjdarabokat tudok leszedni a narancs húsáról.


Szerintem a vastaghéjú narancsok a legjobbak erre a célra, mert így marad bőven rágcsálni való héj. Az a véleményem, hogy nem kell teljesen megkopasztani a héjakat a fehér belsejüktől, nem kell félni attól, hogy keserű lesz. Nekem még sosem volt keserű.
A szépen leszedegetett héjakat egy vízzel teli edénybe teszem és naponta legalább egyszer lecserélem rajta a vizet. Ha meleg van a konyhában, akkor a hűtőben várnak a sorsukra. Amikor kellően kiáztak, 3-4-5 nap után / attól függ, mikor érek rá /, akkor szoktam a fehér belsejét eltávolítani a héjnak.

Ezek itt a kiáztatott héjak. Felcsíkozom és azután egy kiskéssel nagyon-nagyon könnyen levágom a felesleges fehér részeket.

Annyi vízben főzöm, amennyi ellepi és addig, amíg meg nem puhul. Ez kb. 40-50 perc. Egy hústűvel szoktam megszúrni, hogy elég puha-e már? Ebben az állapotban el lehet tenni hidegre másnapig.

Ezután leöntöm róla ezt a vizet és egy tömény cukros oldatban főzöm még 15-20 prcig. Itt nincs jelentősége a cukor-víz pontos arányának, a lényeg, hogy jó cukros legyen, mert a narancs már innen kezd ízesedni. A folyadék annyi legyen, hogy éppen ellepje a héjakat.

Ha durvább külalakot akarunk, akkor kristálycukorba, ha finomabbat, akkor porcukorba fektetjük a cukros léből kiszedegetett narancshéjakat.

Én egy sütőpapírra szoktam szórni a porcukrot és ide rakosgatom a héjakat. No, jó! Ez az egyetlen munkaigényes része a dolognak. Ezt én egy hústűvel szoktam megoldani, mert ezzel szedegetem ki a cukorba.

Ezután meleg helyen hagyom száradni, közben két nap múlva fordítok egyet rajtuk, és ha eltűnt a cukor, akkor megszórom a nedves felét. Még két nap a melegen és teljesen megszárad, de nem kiszárad. Ha túléli a csipegetéseket, akkor egy üvegedényben szoktam tárolni.

Volt már néhány próbálkozásom, de ez vált be. Nem kell túlbonyolítani! Finom, nem túl édes, viszont nagyon narancsos a végeredmény. Puha, harapható, vágható, süteménybe is lehet tenni.

Aprósütemények diabetikus változatban

Megpróbálom a farsangi fánk előtt befejezni a karácsonyi sütemények bejegyzését. Nekem is könnyebb lesz előkeresni majd és nem kell a papírfecnik között kotorászni. Példás rendben vannak a papírfecnik is, de már lassan kitúrnak a konyhából. A példás rend persze nagyon relatív, sokszor találom magam a rend ellenére elveszettnek.



Ezek a sütemények nem eredeti diabetikus receptek, tehát nincs kiszámolva az egy adagra mérhető szénhidrát, de aki kapja, az tudja, mit kezdhet vele.


Évek óta készítek karácsonykor diabetikus sütiket is, mert van egy kedves ismerősünk, aki nagyon hálás ezért a gasztro-ajándékért és a családban is van cukorbeteg.

A sütemények kiválasztásánál fontos szempont volt annak idején, hogy az eredeti recept se tartalmazzon sok cukrot, legyen eltartható és legyen mutatós, ugyanis a diabetikus sütik dekorálása erősen korlátozott.

Ezek is újságokból vannak kiollózva és a cukor mennyiségét egyszerűen kicseréltem 1-1 arányban glukononra ill. kb. 1/2 vagy 1/3 arányban gyümölcscukorra. Ebből ugyanis kevesebb kell.

Barna-fehér fonatok

• 25 dkg liszt 1 tk sütőporral
• 12,5 dkg margarin vagy vaj
• 1 db tojás
• 5 dkg cukor ill. diabet. cukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 2 ek kakaópor
• 1 ek tej

A tészta hozzávalóit a tej és kakaó kivételével összegyúrjuk, majd kettéosztjuk. Az egyik feléhez hozzá gyúrjuk a tejet és a kakaót, azután folpackba tekerve 30 percig hideg helyen pihentetjük.

A tésztákat kisebb darabokta osztjuk, majd kb. 50- 50 darab kb. 8cm-es rudat sodrunk belőle.

Egy kakaós és egy világos rudat egymással összesodrunk és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk. Előmelegített sütőben 180-200 fokon 15-20 percig sütjük.

Diós korongok

• 25 dkg liszt 1 tk sütőporral
• 1 cs vaníliáscukor
• 10 dkg darált dió / esetleg előtte megpirítva /
• 10 dkg cukor ill. diabet. cukor
• 15 dkg margarin vagy vaj
• 2 tojás sárgája
• 1 ek rum

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk és egy formás hengert sodrunk belőle. Folpackba tekerve hűtőbe tesszük pihenni kb. 1/2 órára.

Tetszőleges vastagságú szeleteket vágunk belőle és egy sütőlapra tesszük. 180 fokon sütjük 10-12 percig. Ha kihűlt, diabetikus csokoládét olvasztunk és ebbe mártogatjuk a korongok egyik felét, amit durvára tört dióval megszórunk.

10 dkg csokoládét 1 ek olajjal mikróban szoktam olvasztani. Először 300 W-on 1 percig, azután megkeverem és visszateszem még egy percre, újra megkeverem és ezután már a saját a hőjétől olvad a megfelelő állagúra, de közben kevergetni kell.

Csokis csigák

• 25 dkg liszt 1 púpozott ek. sütőporral
• 8 dkg cukor ill. diabet. cukor
• 15 dkg vaj
• 2 dkg étkezési keményítő
• 2 db kicsi tojás / vagy egy nagy /
• 2 csapott ek. kakaópor

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, elfelezzük és az egyik tészta cipóba belegyúrjuk a kaakóport. Fél óráig hűvös helyen pihentetjük, majd kinyújtjuk a sárga tésztát kb. 15x12 cm-esre, megkenjük hideg vízzel és rátesszük a kakaós lapot. A két tésztát a hosszabbik oldalánál kezdve feltekerjük és folpackba tekerve a hűtőben állni hagyjuk.

Én el szoktam osztani a tésztát és végül két feltekert rudat készítek, mert így kisebb csigákat tudok sütni, ami egy cukorbetegnél azt az illúziót keltheti, hogy " már megettem kettőt-hármat ".

A tésztatekercsek akár egy éjszakát is maradhatnak a hűtőben. Sütés előtt lapokat vágunk a tésztából és egy sütőlapra tesszük a csigákat. 180 fokon sütjük kb. 8-10 prcig.

Ezek a sütemények jól bírják a fagyasztást is, szobahőmérsékleten felengedve olyan lesz, mintha 1-2 napja készült volna. Hetekkel a felhasználás előtt megsüthetők. Fém dobozokban szoktam tárolni.

Ebéd december 25-én

Mindenképpen egy könnyed levest szerettem volna, de az sem volt utolsó szempont, hogy egyszerű legyen elkészíteni. Ennek a levesnek már volt főpróbája és meg voltunk elégedve vele annak ellenére, hogy nem emlékeztem mindenre, így egy kicsit átalakítva került az asztalra. Most azonban felkészültem és elovastam a hozzávalók pontos listáját. Az elkészítést nem írom le, de itt megtalálható, almás hagymakrém- leves néven. Köszönjük Tündér a receptet!

A leves mellé egy leveles tésztából készült sajtos csavart rudacska volt a betét. A bolti tésztát kihajtottam és megszórtam reszelt cheddar sajttal. Kettéhajtottam, sodrófával jól lenyomkodtam és csíkokra vágtam. Minden csíkot megtekergedtem és sütőpapíros tepsiben megsütöttem.


A főétel ihletője pedig Alíz volt. Alíz konyhája nagyon sok jó receptet kínál, remélem nem haragszik, ha csak ötletadónak használom, hiszen itt kezdődik az igazi főzés.





A csirke szintén könnyű étel, kiváltképp, ha a körete is hasonló. A csirkecombokat sóval, borssal beszórtam, a bőre alá tettem egy szelet bacont és két szelet cheddar sajtot,rozmaringot és hagymát tettem mellé a tepsiben és elkezdtem sütni. Víz nem kell alá, mert úgy is enged magából eleget. Lassan sütöttem, mert elég nagyok voltak, ezért lazán letakartam, hogy ne égjen meg és ne száradjon ki. Közben összefőztem a kenegetéshez való mártás hozzávalóit:

• 1 dl fehérbor



• 2 dl frissen facsart narancslé



• 1 dl balzsamecet



• 2 ek méz

Addig főztem, amíg a felére sűrűsödött be, de ez elég volt a csirkecombok kenegetéséhez. Gyönyörű színt kaptak és nagyon finom illatot árasztottak.

Ez volt a csirkecombok tölteléke. Az ízén nem változtatott semmit, én úgy gondoltam, talán a szalonna sóssága kicsit ellensúlyozza majd a az édes kenegetés ízét. Igazam volt.




Ez a saláta is az ebédhez tartozott, de leginkább csak a gránátalma magok miatt. Egyszerű zöldsaláta, olajjal, narancslével, sóval, frissen őrölt borssal.






Levelestészta kosárkák kéksajttal és brokkolival töltve, mandulával megszórva

A bolti levelestésztából kerek lapokat vágtam és kibéleltem vele a kis tortaformákat. Kb. 3 dkg vajból besamelt készítettem tejszínnel, adtam hozzá 10 dkg kékpenészes sajtot és mikor kicsit kihűlt, kevertem bele 1 db tojást. Sóztam, borsoztam és jól kikevertem.

A brokkolit sós vízben félig megfőztem , hideg vízbe kiszedtem, lecsöpögtettem.

A sajtos besamelt a kosárkákba kanalaztam, elosztottam rajta a kisebb darabokra szedett brokkolit, megszórtam szeletelt mandulával és a megmaradt tésztacsíkokat is a tetejükre tettem.

200 fokos sütőben kezdtem sütni, de félidőben lejjebb vettem a hőfokot 170 fokra és le is takartam lazán, hogy a mandula ne égjen meg.

Vajas burg.pürét is készítettem, de fölösleges volt, mert éppen ezt hagyta meg mindenki.

Töltöttkáposzta édeskáposztával

Nem tudom, hogy a töltöttkáposzta hagyományosan savanyúkáposztából készül-e, de nálunk az édeskáposztás fajtája honosult meg. Nem emlékszem gyerek koromból erre az ételre, de gyanítom, nem lehetett a kedvencem. Ezt a változatát már a gyerekeim nagyanyjától tanultam, de csak később tudtam meg, hogy ez tulajdonképpen a szabolcsi fajtája.

• 2,5--3 kg-os fejeskáposzta


• 1 kg darált sertéshús


• 20-25 dkg rizs


• 1 fej hagyma


• 3 duci ger. fokhagyma


• 1 tojás


• só, bors


• 1 mk őrölt kömény


• olaj


• 1 liter házi paradicsomlé


• kb. 3 dl víz
  

Azzal kezdem, hogy a káposztát a külső leveleitől megszabadítom és egy széles pengéjű késsel kivágom a torzsáját. Ezután az egész fejet egy vízzel teli fazékba teszem és elkezdem főzni. A leváló leveleket egyenként kiszedem és félre teszem hűlni. Sok levelet leszedek, ami fölösleges lesz, azt a maradék káposztával együtt a töltelékek közé teszem majd.

A leveleket félbe vágom, egy töltelékhez elég lesz a fele, a kisebbeket egyben hagyom, csak a középső vastag erezetét vágom ki.



A húst összekeverem a nyers rizzsel, a fűszerekkel és az olajon megpárolt hagymával, amibe beleteszem a lereszelt fokhagymát is.

A blansírozott káposzta levelekbe teszek egy kis gombócnyi húsmasszát és úgy tekerem össze, hogy csak az egyik felét hajtogatom be, a másik nyitott marad. Így egy kis kúp alakú töltelékeket kapok.

A megmaradt káposzta leveleket egy lábas aljára terítem és erre teszem a töltelékeket. Egészen biztosan nem sikerül egyformára készíteni, ezért a nagyobbakat teszem alulra, a kisebbeket a tetejükre. Az egészet felöntöm a paradicsomlével és kiegészítem annyi vízzel, hogy éppen ellepje. A paradicsomlébe tettem még egy evőkanál sós, darált paprikát, de helyette elég csak a só. Amikor felforrt, kisebb lángra vettem és így főztem tovább legalább egy órán át, de inkább másfelet. Addigra a nyers töltelék biztosan megfől.

Nekem ez az igazi töltöttkáposzta. Főztem rakottkáposztát is természetesen savanyúkáposztával. A párolt savanyúkáposztát is szeretjük, a székelykáposztának nevezett változatot is, de a töltöttkáposzta nálunk ez a változat marad.

Amíg nem készítettem saját magam, azt gondoltam, hogy ez egy macerás étel, de később rájöttem, hogy semmivel sem bonyolultabb, mint sok más étel.

Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy töltöttkáposztának neveznek olyan ételeket, ahol a tölteléknek szánt gombócok csupaszon vannak belefőzve a lédús káposztába. Ez a remek étel azért megér annyi áldozatot, hogy megdolgozzunk a gombócok becsomagolásával.

Újévi lencse újra gondolva

A hagyományokhoz híven vagy talán a babonához híven, nálunk is lencse kerül az asztalra január elsején. Eddig sikerült úgy szervezni, hogy a lencselevest mindég meg tudtam főzni előre, de most elszámítottam magam. Dolgoztam szilveszter napján és igen későn értem haza / este tízkor /, ezért az előkészület elmaradt. A lencsét azonban semmiképpen nem akartam kihagyni, ezért egy gyorsabb megoldáson gondolkoztam. Elsején, kicsit kókadtan, ugyan kinek van kedve a konyhában állni órákon át?
Feltettem főlni a füstölt pulykacombot. Jól elvolt magában kb. 3-3,5 órát. Nem gyorspácolt volt, hanem a hentesnél vettem saját készítésűt.
Amikor úgy gondoltam, hogy már ideje a többi hozzávalót is megfőzni, mert lassan éhes lesz a család, akkor a lencsét is feltettem főlni. A vízébe tettem fokhagymát, babérlevelet, sót.
Közben a lilahagymát és a póréhagymát vastagabb szeletekre vágtam és vajas-olajon megpároltam. Amikor készen volt, öntötten rá egy mokkáskanál világos balzsamecetet.
Megfőztem néhány tojást is és pár darab füstölt, csípős kolbászt is.
A megfőlt lencsén már nem sok víz maradt, mert közben elfőztem, ezért nem kellett leönteni róla, de ha kell, nyugodtan öntsük le, mert nincs rá szükség. A lencsére egy evőkanál fehér balzsamecetet tettem és így hagytam hűlni.
Összekevertem a saláta öntetét és amikor a lencse kicsit kihűlt, hozzá kevertem.
Engem végül egy kissé a sóletre emlékeztetett, de ez rajtam kívül senkinek nem jutott eszébe.

• 1/2 kg lencse
• 3 babérlevél
• 2 ger. fokhagyma
• só
• frissen őrölt bors
• kb. egy kg-os füstölt pulykacomb
• 5 db tojás
• 30 dkg füstölt kolbász
• 1 póréhagyma
• 2 lilahagyma
• világos balzsamecet

A salátaöntethez:

• 1 dl tejföl
• 1 actívia kefír
• 1 mk dijoni mustár
• 1 ek magos mustár
• só, bors
• esetleg citromlé

Igaz a mondás, hogy sosem késő újra kezdeni. Sajnálom, hogy eddig ragaszkodtam a lencseleveshez. Nagyon szeretjük, de lencsét nem csak újévkor szoktam főzni, ilyen salátát azonban még nem készítettem. Eddig!

Újévi jókívánság

Úgy gondolom, a jó kívánság sohasem jön későn. Most így jártam én is, de közben gondoltam Mindenkire, akit ismerek, arra is, akit nem és azokra is, akik idelátogattak az elmúlt napokban és látszólag egy gazdátlan blogot találtak. Sajnos a blog gazdája csak másodállásban blogger, a fő állást még ennyire sem lehet hanyagolni. Többször tartott a napom hajnalig, de a beírásokra már így sem volt időm. Nem panaszkodom csak magyarázkodom. Főztem, fényképeztem, de a receptekről csak annyit mondhatok, hogy a következő karácsonyig mindet beírom és közzé teszem. Ígérem!