Babkrém és padlizsánkrém medvehagymával

Szeretnék sokkal több húsmentes kenyérre valót készíteni, mert nekem nem hiányoznak a felvágottak a reggelihez vagy a vacsorához. A szalámit megeszem, de a felvágott nem kell.
A CBA-ban lehet kapni nagyon finom kacsatöpörtyű krémet. Na, azt még nem tudtam megunni.
Van néhány receptem, de nem vagyok elég előrelátó az előkészítésben, ezért amikor nekiállok, kicsit szűkös a hozzávalók választéka.
Csicseriborsó és bab szinte mindég van a fagyasztóban. Ízesített vízben szoktam megfőzni, mert így a víz jó lesz alaplének levesekbe, a zöldségnek pedig jobb az íze.
Most árválkodott még egy csomag megsütött, pépesített padlizsán, amit krémnek szoktam eltenni.

Ezt is a késes aprítóban kevertem most össze, nem a botmixerrel. Így kicsit rusztikusabb lett, nem olyan habos, pépes. Így még talán finomabb is.

Padlizsánkrém

• elősütött padlizsán
• vöröshagyma
• medvehagyma
• olívaolaj
• majonéz / kevés /
• frissen őrölt bors
• só

Babkrém

• főtt fehérbab
• füstölt krémfehérsajt
• medvehagyma
• olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors
• vöröshagyma

Reform gombafasírt babpürével

Szeretjük a gombát minden formájában. A gombafasírtot is, de nem tudok normális alapanyagot összeállítani.
Többször írtam már, hogy nálam a mennyiségek és arányok nincsenek kőbe vésve, ezért sokszor csinálom azt, hogy ebből is egy kicsit, azután abból is egy kicsit és szerencsés esetben összeáll az étel. Hát, ez most nem nagyon akarta az igazat.
Tudom, hogy a gombának nagy a víztartalma, de megpárolni nem akartam, mert sosem állok a konyhában többet, mint amennyit feltétlenül szükséges.

Egy késes aprítóban kevertem össze szinte egyszerre mindent.
Nyers gombát, hagymát, tojást, kenyeret, fűszereket a medvehagymával.
Ez már ekkor elég híg lett, ezért tettem bele tönkölykorpát és lenmagpelyhet az egészség jegyében. Ez sem volt elég, ezután ment bele zabpehelyliszt, de fél óra állás után sem volt elég tömör a massza, de már nem akartam több lisztet tenni bele.

A klasszikus fajta, racsnis fagylaltos kanállal adagoltam ki a lisztezett tányérba és óvatos formázás után tettem az olajba. Ott már szépen alakult, de nekem ez az egész eljárás túl macerás volt.
Lehet, hogy ilyen egyszerű ételt nem tudok még ma sem elkészíteni? Igaz, tejbegrízt sem tudok, csak szakácskönyvből. Az arányok miatt.

Marhahúsos egytál a sütőből

Az egyik kedvenc ételem, és természetesen a családomnak sincs ellene kifogása, a sütőben összefőzött húsos, zöldséges egytálétel. A hozzávalók tetszőlegesen válogathatók, de ami mindég azonos, az a marhahús.  Szeretjük a marhahúst, de a közismert nehézségek miatt / a hús minősége  / erősen korlátozott a felhasználhatósága. Ennél a ragunál nem jelent gondot az sem, ha a hentes öregecske marhát ad el, amikor én nem azt akarok venni. Az érlelt húsról nem is beszélek. Nem vagyok annyira éles szemű, hogy ne lehetne becsapni.
Most egy szépnek tűnő marhalábszárat vettünk, bő másfél kiló volt. Ez került az edénybe.

• 1,7 kg marhalábszár
• 5 közepes fej hagyma
• 6 közepes sárgarépa
• 70 dkg krumpli
• 70 dkg barna sampinyon gomba
• 20 dkg kockázott bacon
• 1 csokor medvehagyma
• só
• frissen őrölt bors
• borsikafű
• kakukkfű
• őröltkömény
• szárított zsályalevél
• 2 dl vörösbor
• 1 liter zöldségalaplé kockából

Időszűke miatt, most csak a húskockákat sütöttem elő három adagban, hogy ne csak főljön, de kicsit sülni is tudjon.
Az úúúúúútááálatos gázszolgáltató miatt, ez sajnos nem sikerült, mert olyan gyenge volt a gáz ereje, hogy a legnagyobb lángon sem tudtam sütni a húst. Bőséges levet engedett és nem bírtam elpárologtatni.
A hús felszínét azért így is összehúzta és ez volt a lényeg.
Ezután minden zöldséggel együtt rétegezve pakoltam az edénybe, közben  külön fűszereztem a rétegeket.
Ráöntöttem a bort és az alaplevet, a tetejére tettem a medvehagyma leveleket, letakartam és betettem a sütőbe.

160 - 170°C-on sütöttem kb. 2,5 órán át. Levettem róla a takarást és még légkeveréssel 15 perc alatt egy kicsit elpárologtattam a főzőlevét.
Igaz, bolti bagett volt, de az a fajta, ami elősütött és otthon kell készre sütni, ezért ropogós kérge lesz. Na, ezzel ettük ezt a ragut.
Franciaországban elmentem volna a sarki pékhez és veszek egy frissen sült bagettet. Ebédhez, vacsorához, bármikor.
Az általam sütött kenyereknek nincs ilyen ropogós héja és ehhez most ez illett.

Lilahagyma puding és Macskaszem

Hagyományos ízesítéssel sült csirkecombok, brokkolis krumplipürével és lilahagyma pudinggal.
Csak a pudingnak titulált köret érdemel némi magyarázatot.
Tulajdonképpen egyszerű besamelmártás, amiben a tej egy részét sonkalével helyettesítettem.
Egy tojással fogtam össze, ezért lett remegős az állaga. Ha két tojás lett volna benne, gondolom, jobban összeállt volna. Muffin formában sütöttem meg.

Ezt a süteményt sokan ismerik pávaszem névem. Bevallom, én is így kerestem rá, de meggyőztek a keresési találatok, hogy az ezen a néven ismert sütemény egy piskóta tésztából készült változat.
Ezt pedig macskaszemként találtam. Élesztős tészta, amiben fel kell futtatni az élesztőt, de én csak egyszerűen belemorzsoltam. A zserbót is így szoktam készíteni, nekem így jobban tetszik a tésztája. Így is puha, de nem olyan felfújt, mint a kelt tészták. Ez egy dióhabos változat, de lehet kókusszal is készíteni.

Barátaink, az állatok

Ma reggel ez a kép fogadott, amikor kimentem az udvarra.
A kutyánk bent van a lakásban és reggelenként alig várja, hogy kimehessen. Én nem annyira várom, mert akkor is felébreszt, ha nem kellene felkelnem.  Nem tudom, mit vétett neki a rozmaring, de felrángatta a cserepet a kertből a többi növény közül. Gondolom, jót harcolt vele, mielőtt kiterítette.

A cicával már elég jól kijönnek egymással, igaz ideje korán tisztázták az erőviszonyokat, így a Frici cica lett a domináns.  Az, hogy itt a kis fa közepén ül, nem jelenti azt, hogy a kutya elől menekült. Néha ugyan ez a hancúrozás vége, de ez csak azt jelenti, hogy neki elég volt a játékból.

Itt szokott Fricike ugrándozni a papírkosárban, ha én a számítógép előtt vagyok. Végig gyalogol a billentyűkön, lefekszik elém az asztalra vagy beül a képernyő elé. Ha elunja magát, akkor a kosárba ugrik.

Ez pedig Buksi megérdemelt pihenése, ha kifárasztotta magát az udvaron. A kozmetikus egészen kutyaformát adott neki.

Az én nyuszim tudja, mit szeretek

Egyszer már írtam a Nagymarosi kézműves fagylaltozóról.
Azóta az azt működtető házaspár felélesztette a családi kézműves csokoládé készítést is.  Csodálatosan finom csokoládékat készítenek, kitűnő alapanyagból az év minden ünnepére. Most a nyuszik és tojások kerültek a polcokra, de más bonbon különlegesség is kapható folyamatosan.
A Dining Guide  is foglalkozott már a hazai  kézműves csokoládé készítőivel.  Köztük Flamich Gábor Nagymarosi cukrásszal is.

Az én férjem is megkérte a nyuszit, hogy innen hozza az én ajándékomat. Hát, volt mit cipelnie szegénynek, de nem fáradt hiába. Mindég is szerettem a finom, minőségi csokoládét, csak régen nem tudtam, hogy ezt így hívják. A keserű csoki is a kedvencem volt, de valamiért a forgalmazók és gyártók úgy gondolták, hogy erre nincs kereslet, és egyszerűen eltüntették a boltokból.  Jött helyette mindenféle agyon édesített tejcsoki, kitudjamilyenérdekeltséggel?
Szerencsére egyszercsak valakik visszahozták a piacra és azóta finomabbnál finomabb keserűcsokiból készült termékek kaphatók.
Aki evett már keserűcsokit, az tudja, hogy nem lehet annyit enni belőle, mint tejcsokis társaiból, ezért egészségesebb és fogyókúrásabb is.
Ezzel egyidőben elkezdődött a kézműves csokigyártás. Ennek eredménye az is, amit az én Nyuszim hozott.

Húsvéti reggeli

Húsvét hétfőjén ez volt a reggelink.
Próbáltam magam győzködni, hogy nem fogok egész nap a konyhában sürögni az ünnepek alatt, de ezt csak részben sikerült megvalósítani.  Miután minden nap hagytam magamnak szabadidőt, ezért minden napra jutott valami tevékenység. Sok kipróbálandó recept is felgyülemlik az idők során és ezek elkészítésésre is csak olyankor van időm, ha nem egy napból áll a hétvége. Sosem fogom magam utól érni, de igyekszem minden adandó alkalommal lefaragni a mennyiségből.
Most az egyik sorára váró a franciasaláta volt, ami most új alakban került az asztalra.  Nem kíván nagy előkészületet, sem különös rátermettséget, csak egy kis kreativitást.
Azért szeretek a blogon szörfözni, mert sok, sőt nagyon sok jó és igazán tehetséges gasztroblogger van, aki folyamatosan gondoskodnak róla, hogy a hozzám hasonló, folyamatos időhiánnyal küszküdő háziasszonyok helyett kitalálják és elkészítsék a finom és különleges ételeket, amit azután nekünk csak le kell másolni.
Most is ez történt, igaz némi idő csúszással, mert ez az ötlet a Kifőztük újság tavalyi számában jelent meg.
A kivitelezés nem pont ilyen volt, de az ötlet, remek.
Nekem most néhány főtt tojás is elbújt a saláta masszájában.

Egy csomag zselatint oldottam fel kb. 1/2 dl vízben, amit a mikróban melegítettem meg.
Összesen 5 dl. volt a tejföl és majonéz mennyisége, amihez még 1 dl tejszínt is tettem.
A zöldségek kb. 80 dkg-ot tettek ki.
Szépen összeállt, de a sok apró zöldség miatt, szeleteléskor kicsit lazult a majonézes kocsonya. Apró szépséghiba, ami semmit nem vont le az élvezeti értékéből.
Köszönöm szépen a Kifőztük csapatának!