2013. június 9., vasárnap

Rosé kacsamell saláta ágyon


Ennek a kacsának bizony jól megágyaztam, mert olyan saláta ágyat kapott, hogy nem kellett hozzá kenyeret enni. Vacsorára egyébként sem ajánlatos a nehéz étel, ez pedig így könnyű volt, de bőséges.
Egyáltalán nem nehéz így megsütni a húst, nem kell az órát nézni és nem kell rettegni sem.
Igaz, nem árt néhányszor megsütni, mielőtt ilyen nagyképű kijelentést tesz valaki, de meglátjátok, igazam van.
Nem nagyképűség, de tényleg könnyebb, mint amilyennek első olvasásra tűnik.


Ezek most kicsi kacsamellek voltak-- kb.17 dkg --de sütöttem már 40 dkg-os darabot is.
A hús bőrét bevagdostam és kissé megsóztam mindkét oldalon.
Az a lényeg, hogy lassan, közepes hőfokon süssük ki a zsírt a húsból. Ha sok van már alatta, akkor öntsük le, hogy ne égjen meg és süssük tovább.
 Ha kisült a zsír, emeljünk a hőfokon és pirítsuk meg a bőrét.
Ekkor látni fogjuk, milyen szépen fehéredik ki a hús a bőr fölött. Ez már tulajdonképpen átsült, de nem száraz.
Amíg  a bőrén sült, megszórtam egy kevés toscan fűszerkeverékkel, ezután megfordítottam és ismét csak közepes hőfokon a húsos oldalán sütöttem tovább.
Amikor ennél a sütésnél is kifehéredik a hús, akkor már ehető, de ez még véres. Nekem ez még sok, ezért tovább szoktam sütni.
Ilyenkor már figyelni kell a húsra, mert rövid idő alatt eléri a közepes vagy teljesen átsült állapotot.
A nyomkodásos próba is egyszerűbb, mint első hallásra tűnik.
Ha nagyon ruganyos, akkor még elég véres. Ha kicsit tömörebbnek érezzük, akkor kezd jó lenni. Nekem!
A sütés után elzártam a gázt és félre tettem a húst, mert ezt most nem melegen ettük.

Salátaöntet: 

  • 2 ek. magos mustár
  • 1 ek. sima mustár
  • 2 kis doboz kefír
  • 3 ek. olívaolaj
  • 1 lereszelt alma
  • só, frissen őrölt bors
Egy pici fej új káposzta nagyon vékonyra szeletelve - egy kápia paprika vékonyra felvágva - 10 db újhagyma szára felvágva - tépősaláta felvagdosva / tetszés szerinti menny. /


2013. június 1., szombat

Cukkinis ragu libasülttel


Hát, igen! Most valóban nem a hús az első.
Írtam már, hogy nyáron nagy kedvence a családnak az ehhez hasonló zöldséges raguk minden változata.
A gömbcukkini új ismeretség és kedvencem lett, de sajnos eddig csak a Lidl-ben tudtam venni, ráadásul most már drágább, mint eddig volt és drágább, mint a hagyományos.
Még mindég úgy látom, hogy tömörebb a húsa, nem fől szét olyan könnyen, mint a másik, igaz vigyázok is rá főzés közben.


Laktató, egytálételnek is beillő ragu lett belőle és annyira egyszerű elkészíteni, hogy az már nem is recept.

  • olívaolaj és vaj keverékén nagyobb kockákra vágott hagymát / lila és fehér vegyesen / fonnyasztottam
  • fokhagymát is tettem hozzá, mert a cukkini szereti
  • hozzáadtam az összevágott cukkinit és tovább főztem erős tűzön, hogy ne tudjon sok levet kiengedni magából és inkább süljön
  • só, bors, toscan- és provanszi fűszerkeverék
  • kb. 1/2 dl fehérbor
  • 1 dob.  nagy szemű konzerv fehérbab
  • 1 dob kockázott paradicsom konzerv



A hagyma ágyon sült libahús csak kiegészítő volt. Tulajdonképpen én nem is rajongok a libáért, mert amikor leesik a hús a csontról, akkor is szálakban jön le.

Mondjuk egy ropogós friss kenyér és egy pohár fehérbor  tökéletesen elég lett volna hozzá!

Pulykaragu ecetes tormával ---ismét


Azért készítettem rövid időn belül ismét ezt a ragut, mert mindenkinek ízlett. Az ecetes torma olyan hozzávaló, ami nagyon kellemes meglepetést okozott.
Azért is készítettem, mert újra a vaslábasomat használtam hozzá.
Tulajdonképpen, most sem sikerült az eredeti recept szerint megfőzni, mert igaz, hogy most beletettem  a kukoricát a múltkori csicseriborsó helyett, de tettem bele gombát.
Egyébként a többi azonos az előző recepttel.


A körete pedig a gyorsan elkészíthető zacskós köles, ami szintén az egyik új felfedezésem. Nem a kölest fedeztem fel most, hanem a tasakos változatot, amit eddig még nem rontottam el, igaz az előírás szerinti főzési időnél én rövidebb ideig főzöm. Ennyi is elég!


Sült eper mascarponés tejszínnel


Másodszor készítettem sült epret, mert sajnos az eper nem volt olyan édes, hogy ne bírta volna ki ezt az átváltoztatást.
Magyar eper az biztos, de amikor még sütött a nap, akkor nagyon drága volt, az utóbbi két hétben viszont nincs napsütés, és bizony a szabadföldi epernek sok kellene belőle.
A mascarponés- tejszínes krém nagyon finom a balzsamecetes sült eperrel.
Nem kellett recept hozzá, hogy elkészítsem, mert emlékeimből előjött, hogyan csináljam?
Tegnap pedig a tv-ben láttam, ahogy Gordon Ramsay elkészítette a sült epret. Hát, pont úgy, mint én! Majdnem.
Na jó, nem vagyok ennyire elbizakodott, nem tőlem tanulta. ;)  Lehetett erről olvasni már évekkel ezelőtt is, csak nálunk nem volt szokás, az epret megfőzni, kivéve, ha lekvár készült belőle.



  • 4 ek barnacukrot 
  • 2 ek házi vaníliáscukrot karamellizáltam 
  • 70 dkg megmosott, kettévágott epret tettem bele és elkezdtem főzni, de kevés levet engedett, ezért
  • 3 ek balzsamecetet öntöttem bele meg adtam hozzá
  • kb. 2 dkg vajat
  • 1 zöldcitrom reszelt héját
Azután meg túl sok lett a leve és nem tudtam elfőzni úgy, hogy az eper  a belőle kifőlt víz miatt ne tűnjön el teljesen és ne legyen belőle pép, ezért

  • 1 kávéskanál étkezési keményítővel besűrítettem



  • 2 dl tejszínből habot készítettem egy kevés cukorral és összekevertem
  • 20 dkg mascarpone sajttal / magyar volt, de nem ugyanaz a minőség /
  • házi készítésű teljeskiőrlésű lisztből készült kekszek törtem darabokra és így készítettem rétegeket a pohárba

2013. május 30., csütörtök

Saláta vacsorára


Volt egy időszak, amikor rendszeresen készítettem salátákat vacsorára, de ezek inkább tél idején voltak.
Azután jöttek a tavaszi saláták, amikor már ki voltunk éhezve a frissre. Aztán szünet. Nem tudom, miért maradtak el, de a fiam már kezdte hiányolni.Valahogy nem volt ötletem, nem volt időm a szokásos másnapra készülő ebéd főzése mellett. Aztán jöttek most a újra a színes, friss zöldségek és kedvem támadt a salátákhoz. Örök szerelem a rukkola, egyszerűen nem tudom megunni. Az enyhén kesernyés íze olyan kontrasztot ad a zöldségeknek, hogy egyszerűen nem lehet kihagyni.
A koktélparadicsom édes íze semmilyen érett paradicsommal nem helyettesíthető, ráadásul megsütve összehasonlíthatatlanul finomabb a nyári sült paradicsomnál is.

  • 1/2 kg apró szemű újkrumpli
  • 45 dkg mirelit szálas zöld színű zöldbab
  • 2 db. debreceni kolbász / a helyi hentesünk készítette /
  • 15 dkg krémfehérsajt
  • 30 dkg rukkola
  • 2 ek mézes mustár vagy magos mustár
  • 1/2 citrom leve
  • frissen őrölt bors
  • 1 db kisebb sárga patisszon
  • 40 dkg koktélparadicsom
  • 3 szál újhagyma
  • olívaolaj


Az ilyen salátáknál nem luxus az olívaolaj, mert ízt ad az ételhez, de természetesen bármilyen olaj megfelelő.
Az olajon megpirítottam a kisebb darabokra vágott, megmosott újkrumplit.
Amikor félig megpirult, hozzáadtam a csíkokra vágott kolbászt és együtt pirítottam tovább. Igyekeztem igazán pirítani.
A végén rádobáltam a ferdén felszeletelt hagymát, de azt már nem pirítottam.
Nem hagytam ki a sót, tényleg nem sóztam meg.
Amikor megsült minden, akkor kiszedtem és a zsíros olajban megpirítottam a ferdére szeletelt sárga patisszont. Ezt picit megsóztam.
A babot sós vízben roppanósra főztem, leszűrtem és hideg vízzel leöblítettem, hogy kihűljön.

Közben a salátaöntetet elkészítettem úgy, hogy a mustárt és a citromlét összevertem a sajttal. Kicsit darabos lett, de később szétmorzsolódott. Borsot tette rá.
A rukkolát és a babot beleforgattam az öntetbe, de beleöntöttem a sütés után visszamaradt olajat is.
Most egy kicsit alaposabban össze kellett forgatni, hogy a sajt megadja magát.
Beletettem a felvagdosott paradicsomokat és a patisszont is és jól átkevertem.

A tányérokba tettem a saláta zöld részéből, erre kolbász és burgonya darabok kerültek
Ezután ismét a zöld saláta következett, a tetejére pedig újra a sült burgonya és kolbász.

Ha lett volna friss petrezselyemzöld itthon, azzal is megszórtam volna, de így is nagyon finom volt!
Bőséges három adag lett belőle / két férfi + egy női / , mert kenyeret nem ettünk hozzá.

2013. május 18., szombat

Cukkinis tészta egy kis csavarral


Először is azt mondom el, hogy találtam egy remek tésztát, ami nemes egyszerűséggel gyufametélt  névre hallgat, de olyan jó állagú, hogy már az első alkalommal --- amikor levesbetét lett belőle ---meglódult a fantáziám és láttam a tányéron magam előtt mindenféle szószokkal és ragukkal összekeverve.
Szeretem a Good Food újságot is, rengeteg olyan recept van benne, amit szívesen elkészítenék, ha olyan luxusban lenne részem, hogy nem kellene dolgoznom és nem kellene állandóan azon törni a fejem, mit főzzek másnapra?
A tészta ételek java része sajnos csak frissen igazán jó, mert másnapra magába szívja a finom szószokat és egy tapadós, kissé száraz vagy mancsos valami lesz belőle. Pedig a tészta számtalan lehetőséget rejt magába.

Ez a recept--pontosabban ennek az eredetije -- is ebből az újságból való és engem kicsit emlékeztetett a szénégető módra készült spagettire, ami szintén csak friss felhasználásra ajánlott.

  • olívaolajon 1 db közepes nagyságú kockákra vágott hagymát és 2 gerezd fokhagymát fonnyasztottam
  • kb. 5 dkg húsos, nyers, füstölt kolozsvári szalonna kockát tettem rá és egy kevés vizet aláöntve puhára pároltam
  • 2 db gömbcukkinit negyedekbe vágtam és nem túl vékonyra felszeleteltem, majd hozzáadtam a szalonnás hagymához és erős tűzön pároltam, hogy süljön és ne főljön, mert így maradt roppanós
  • 1 mokkáskanál provanszi fűszerkeveréket tettem rá, frissen őrölt borsot és kevés sót
  • 1 db nagyobb piros csilipaprikát kimagoztam és vékony csíkokra vágva hozzáadtam a cukkinihez
  • közben megfőztem 15 dkg gyufatésztát, hogy al dente legyen és hozzákevertem a cukkinis raguhoz, de félretettem egy kevés tészta főzővizet
  • 2 db tojássárgáját kikevertem 3 evőkanál tejföllel, amihez tettem kb. 3 dkg reszelt grana padano sajtot





  • követlenül a fogyasztás előtt kell tovább készíteni a tésztát, hogy a szósztól krémes maradjon
  • a cukkinis ragut jól felmelegítettem és ráöntöttem a tojásos keveréket, amivel alaposan összekevertem és tovább főztem folyamatos kevergetés közben még kb. két percig
  • a megmaradt tészta főzővizet is ráöntöttem, hogy krémesebb legyen


Annyira, de annyira finom volt, hogy először azt gondoltam, ez a mennyiség három adagot is kitesz, de azután  ketten a férjemmel megettük az egészet és nem is esett nehezünkre.
A petrezselyemzöld sem volt az eredeti receptben, de szerintem csak jót tett neki!

Lencsés ragu


Az úgy volt, hogy a fagyasztóban árválkodott egy csomag félig főtt lencse. Amikor ilyen hüvelyeseket főzök, akkor általában nagyobb mennyiséget készítek, mert a sokáig tartó főzésnek legyen már valami haszna későbbre is. Ezek jól fagyaszthatók akár félig- akár teljesen megfőzve.
Most egy zöldséges ételt ettem volna, mert nekem gyakrabban van hozzá kedven, mint a húsevő férfi családtagjaimnak.

Készítettem egy hagymás alapot a házi sós paprikámmal, amiben csak megfonnyasztottam  a hagymát, de nem pirítottam meg.
Füstölt és főtt sonka kockákat adtam hozzá az íz miatt, de nem volt jelentős mennyiség. Aki húsosabbat szeretne, az tegyen bele bőségesen sonkát.
Tettem bele apró kockákra vágott sárgarépát és szintén a fagyasztóból összevágott zellerszárat / ez is remekül fagyasztható /
A fűszerezése a kedvenc fűszerkeverékem, de most nem a provanszi, hanem a toscan. Ezenkívül só és frissen őrölt bors, meg egy pici őrölt kömény.


Amikor jól összerottyant minden, akkor felöntöttem vízzel és tettem hozzá egy fél leveskockát / alaplé híján /
Csak annyi vizet öntöttem rá, hogy kellőképpen el tudjon párologni, mire megfőlnek a zöldségek, mert ez  egy viszonylag száraz ragu lett volna.
Főzelékszerű állaggal nem lett volna étvágykeltő, de így egy valódi ragu lett, ami kenyérrel fogyasztva  tökéletes párosítás.