2013. október 20., vasárnap

Tejfölös savanyúkáposztasaláta sült fokhagymás lepénnyel

 Egy végtelenül egyszerű, de nagyon egészséges saláta. Igaz, nem árt szeretni a savanyúkáposztát.
A zöldségesünkben az egyik fiatal eladótól hallottam, ezért mertem elkészíteni, pedig első hallásra furcsának tűnt. Mint szinte mindig, én most is változtattam rajta, szerintem előnyére.


Eredetileg úgy szólt, hogy a --ha szükséges, mossuk ki -- a savanyúkáposztát keverjük össze a tejföllel és tegyünk bele virsli karikákat. Pirítóssal nagyon finom!
Ehhez képest én így készítettem:

  • a savanyúkáposztát kissé kimostam és a szálakat elvagdostam, hogy könnyebb legyen enni
  • sűrű tejfölbe kevertem a káposztát 
  • sóztam, borsoztam, vágott petr.zöldet szórtam bele
  • a virslit vastagabb karikákra vágtam és kevés olajon megsütöttem, ezután az ízes olajjal együtt a káposztához kevertem
  • egy almát felkockáztam és ezt is a salátába tettem



Előző nap vacsorára teljeskiőrlésű lisztből  naan kenyérhez hasonló lepényeket sütöttem --  élesztővel és serpenyőben, szárazon. Ami megmaradt, azokat javítottam föl egy kicsit.
A sütőben megsütöttem három fej fokhagymát gerezdjeire szedve--150-160°C-on kb. 35 percig.


A lepényeket megkentem a sült fokhagyma péppel és Tihany kékpenészes sajtot tettem a tetejére, ezután a sütőben alaposan átmelegítettem.
Nagyon, nagyon finom lett!


Amikor először készítettem, azt gondoltam, hogy a tejföl egy részét kefírre cserélem,  mert az mégsem olyan zsíros, de nem volt jó ötlet, mert ezzel még savanyúbb lett. A tejföllel finomabb volt!
Ha csak sima pirítóssal akarjuk enni, akkor a salátába keverhetünk kis darabokra vágott sajtot is.

2013. október 5., szombat

Húsgolyók paradicsommártásban


Ezt az ételt már többször elkészítettem, de eddig még nem írtam  le. Ezért lesz most itt két különböző ételfotó, mert kép azért készült régebben is. Nincs semmi kötelezően készítendő folyamat, bátran és szabadon variálható ízlés szerint. A paradicsom és a bazsalikom persze nem hagyható ki.


Ez a most készült étel, sok friss bazsalikommal, fehérborral készült szósszal.


Ez az előző, amiben sok koktélparadicsom van és a húsgolyó marhahúsból van és  jobban meg van pirítva, ettől egy kicsit más az íze.


A hozzávalók mennyisége tetszőleges arányban változtatható, nekem sem volt szándékosan kimérve semmi, csak így alakult.

  • 1/2 kg darált sertéshús vagy marhahús
  • 1 nagy fej hagyma + egy kisebb
  • 2 paradicsompaprika / elhagyható /
  • 5 db nagy, egész aszalt paradicsom  vízben beáztatva / elhagyható / 
  • 1 kicsi, de erős csilipaprika elhagyható /
  • 1 doboz konzerv darabolt paradicsom
  • kb. 1 dl száraz fehérbor
  • szükség szerint víz
  • 2 szál friss kakukkfű
  • 15 levél bazsalikom + még ennyi a tálaláshoz
  • olívaolaj + naprafogóolaj
  • só, frissen őrölt bors
  • grana padano sajt vagy más kemény sajt 


A paradicsompaprikát a sütőben megsütöm, jó feketére. Tálba szedem és letakarva állni hagyom, hogy
 felpuhuljon a héja és könnyen le lehessen húzni.


A darálthúst összekeverem a kisebb fej hagymával, amit apróra vágok és megpárolom. Só és bors kerül bele, ezután apró golyókat készítek.
A régebbi képen látszik a sok apró gombóc, ami csak fél kg húsból készült.
Most nem volt kedvem ennyi apró gombócot gyártani, meg időm sem volt igazán, ezért kicsit nagyobbakat késíztettem és csak 38 db lett.
Olajban kisütöttem és később tettem a már kész mártásba.


Ezek az apró marhahúsból készült golyók. Más ízük van, mint a sertéshúsnak, de ez egyáltalán nem számít.
Kisütés után el kell dugni, mert olyan, mint  a snack, és az arra járó családtagok minden alkalommal bekapnak egyet. Valamiért ilyenkor elég gyakran járnak a konyha felé.


Úgy is készíthetem, hogy olívaolajon megpárolom az összevágott hagymát, ráteszem a csilit, a paradicsomot, a bort, fűszereket, sót és készre főzöm
  • vagy úgy csinálom, mint most is, hogy egy késes aprítóban összevágok mindent egyszerre---a konzerv paradicsomból is teszek bele, hogy a gép jobban össze tudja vágni és ezután öntöm az egészet a felmelegített olajra
  • ráöntöm az összes paradicsomot és még vizet, ha sűrű lenne, azután a bort is beleöntöm és megfőzöm
  • a kész mártásba beleteszem a húsgolyókat és összeforralom, hogy a hús is átvegye a paradicsomos ízt
  • a bazsalikom és a bor kellemesen ízesíti, nem is igényel más fűszerezést, de lehet hozzá adni bármit, ami szeretnénk.


A tányérra szedett ételre reszeljünk sajtot és szórjuk  meg friss, összetépkedett bazsalikommal.
Tetszés szerinti tésztával tálaljuk.
A legtöbb időt igénylő része a húsgolyók előkészítése, de ezt meg lehet sütni előre is, ha van rá időnk és a fagyasztóban megvárhatja, amíg sorra kerül. Ezután már gyorsan készülhet belőle akár vacsora is.

2013. szeptember 21., szombat

Fűszeres körtecsatni


Szerencsére egyre nagyobb divat lett csatnikat készíteni.Új, izgalmas ízek, változatos összeállítás. Minden sülthús mellé hidegen, melegen, pástétomok mellé hidegen, sajtok mellé finom kiegészítő.

A meghatározás a Vegavarázs blogról való, de gyanítom, nem egészen azt jelenti, amire én is utalnék.
"A csatni indiai eredetű étel, mely mára az egész világon ismert. Zöldségből és gyümölcsből készül, egyszerre édes, savanyú, fűszeres és égetően csípős. Azt mondják, a jó csatni olyan csípős, hogy nem lehet megenni, de olyan édes, hogy nem lehet otthagyni. A csatnik, akár főzve, akár nyersen készülnek, arra szolgálnak, hogy a többi étel ízét kiemeljék. Garantáltan felpezsdítik az ízlelőbimbókat, s bármely étkezésnek színt, zamatot és változatosságot kölcsönöznek. Serkentik az étvágyat és elősegítik az emésztést. Sós csemegék kísérői, fogyaszthatók mártások, mustár és szószók helyett. 
Csak néhány teáskanálnyit szolgáljunk felbelőle!"

Ez a meghatározás már egy kicsit közelebb visz az elterjedt változatokhoz.
Csatni (hindi: catni, angol: chutney)
Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáévá tette, és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával, de ha megértjük a filozófiáját, helybéli alapanyagokból is főzhető kiváló csatni. Érdemes kísérletezni!
A magyar konyhába is beilleszthető: vadhúsok mellé áfonya helyett, főtt marha és egyéb leveshúsok mellé torma, mustár, paradicsomszósz helyett. Bármikor feladható saláták, savanyúságok, kompótok, a megszokott mártások helyett. Kiegészítheti a hideg vagy meleg előételeket.

Általában én is nézelődöm, mielőtt hozzálátok egy új változathoz, azután összeállítom a nekem legmegfelelőbbet. Leginkább az ízesítéshez keresek segítséget, mert nincs időm kísérletezni, melyik íz, melyikhez illik jobban.
Arra már rájöttem, hogy ezeknél a recepteknél sincs kőbe vésve a hozzávalók mennyisége, bár az arányokra azért érdemes figyelni. Ezen felül pedig szabad a tér!
Szerintem legyen egy kicsit édes, egy kicsit pikánsan savanyú, egy kicsit csípős. Ha a saját fogyasztásunkra készítem, akkor csípősebbre és fűszeresebbre szoktam, de így is nagyon ízletes.
Ez a recept eredetileg csak körtéből készült, de én hagymát is adtam hozzá.
  • 2 kg érett körte meghámozva, feldarabolva citromsavas vízbe tartva felhasználásig
  • 3 db közepes hagyma apróra vágva
  • 2 db fahéjrúd összetörve
  • 15 db szegfűbors
  • 1 evőkanál rózsabors
  • 1,5 diónyi nagyságú gyömbér durvára reszelve
  • kb. 10 dkg xilit vagy cukor ízlés szerint
  • kb. 1/2 dl fehér balzsamecet vagy almaecet
  • 7 dkg aszalt áfonya / lehet több is, nekem ennyi volt / vagy mazsola
Először a hagymát kevés vízzel megpároltam. Kicsit megsóztam, hogy könnyebben engedje ki a levét.
Hozzáadtam a körtét és a fűszereket az ecet kivételével.
A főzéskor elég sok vizet enged, de ezt viszonylag hamar el lehet párologtatni. 


Amikor kezd sűrűsödni, akkor többször meg kell keverni, de óvatosan, hogy ne törjük össze.
Öntsük hozzá az ecetet is és főzzük még tovább kb. 10 percig.
Itt én most  csaltam egy kicsit, mert nem akartam, hogy a körte pépesre főljön, ezért a maradék levét pektinnel sűrítettem be. Nem ártott neki, mert csak annyi leve volt, hogy kissé krémes szósz lett belőle.
Egy teáskanál pektint tettem hozzá és alaposan elkevertem. Néhány perc főzés után készen is volt.


Mikróban csírátlanított üvegekbe tettem / 3 perc 850 W / , de ha nem lettek forróak az üvegek, akkor visszateszem még egy percre.
A csavaros tetők alá én teszek celofánt, de ez nem kötelező. A megtöltött üvegeket fejre állítom legalább öt percre, azután egy hűtőtáskában hagyom másnapig kihűlni.
A hűtőtáska kitűnő dunsztolási lehetőség, ha csak annyi üvegről van szó, ami ebbe belefér / akár két sorban is /.

Savanyúkáposztás egytálétel avagy Siki káposztás tarhonyája



Néhány éve őrizgetem ezt a receptet. Nem tudom, miért nem főztem meg eddig, hiszen nálunk a savanyúkáposzta nem tiltott étel.
Ma már ugyan kevesebb újságot veszek, recepteset meg  annyit sem, de időről időre azért --ha megtetszik valamelyik--egy eseményhez kapcsolódva, mégis.
Aztán néha átrendezem a káoszt, ami az összegyűjtött recepthalmazt jellemzi és ilyenkor találok megjelölt, de elfelejtett recepteket. Ez is egy ilyen volt.
Siki bácsi Sinkovits Imre és ezt az ételt neki tulajdonítják, amikor is egy cserkésztábor vége felé elfogyott szinte minden alapanyag és körbejárták a települést  gyűjtést szervezve.
Kaptak a helyi fűszerestől egy kis zsák tarhonyát, a hentestől egy adag darálthúst, a savanyúságot árúsító boltban egy vödör savanyúkáposztát, egy nénitől pedig néhány üveg lecsót.
Mivel Sikinek a cserkészcsapat rajvezetőjeként volt szakács különpróbája, ezért kapták ők azt a feladatot, hogy a tábor végén főzzenek valamit a csapatnak.
Siki bá'-nak eszébe jutott egy óbudai káposztás recept és a kapott alapanyagokból megfőzték.
Ez a recept négy személyre szól.

  • személyenként egy szelet füstölt szalonna kakastaréjba felvágva, kisütve, félre téve
  • a kisült zsír egy részén egy fej apróra vágott hagymát fonnyasztunk
  • megszórjuk egy púpozott evőkanál pirospaprikával
  • felöntjük kicsi vízzel, hogy a paprika ne égjen meg és beletesszük a kb. 25 dkg darálthúst, amit sózunk és kissé lepirítjuk
  • a húshoz adjuk a --szükség szerint kimosott --kb 50 dkg szálas káposztát és 4 ek lecsót, vizet öntünk alá és megpároljuk
  • külön edényben megfőzzük a kb. 25 dkg tarhonyát, amit először a szalonna zsírján kicsit megpirítunk
  • amikor a tarhonya megfőlt, összekeverjük a káposztás hússal 
  • ha nagyon száraz lenne, adjunk hozzá még vizet és főzzük össze 15 - 20 percig.
Tálaljuk tejföllel és a sült kakastaréjokkal.

2013. szeptember 18., szerda

Cukkinis paradicsomos tészta


Úgy tűnik, hogy mi állandóan cukkinit eszünk, pedig ez így nem igaz. Annyi azonban igen, hogy viszonylag sokat.
Tésztára való ragunak meg különösen szeretem, mert az íze semleges. Ha sikerül megpirítani és nem fől pépesre, akkor különösen finom íze lesz.
A hagyma és a fokhagyma sosem maradhat el belőle. A fűszerezése pedig nagyon egyszerű a kedvencemmel, a  provanszi- vagy toscan fűszerkeverékkel.
Ha paradicsomot teszek tészta szószba vagy raguba, akkor inkább koktélparadicsomot választok, mert bármennyire érettnek tűnik is a paradicsom, sosem lesz olyan édes, mint ez az apró koktélparadicsom.
Itt pedig szerintem a natúr / cukor nélküli / paradicsom íz az egyik fontos összetevő.



  • olaj és vaj keverékén összevágott hagymát és fokhagymát fonnyasztottam
  • rátettem a felszeletelt cukkinit és csak azután sóztam meg, hogy egy kicsit megpirult, mert a só kioldja a nedvességet és akkor inkább főlni fog, mint sülni
  • só, bors, fűszerkeverék, csili
  • félbe vágott apró paradicsomokat tettem bele és összesütöttem
  • a kifőzött tésztával összekevertem, ezért látszik kicsit pirosnak az egész, mert a szétfőlt paradicsomok megszínezték
  • petrezselyemzölddel megszórtam és készen is volt

Sült csirkés, pestós tészta


Ezen a héten sok pótolni valóm van befőzés terén, ezért az eltervezett, ritkán készített ételekről le kellett mondanom. Olyan jó listát készítettem, de sajnos nem fér bele az időbe.  A befőzések mellett nem lehet tésztát gyúrni, nem lehet egyszerre  több dolgot csinálni és nem lehet zsírozni, morzsázni stb.
Enni viszont kell, bármennyire is képes lennék elfelejteni vagy elütni valami egyszerű dologgal. Férfiember enni akar, ezért kellett főznöm, de leegyszerűsítve.A fagyasztóban szinte mindég van használható, minden helyzetre megoldást jelentő tartalék. Most két sült csirkecomb segített ki.
A hűtőben pedig egy kis üveg bazsalikom pestó volt már néhány hete. A zakuszka készítéshez vettem cukkinit, ebből csentem el kettőt és így rövid idő alatt készen volt az ebéd.



  • olajon hagymát és fokhagymát fonnyasztottam, kicsit meg is pirítottam
  • só, bors és egy kevés csili került bele
  • a felszeletelt cukkinit rátettem és erős tűzön megsütöttem úgy, hogy ne főljön pépesre
  • rákanalaztam egy adag pestót, hogy ne legyen száraz
  • a szétszedett csirkehúst is beletettem és jól összemelegítettem
  • kifőztem a tésztát
Tálalásnál még megöntöztem a pestóval / bazsalikom, fokhagyma, olaj, mandula, só, bors / .
Ha lett volna valamilyen kemény sajt / pl. grana padano, mert a parmezán csak álom / , akkor lehetett volna reszelni rá, de igazából nem hiányzott.

2013. augusztus 25., vasárnap

Karfiolbundás tarjaszeletek paprikás, gombás raguval


Lisztben megforgatott, olajon elősütött tarjaszeletek. Ez a legegyszerűbb alkotóeleme ennek az ételnek. A húsokat általában sosem klopfolom ki. Szerintem ez már idejét múlt és nem is hasznos. Inkább több időt töltök a főzéssel, minthogy kiszárítsam.
A többi elkészítése sem bonyolult és előre is lehet dolgozni. Amikor csak lehet, kihasználok minden olyan lehetőséget, amivel elősegítem a későbbi konyhai munkámat. Ha már úgy is ott vagyok, akkor miért tölteném üresjáratokkal az értékes időt.
Így történt ez ezzel a zöldséges raguval is.
Az ünnepek előtti pénteken voltam vásárolni és a gondos tervezés ellenére  sem sikerült minden nyersanyagot felhasználni a következő napokban.
Vettem kaliforniai paprikát, ami már nem volt kicsattanóan feszes héjú, de amire nekem kellett, arra tökéletesen megfelelt. Mindenképpen meg akartam sütni, csak még azt  nem tudtam, hogyan?
Néhány nap elteltével már mindenképp kezdeni kellett vele vele valamit, de miután közben a család rövidebb diétázásra kényszerült, az igazi főzések elmaradtak.
Ezért a paprikából, a gombából egy párolt ragut terveztem, ami  a fagyasztóban kötött  ki.

  • 2 piros és 1 sárga paprika
  • 25 dkg gomba
  • 1 nagy vöröshagyma
  • kb. 5 dkg házi sonka 
  • 1/2 csomag rókagomba levespor
  • provanszi fűszerkeverék
  • 1/2 dl fehérbor
  • só, bors
  • friss kakukkfű
A hagymát szálasra vágtam és olajon megpároltam.
A felcsíkozott sonkát hozzá adtam és tovább sütöttem.
Hozzátettem a csíkokra vágott paprikákat és erős tűzön pároltam, de nem akartam megpuhítani.
A nagyobb szeletekre vágott gombát is beletettem, összesütöttem.
---így került a fagyasztóba
Felhasználáskor kiolvasztottam, felmelegítettem és beleöntöttem a bort, amivel addig forraltam / 2-3- perc /, amíg a bor alkohol tartalma elpárolgott.
Beletettem a fűszereket, kevés sót, borsot és kb 1 dl vízzel kikevert fél csomag gombás levesport.
Amikor sűrűsödött, akkor tejjel higítottam mártás sűrűségűre.


A karfiolbunda a palacsintatésztában / amit tökmagliszttel dúsítottam / sült karfiolrózsák maradékából készült. Olyan szép volt a karfiol, hogy nem akartam a maradékot lefagyasztani, levest meg most nem kellett főznöm. Gondoltam felturbózom valahogy a húst, hogy tartalmasabb legyen.

  • 1 nagy fej hagyma
  • 15 dkg karfiol
  • 15 dkg kenyérbél / saját kovászos, de ez természetesen nem kötelező /
  • 10 dkg sajt
Ezeket a hozzávalókat egy késes aprítóban morzsásra őröltem.

  • 1 egész tojás
  • só, bors
  • 2 kávéskanál z'aatar fűszerkeverék / bármivel helyettesíthető /
  • 1 mokkáskanál toscan fűszerkeverék
Az összekevert masszát elosztottam az elősütött húsok tetején és egy kizsírozott tepsiben 4 gerezd fokhagymával, kevés vizet  / kb. 1 dl / aláöntve 150°C-on kb. egy óra alatt megsütöttem.
Amikor már nagyon színesedett a húsok teteje, akkor lejjebb vettem a hőt és így fejeztem be.
Nagyon finom, puha és szaftos lett a hús, egyáltalán nem száradt ki. Ez az alacsony hőmérsékleten való sütésnek köszönhető.
Ez az összeállítás már csak egyszerű párolt rizst kívánt.