Fűszeres körtecsatni

Szerencsére egyre nagyobb divat lett csatnikat készíteni.Új, izgalmas ízek, változatos összeállítás. Minden sülthús mellé hidegen, melegen, pástétomok mellé hidegen, sajtok mellé finom kiegészítő.

A meghatározás a Vegavarázs blogról való, de gyanítom, nem egészen azt jelenti, amire én is utalnék.

"A csatni indiai eredetű étel, mely mára az egész világon ismert. Zöldségből és gyümölcsből készül, egyszerre édes, savanyú, fűszeres és égetően csípős. Azt mondják, a jó csatni olyan csípős, hogy nem lehet megenni, de olyan édes, hogy nem lehet otthagyni. A csatnik, akár főzve, akár nyersen készülnek, arra szolgálnak, hogy a többi étel ízét kiemeljék. Garantáltan felpezsdítik az ízlelőbimbókat, s bármely étkezésnek színt, zamatot és változatosságot kölcsönöznek. Serkentik az étvágyat és elősegítik az emésztést. Sós csemegék kísérői, fogyaszthatók mártások, mustár és szószók helyett. 
Csak néhány teáskanálnyit szolgáljunk felbelőle!"

Ez a meghatározás már egy kicsit közelebb visz az elterjedt változatokhoz.

Csatni (hindi: catni, angol: chutney)

Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáévá tette, és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával, de ha megértjük a filozófiáját, helybéli alapanyagokból is főzhető kiváló csatni. Érdemes kísérletezni!
A magyar konyhába is beilleszthető: vadhúsok mellé áfonya helyett, főtt marha és egyéb leveshúsok mellé torma, mustár, paradicsomszósz helyett. Bármikor feladható saláták, savanyúságok, kompótok, a megszokott mártások helyett. Kiegészítheti a hideg vagy meleg előételeket.

Általában én is nézelődöm, mielőtt hozzálátok egy új változathoz, azután összeállítom a nekem legmegfelelőbbet. Leginkább az ízesítéshez keresek segítséget, mert nincs időm kísérletezni, melyik íz, melyikhez illik jobban.

Arra már rájöttem, hogy ezeknél a recepteknél sincs kőbe vésve a hozzávalók mennyisége, bár az arányokra azért érdemes figyelni. Ezen felül pedig szabad a tér!

Szerintem legyen egy kicsit édes, egy kicsit pikánsan savanyú, egy kicsit csípős. Ha a saját fogyasztásunkra készítem, akkor csípősebbre és fűszeresebbre szoktam, de így is nagyon ízletes.

Ez a recept eredetileg csak körtéből készült, de én hagymát is adtam hozzá.

• 2 kg érett körte meghámozva, feldarabolva citromsavas vízbe tartva felhasználásig
• 3 db közepes hagyma apróra vágva
• 2 db fahéjrúd összetörve
• 15 db szegfűbors
• 1 evőkanál rózsabors
• 1,5 diónyi nagyságú gyömbér durvára reszelve
• kb. 10 dkg xilit vagy cukor ízlés szerint
• kb. 1/2 dl fehér balzsamecet vagy almaecet
• 7 dkg aszalt áfonya / lehet több is, nekem ennyi volt / vagy mazsola

Először a hagymát kevés vízzel megpároltam. Kicsit megsóztam, hogy könnyebben engedje ki a levét.

Hozzáadtam a körtét és a fűszereket az ecet kivételével.

A főzéskor elég sok vizet enged, de ezt viszonylag hamar el lehet párologtatni. 

Amikor kezd sűrűsödni, akkor többször meg kell keverni, de óvatosan, hogy ne törjük össze.

Öntsük hozzá az ecetet is és főzzük még tovább kb. 10 percig.

Itt én most  csaltam egy kicsit, mert nem akartam, hogy a körte pépesre főljön, ezért a maradék levét pektinnel sűrítettem be. Nem ártott neki, mert csak annyi leve volt, hogy kissé krémes szósz lett belőle.

Egy teáskanál pektint tettem hozzá és alaposan elkevertem. Néhány perc főzés után készen is volt.

Mikróban csírátlanított üvegekbe tettem / 3 perc 850 W / , de ha nem lettek forróak az üvegek, akkor visszateszem még egy percre.
A csavaros tetők alá én teszek celofánt, de ez nem kötelező. A megtöltött üvegeket fejre állítom legalább öt percre, azután egy hűtőtáskában hagyom másnapig kihűlni.
A hűtőtáska kitűnő dunsztolási lehetőség, ha csak annyi üvegről van szó, ami ebbe belefér / akár két sorban is /.