2012. január 14., szombat

Szilvalekváros párnák


Ez a sütemény annyira egyszerű, hogy még nekem is sikerült. Többször írtam már, hogy nem vagyok megszállott sütemény készítő, de enni szeretem. Így aztán kénytelen vagyok belefogni, mert a cukrászdai minőség vagy ócska vagy drága.
Ez a recept az egyik kolléganőmtől való, de az ő süteménye nem volt annyira kelt tészta jellegű, mint az enyém. Az kicsit omlósabb tésztájú volt.
Igaz, a receptet egy hétig memorizáltam, mert valahogy nem volt időm leírni, de állítom, hogy jól emlékszem rá. Most már csak az elkészítés technikájában lehet a különbség. Nem baj, nekünk így is ízlett.




  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 6 dkg porcukor
  • 2 tojás sárgája
  • 2 dkg élesztő
  • 2 evőkanál tejföl
  • kb. 1/2 dl tej
A késes robotgéppel kevertem össze a tésztát, de az élesztőt előzőleg felfuttattam  cukros tejben.
Nekem ugyan több lisztet vett fel, de talán a tojások is nagyobbak voltak, a tejet sem mértem ki és a kanalam is valószínűleg nagyobb volt.

Kifliket formázni sem volt kedvem, mert akkor a kiszúrt köröket kellett volna feltekergetni a megtöltés után. Egyszerűbb volt ezzel az ügyes kiszúró és összenyomó formával megcsinálni. Így lett belőle párnácska.
Az utolsó adagnál már nem akartam több maradék tésztát, ezért valódi kifli formára vágtam fel.


Előmelegített sütőben  170 fokon sütöttem kb. 12 percig. Később már rövidebb idő alatt megsült.
Még melegen beleforgattam porcukorba. Ezért is van viszonylag kevés cukor a tésztában és ezért nem volt baj a savanykás lekvár sem.
Bőven tettem bele lekvárt is, mert így megtöltve nem folyik ki belőle, de ez a lekvár egyébként is elég sűrű volt.
Ez még a nyári, Noszvajról hozott szerzemény. Cukor nélkül készült, kellemesen pikáns és üstben főzték.
Amikor készen lettem, akkor vettem észre, hogy mennyit elhasználtam. Bizony több, mint a fél üveggel elfogyott.
A bejglibe való diós és mákos töltelék is nagyon finom lenne benne, de lehetne gesztenyés töltelékkel is készíteni.
A cukorba forgatás miatt viszont az ilyen töltelékekbe szerintem kevesebb cukor kellene.


Amíg írtam ezt a bejegyzést, ettem még süteményt és most, hogy kihűlt, már egészen olyan volt, mint amit kóstoltam. Egyszóval, semmi baj a recepttel csak frissen, melegen puhább a tészta, azért volt más.

Gerslis zöldségragu köretként



Nagyon finom kolbászt lehet kapni a hentesünknél. Több fajta füstöltet és nagyon jó ízű sütni valót is.
Azon kaptam magam, hogy gyakrabban veszek sütni valót az utóbbi időben. A hurkájuk sajnos nem ízlik annyira, de a kolbász igen. Végül is ebből nagyon sok féle ételkombináció kihozható.
Olyan a fűszerezése, hogy bátran társítható egyéb dolgokkal, nem fog kiemelkedni az íze, hogy külön életet éljen az ételben.
Most egy kicsit angol beütésű ragu alappal kezdtem a köret készítését.

  • vöröshagyma összevágva nagyobb kockákra
  • szárzeller feldarabolva
  • sárgarépa felkockázva
  • fejtett bab
  • gersli / árpagyöngy /
  • darabos paradicsom konzerv
  • friss kakukkfű
  • borsikafű
  • bors
  • zöldség alaplé / leveskockából /
  • 2 ek. kukoricaliszt
  • olaj / nekem most libazsír /


A libazsíron megpároltam a hagymát, zellert és a répát.
Hozzáadtam a babot, a gerslit és a paradicsomot.
Felöntöttem annyi lével, hogy kétujjnyira ellepje.
Megfűszereztem és megszórtam a liszttel.
Hagytam kicsit forrni, hogy a liszt elázzon, ezután összevertem és betettem a sütőbe kb. két órára 150°c-ra.
Éppen elforrta a levét és egy kissé besűrűsödött. Lehetett volna szaftosabb, hiszen az árpagyöngy még később is  szívja a folyadékot magába.

A klasszikus sültkolbász és krumpli párosításnál ez  finomabb és különlegesebb volt.

Za'atar-os fűszerezésű húsragu tortillában


A tortilla lapok nagyon felhasználó barát termékek, bár igen húzós az áruk. Különféle gyártók készítenek ilyet, de érdemes az akciókra is figyelni, ha nem akarunk magunk neki állni. Amit én megvettem, majdnem harmad áron volt, de egyáltalán nem biztos, hogy az igazi ára volt feltüntetve. Ráadásul a nyolc helyett kilenc darab volt a csomagban. Ez igazán jó arány, nem?

Amióta elkészítettem a lahmacun  nevű török lepényt, azóta különösen kedvencem lett az ilyen vékony tészta. Egy ideje már a pizzákat is ilyen vékony tésztával sütöm. Sokkal finomabb és gusztusosabb is.                 

http://daisyterme.blogspot.com/2011/03/lahmacun-torok-husos-lepeny.html

A za'atar-t pedig újból felfedeztem és próbálom mindenbe beletenni, amibe csak lehet. A húsragu fűszerezése nem különös dolog, de lessz ebből még más is. Például a zöldségragu is jó lehet vele.

  • 50 dkg darálthús
  • 1 kisebb fej hagyma apróra vágva
  • 2 ger. fokhagyma
  • 1 ek. za'atar / a zöld keverék /
  • bors
  • 1 ek. sűrített paradicsom
  • 1 mk. rómaikömény
  • kb. 2 ek olaj
Nyersen kevertem össze mindent és vékonyan megkentem a tortilla lapokat.
Reszelt sajtot szórtam rá és megsütöttem.
Még forrón kettéhajtottam és a belsejébe friss paradicsom szeleteket és összevágott petrezselyemzöldet tettem.


Finom vacsora lett belőle, most csak teával.

2012. január 7., szombat

Sült csicsóka za'atar-os sült fokhagymás páccal


Tavaly olvastam először erről a fűszerről. Pontosabban fűszer keverékről van szó, ami nem is csak egyféle összetételt jelent. Nekem is két különböző van. Az egyik szürkés-barna, a másik zöldes színű.
Amikor pizzát sütöttem, akkor használtam már a tészta megkenéséhez olajjal összekeverve.
Nincs átható íze, könnyen elfogadható. Észre sem vették, hogy valami furcsa íz van a tésztán. Vagy nem is volt furcsa?
A google keresője a "zaatar" beírására elsőre kiadta Égigérő paszuly blogját. Amit leír a fűszerről, saját tapasztalata, és ez éppen elég, hogy megismertessen vele. Ide másolok belőle egy részt.

A fűszerárus fiú, akit Farkassal kiválasztottunk magunknak, nagyon kedves volt, türelmesen válaszolgatott kérdéseinkre. Elmondta, hogy mi micsoda, amit meg nem tudtunk beazonosítani, arról azt, hogy mibe használják.
 A rengeteg kardamom, fahéj, sáfrány, római kömény mellett hoztam haza sumacot és néhány fűszerkeveréket. 
A sumacról itthon kiderült, hogy van magyar neve – szömörce vagy cserző szumák – sőt, kapni is lehet. Savanykás íze van, mindenfélét megszórnak vele: húsokat, rizst, hagymát. De jó vele a kebab is, a padlizsán, vagy a lencse, csicsriborsó. 
A fűszerkeverékeket a fűszerárus fiú ajánlására vásároltuk. Miután nem minden összetevőt tudtunk megfejteni, aszerint válogattunk, hogy mihez használják. A kedvencemmel rizst ízesítenek. Volt benne sáfrány, gyömbér és mazsola. Meg még ki tudja mi, elfogyott, mielőtt mindent be tudtam volna azonosítani. 
Aztán vásároltunk egy szezámmagos, zöld keveréket, amivel salátákat szórnak meg. Elképesztően finom, fokhagymás tejfölbe szórva isteni mártogatós. Miután az összetevői közül csak az oregánót tudtam biztonsággal „kiszagolni”, azt hittem, ilyet sem eszem többé. Sőt, azt is hittem, hogy helyi specialitás volt, hiszen az árusnak papírja volt a növények ismeretéről, akár ő is keverhette volna. Amikor már teljesen lemondtam az ismétlésről, kiderült, hogy ez egy igen ismert fűszerkeverék, a zaatar, vagy za'atar, amit itthon is könnyűszerrel el lehet készíteni. 

Lehet szórni salátára, húsokra, sajtokra. Kenyértésztára, sütés előtt. Különböző salátaöntetekbe. Vagy mártásokba, mártogatósokba. Tejfölbe, tejszínbe, majonézbe, joghurtba. Csak figyeljünk arra, hogy van benne só!

A szezámmag miatt hat hónap alatt érdemes elhasználni, bár, ha valaki megkóstolja, egészen biztosan pillanatok alatt elfogy. Hűtőgépben tovább eltartható, mint szobahőmérsékleten. Szömörcét arab boltokban lehet kapni, elképzelhető, hogy az Ázsiában is. Kitűnő gasztróajándék.

Hozzávalók:

2 ek szömörce 
4 ek kakukkfű
3 ek szezámmag
4 ek majoranna
4 ek oregánó
1 tk só

A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítom és azonnal beleöntöm egy tálba, nehogy odaégjen. A fűszereket porrá darálom a sóval, és összekeverem a szezámmaggal.



A sült fokhagymák nagyon jól sikerültek, finom, krémes lett a belseje.
Az egész fejeket sütőzacskóban sütöttem 160°C-on kb. egy órán át.
A kissé kihűlt fejek alján a gyökér rész kemény közepét kiszedtem, így a gerezdek alján kinyílt a héj és könnyen ki lehetett nyomni a pépet belőle.



  • egy fej fokhagyma pépes belseje
  • olívaolaj
  • méz 1 teáskanállal
  • za'atar keverék / zöld /  1 evőkanállal
  • bors
  • száraz csilipehely




Ebbe a keverékbe forgattam bele a darabokra vágott csicsókát.
Sütőpapíros tepsibe tettem és 220°C-os sütőben  kb. 20 perc alatt megsütöttem.
A sütési idő a mennyiségtől és a darabok nagyságától  is függ, de szerencsére a sütőben sütésnél nem törik nagyon össze a zöldség.


Nagyon finom, kissé fűszeres köret lehet, de nálunk elfogyott csak úgy.
Vacsorára is nagyszerű lehet, de érdemes jókora mennyiséget készíteni belőle.


Zöldbabos gersli vargányás sültfokhagyma szósszal


Mondtam már, hogy szeretem a gerslit? Igen, mondtam, de újra és újra rácsodálkozom, hogy valóban szeretem, és, ha én szeretem, akkor a családom tagjai is szeretik vagy szeretni fogják. Előbb vagy utóbb!
Még nem kérdeztem meg az Anyukámat, hogy gyerek koromban milyet ettünk, mert azt, akkor nem szerettem, de az biztosan nem ilyen volt.
Ez az étel most annyira jól sikerült, hogy szokásomtól eltérően, feltétlenül le akartam írni még frissiben, hogy később legyen, hol utána nézni.
Nincs mindenből pontos mennyiség, mert a végeredményt ez nem befolyásolja és különben is, a főzés egy kreatív dolog.

  • Összevágott hagymát és fokhagymát pároltam olívaolajos vajon
  • Beletettem az átmosott árpagyöngyöt, elkevertem, vizet adtam hozzá és rövid ideig főztem
  • Hozzáadtam a mirelit zöld színű babot és annyi forró vízzel öntöttem föl, hogy kb. egy ujjnyira ellepje
  • Közben azért megnéztem, mennyire szívja a vizet
  • Só és bors, más fűszert nem kapott
A gerslit azért is szeretem, mert nem lehet szétfőzni. Legalább is nekem eddig még nem sikerült. Figyelni kell azért rá, de nem olyan kényes, mint a rizs főzése.

Közben a sütőben sütőzacskóban megsütöttem a csirkeszárnyakat az egész fej fokhagymákkal.
A húsra a kedvenc provanszi fűszerkeverékemet tettem, sót, borsot, friss kakukkfüvet, hagymát, csilit és olajjal összeforgattam.
A zacskóba tettem négy termetes fej fokhagymát héjastól.
160°C-os sütőben sütöttem egy órán keresztül.
Nagyon jó állagúra sült a fokhagyma, mert rövid hűlés után szépen ki lehetett szedni alúlról a gyökér csonkját, ezzel kiszakadtak a gerezdek alsó részei és szépen ki lehetett nyomni a sült pépet.



A vargányával ugyan csaltam egy kicsit, de azt hiszem ettől még nem ájulnak el sem a gourmand-ok, sem a gasztrokíbicek.
Van egy - szerintem - jó minőségű vargánya krémleves por, amit én előszeretettel használok különféle ételek, mártások sűrítésére. Levest még sosem főztem belőle, pedig intenzív gomba íze van és sok gomba darabkát is tartalmaz.
Nem vagyok alaplé mániás - nem kételkedem a nagyszerűségében -, de nem tudok itthon éttermi körülmények között főzni és nem is akarom a felszabadult főzés hangulatát görcsössé tenni, mert nincs valódi alaplevem. Főztem már ilyennel, sőt főztem szándékosan is, hogy legyen az éppen aktuális ételhez és valószínűleg fogok is még főzni, de semmi bajom a leveskockából készített alaplével.
Most viszont éppen levest is főztem, ezért adta magát a lehetőség, hogy a mártást ezzel higítsam föl.




  • A krémleves port elkevertem a levesből kivett alaplével, összefőztem és amikor besűrűsödött, akkor mégegyszer felöntöttem, hogy legyen elég mártás.
  • Kettő darab fokhagyma kinyomott krémjét hozzákevertem
  • Sóztam és borsoztam
  • Nincs benne sem tej, sem tejszín, mert nem akartam, hogy elvigye az ízét. 
A zöldbabos gersli a szósszal húsmentes  fogásként is megállná a helyét.
A megmaradt fokhagymák sem vesztek kárba. Az egyik a csicsókát ízesítette, a másik egy kencébe került.

2011. december 31., szombat

Szilveszter 2011



Utolsó bejegyzésként ebben az évben kívánok minden kedves olvasómnak, barátomnak, ismerősömnek és ismeretleneknek is sikerekben, örömökben és egészségben  gazdag, szeretetben teljes minden kívánságot teljesítő Boldog Új Évet!

Lazackrémes tésztakosárkák szilveszterre


A füstölt lazac szintén a fagyasztóban várt sorára. Most a leveles tésztával nagyon jól egymásra találtak.
Eddig még nem készítettem ilyen tészta kosárkákat, de most rájöttem, hogy ez így nagyon egyszerű.
A felengedett tésztát kinyújtottam és korongokat vágtam ki belőle, a szélét tojással megkentem és rátettem egy másik tészta korongot, aminek kivágtam a közepét.
Arra kell csak vigyázni, hogy a tészta szélét ne kenjük be, mert  akkor a tojás összefogja és nem tud felemelkedni sütés közben.
Nem kell sokáig sütni. Ha kihűltek, akkor megtölthetjük kedvünk szerint.


Ehhez a lazackrémhez egy csomag 10 dkg-os füstölt lazacot kevertem ki egy doboznyi - 25 dkg-os - krémsajttal, 10 szem fekete olajbogyóval, 1 evőkanálnyi kapribogyóval és vágott petr.zölddel.
Só nem kellett bele, de frissen őrölt bors igen.
Citrommal meglocsolgatva nagyon kellemes és pikáns ízt kaptam.