Eredetileg nem terveztem receptet feltenni a játék keretében, de véletlenül úgy alakult, hogy az alábbi étel készült ebédre. A főzés felénél ugrott be, hogy ez akár jó is lehet, ezért gyorsan elkezdtem jegyzetelni és fotózni. Elmentünk az újonnan megnyílt Tescót megnézni, és vettem csmellet és finom, édes szőlőt. A többi hozzávaló itthon várakozott megfelelő felhasználásra. A magam aszalta paradicsommal nem tudok betelni, félek, elfogy, mire az ínséges időkben /télen / szükségem volna rá.
Volt 6 db csirkemellem, amit úgy vágtam be, hogy széthajtva úgy nézzen ki, mint egy kapucni. Nem sóztam meg, csak frissen őrölt borsot tettem rá.
Tölteléknek összekevertem:
- 8 dkg krémfehér sajtot
- 1 db tojásfehérjét
- 1 dkg aprított aszalt paradicsomot
- 3 dkg durvára tört, pirított diót
- 2 db kisebb körte
- 1 ek. rozmaring levél
A körte és a rozmaring kivételével mindent villával jól összekevertem és minden szétnyitott húsba, ami nem volt megsózva kb. egy evőkanálnyi tölteléket tettem. A rozmaring leveleket szétosztottam rajta. Egyenként 6-7 levél került rá. Erre tettem a körte felcsíkozott, héj nélküli darabjait. A húsokat összefogtam és fogpiszkálóval összetűzetem. 2-2 db. kellett mindegyikbe. Ezután bacon szeletekkel körbe tekertem a töltött húsokat és egy margarinnal kikent sütőedénybe tettem.
Vizet nem öntöttem alá, mert a hús úgy is enged magából. Tíz percig sütöttem 200 fokon, azután lazán letakartam egy fóliával és így sütöttem 25 percig 180 fokon. A végén még újból sütöttem 200 fokon tíz percig, hogy a bacon kicsit piruljon.
A csirkét egyáltalán nem sóztam, de ha a bacon csak enyhén sós, akkor a húsokat a betekerés előtt, kívülről meg kell sózni.
Szőlőmártás:
- 20 dkg szőlőből préselt, sűrű lé
- 10 dkg margarin
- 10 dkg liszt
- 5-6 dkg pirított dió
- 2 dl tej
- 2 dl tejszín
- 2 dl víz
- só, bors
- 30 dkg nagy szemű szőlő
Amíg a hús sült, elkészítettem a mártást. A margarinból, lisztből a folyadékokkal besamel alapú mártást készítettem, hozzáadtam a szőlőből préselt levet, beletettem a durvára tört pírított diót és a félbevágott, kimagozott szőlő szemeket is. Kicsit megsóztam és jól kiforraltam. A folyadék mennyisége változhat a liszt folyadék felvevő képességének függvényében. Én szeretem a sűrűbb mártásokat és azt is szeretem, ha van bőségesen a húson.
A mártás ebben az állapotában kicsit jellegtelennek tűnhet, olyan, mintha hiányozna belőle valami. Amikor a hús megsült, az alatta maradt sós, enyhén füstölt ízű pecsenyelevet hozzáöntöttem a szőlőmártáshoz. Ezzel alakult ki a mártás kellemes íze. Ha túl sok folyadék maradt a hús alatt, akkor célszerű leönteni róla és kicsit besűríteni ill. elfőzni. Lehet az utolsó sütési fázisban is sűríteni a levet még a sütőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.