Pikáns csicseriborsó

Ez a recept is többször kipróbált, néha erősebben fűszerezett, néha kevésbé, attól függően, hogy akik eszik, mennyire bevállalósak az új ízek iránt.

• 50 dkg főtt csicseriborsó sárgaborsó is lehet/


• 2 nagy érett paradicsom vagy 1 dob. lecsöpögtetett konzerv


• 2 közepes csilipaprika


• 2 fej hagyma felkockázva


• 2 ger. fokhagyma


• 3 ek vaj


• 2 ek olaj


• 1 tk só


• diónyi reszelt gyömbér / 1 tk por/


• 1 tk kurkuma


• 1 ek őrölt koriander mag


• 1/2 ek. őrölt római kömény


• 2 tk garam masala


• 1 ek zöldcitromlé


• 2-3 ek aprított koriander levél / nekem petr. volt csak/


• 1 ek gránátalmamag

Hasonlóan készül, mint az előző csirke curry, a fűszerezése is hasonló, mégis egy egészen más ízű étel lesz belőle, köszönhetően az eltérő alapanyagoknak.

--Az olaj és vaj keverékén megpároljuk a hagymát, fokhagymát, gyömbért. Sózzuk kicsit és hozzá adjuk a csilit, a paradicsomot meg a többi fűszert is. Beleöntjük a csicseriborsót és, ha van főzővize, akkor abból, ha nincs, akkor zöldségalaplét, ha az sincs, akkor vizet adunk hozzá kb. 2 dl. Tíz percig pároljuk, citromlével ízesítjük. Maradjon egy kis leve, ezért, ha szükséges, adjunk még hozzá a főzés végén is egy keveset. --Tálalásnál szórjuk rá a koriander zöldet. A petr. zöld nem helyettesíti, csak szükség megoldás a színe miatt. A gránátalmamag elhagyható, de azzal együtt érdekesebb lenne. ---Nekem van egy gránátalmám a fagyasztóban, de elfelejtettem kivenni, ezért sajnos a magokat nem tudtam belőle kiszedni. Egy kis dobozkában van egy másiknak a leve, talán azzal lehetett volna egy kicsit csalni, de nem jutott eszembe.

Avokádósaláta kéksajttal

Az avokádókrém készítésekor derült ki, hogy a két gyümölcs/zöldség nem érett meg egyformán. Hiába próbáltam összenyomkodni, nem sikerült. Más elgondolás híján, egy egyszerűen összeállított saláta lett belőle. Nem laktunk jól vele, de kipróbáltam, milyen ízesítéssel lehet elkészíteni.

• avokádó



• francia márványsajt



• kaliforniai paprika



• zöldcitromlé



• sűrű, krémes balzsamecet



• tökmagolaj



• só



• frissen őrölt bors

Tulajdonképpen minden hozzávaló maradék volt. A sajt, a paprika éppen elég volt ennyi avokádóhoz. Az olajból csak néhány csepp kellett és a balzsamecet is hasonló mennyiség volt. Ennyi ízesítő pontosan elég volt, hogy adjon egy kis ízt ennek a magában ízetlen gyümölcsnek.

Frissen sült lapos kenyér és az avokádós túrókrém már elegendő volt vacsorára.

Majomkenyér

Egy régi Planétás kártya receptje. Még meg van az összegyűjtött kártya minden darabja a tároló dobozzal együtt. Ha jól emlékszem a doboz volt az ajándék a végén, ezért gondolom, hogy minden kártyát megvettem. Néha szoktam olvasgatni és mosolygok a nagyszerű recepteken. Évek óta nem használom, és erős a gyanúm, hogy később sem fog kelleni senkinek. Akkor azt gondoltam, hogy majd a fiaim feleségének talán hasznos lesz. Szó sem volt még ennyi receptes újságról, nem beszélve a számítógép térhódításáról. Nem baj, nekem jó volt akkoriban. Majd egyszer kidobom egy nagy selejtezésnél. Ezt a receptkátyát néhány társával kivettem a dobozból és alkalmanként használom, de most, hogy kellett volna, sehol nem találtam. Valamelyik szakácskönyvben bújhatott el könyvjelzőként vagy a sok papírlap között keveredett el. Ezért aztán a mai nap vívmányát, a számítógépet hívtam segítségül. Több féle összeállításban találtam meg, és ami nekem a legismerősebb volt, azt vettem alapul.

• 25 dkg margarin / vaj jobb lett volna /
• 20 dkg barna nádcukor
• 2 dl tejszín / tej is lehet /
• 5 dkg holland kakaópor
• 1/2 dl rum
• 5 dkg mazsola

Egy edényben ezeket a hozzávalókat összeolvasztottam.

• 25 dkg darált keksz
• 25 dkg durvára tört babapiskóta

Az eredeti receptből nem emlékszem a darált kekszre, de ettől még lehetett benne. A kekszeket belekeverem a kakaós masszába és kicsit hagyom hűlni.-----Egy őzgerinc formát kibélelek folpackkal és kicsit kiöblítem vízzel. Beleöntöm a kissé kihűlt masszát, betakarom a kilógó fólia szélekkel és a hűtőben hagyom néhány órát dermedni.

Tálaláskor kiborítom a formából, leveszem a fóliát és egy éles, recés késsel vékonyan felszeletelem. ---Nosztalgia sütemény, de nem kell minden régi dolgot elfelejteni.

Kagylós, polipos rizottó

Kedvenc boltom ismét elkényeztetett tengeri herkentyűkkel. A kagylóról már írtam, de nem régen találtam egy polip konzervet is. A kagyló még mindig akciós,  ezért újból vettem egyet. Gyönyörűek! Kék kagylók Horvátországból.

A polipkonzerv sós lében, natúr ízzel, gondoltam, nem lehet ehetetlen. Kicsit bizarr volt, de annál érdekesebb.

Nem bírtam megállni, hogy meg ne kóstoljam, pedig bármennyire bevállalós is vagyok, voltak már feledhető élményeim. Néhány éve csigákat szedtünk, koplaltattam őket, megfőztem és a családom nem természetesen ugyan, de jó ízűen megette. Nekem már nem esett olyan jól, de ma is azt mondom, ha elém teszik elkészítve, valószínűleg megenném mindenféle előítélet nélkül.

A polipkonzervnél is az volt a véleményem, hogy miért kellene, hogy annyira lelkesedjek az ilyenfajta ételekért, amikor gyerek koromban nekem a csirke lábát kellett fognom amikor levágták és nem tintahalat tanítottak pucolni. Szóval, nem tagadom, néha csak az a kíváncsiság hajt.
Azt is tudom, hogy ezek az ideszállított alapanyagok megközelítőleg is csak gyenge utánzatok. Viszont abban is biztos vagyok, hogy "bizonyos" éttermi rizottókban és egyes pizzákon ugyan ilyen alapanyagokkal fogok találkozni. Akkor meg miért ne készíthetném el itthon, az étterem helyett....?

• 25 dkg rizottó rizs
• 1 fej hagyma
• 2 ger. fokhagyma
• 1,5 l húsleves/ jobb esetben alaplé /
• 1 dob konzerv koktélparadicsom
• 1 dob konzerv polip
• 1 cs. fagyasztott kagyló
• vágott petr.zöld
• só
• frissen őrölt bors
• 5 dkg vaj
• bő 1/2 dl száraz fehérbor

Az olívaolaj és vaj keverékén megpároltam az összevágott hagymát és fokhagymát. Megsóztam egy kicsit, hogy könnyebben puhuljon. Rátettem a rizst, felöntöttem a borral, elforraltam és elkezdtem adagolni hozzá az alaplét. Amikor elfőtt egy adag, akkor tettem rá a következő merőkanálnyit. Egy-két kanállal egyszerre.


Közben kiolvadt a kagyló is. Amikor már csak kb. tíz perc volt hátra, hozzátettem a kagylót, öt perc főzés után tettem bele a polipokat és a paradicsomot. A paradicsomot leszűrtem, csak a bogyók kellettek. Megszórtam borssal és egy kevés csilipehellyel. Tálalásnál vágott petrezselyemzöldet szórtam rá.


Úgy olvastam, hogy a tenger gyümölcseis rizottókra és tésztákra nem szokás parmezánt szórni. Én sem tettem. Igaz, parmezánnal még nem is találkoztam, de azt láttam, hogy szakácsok ugyan azt a sajtot használják, amit én is megvehetek a CBA-ban.

Sajtos pogácsa

A pogácsa elkészítésének ez a módja nem olyan újdonság, mint amilyen tetszetős a végeredmény. Olvastam már erről a kis trükkről, de még nem próbáltam ki. Azt hiszem az egy édes tészta volt, de most, hogy megtaláltam ezt a receptet, kipróbáltam. Nem vagyok jó pogácsa készítő, elment tőle a kedvem néhány sikertelen próbálkozás után. Azt nem tudom megmagyarázni, hogy azonos tésztából miért sikerül nagyon finom sajtos rudakat sütni. Pogácsa fóbiám van? Remélem, nem.
Ez a recept egy Nők lapja újságból van és őrizgetem egy ideje, de most elérhető közelségbe kerül a blogon. A receptben Lajos Mari azt írja, hogy igyekezzünk minél kevesebb " szabászati hulladék"-kal dolgozni, mert nem lehet újra ilyen állagot elérni a tésztával. Ezért aztán úgy gondoltam, hogy négyszögesítem a kört, ill. a pogácsát. Hulladék nincs. A pogácsa tésztája azért nem olyan magas, mint amilyen lehetne, mert én a liszetnek egy részét kicseréltem teljeskiőrlésűre. Az egészség oltárán feláldoztam a szépséget. A sok sajttól így is nagyon finom lett, és azért, hogy a pogácsa minden darabját élvezhessük, a megsült és kihűlt kockákat adagonként bedugtam a fagyasztóba. Szobahőmérsékleten felolvasztva olyan, mint a frissen sült, de már kihűlt pogácsa. / a szalagos fánk is így bírja a mélyhűtést /

• 25dkg félzsíros túró
• 25 dkg hideg vaj/ margarin
• 1 dl tej
• 1 dl tejföl
• 1 kk. cukor
• 4 dkg élesztő
• 2 + 1 db tojássárgja
• 1 ek só
• 60 dkg liszt / nekem 25-35 arányban tk. liszt és fehér /
• 20 dkg sajt + 10 dkg a tetejére

Leegyszerűsítettem az összeállítást és bedobáltam a késes robotgépbe minden hozzávalót. Kicsit nehezen birkózott meg vele, de a javát elvégezte. Egy tojás sárgája és a 10 dkg sajt kivételével minden más bele került. Amikor kiborítottam, még egyszer jól átgyúrtam és egy gombócba igazítva pihentettem 1/2 órát.

Ezután kinyújtottam 1 cm vastagra és megszórtam a lereszelt sajttal. Hosszabbik oldalánál feltekertem egy rúdba, mint a beiglit. Újabb pihentetés ill. kelesztés következett 1/2 órát. Kinyújtottam kb. 3 cm-es vastagságúra, megkentem a maradék tojással és megszórtam a maradék reszelt sajttal, és ezt vágtam négyzetekre, hogy ne legyen hulladék. Akinek jobban tetszik a pogácsa forma, az szaggassa ki egy kisebb, 4 cm-es méretű formával. Sütőlemezre rakosgatjuk és eredetileg kelesztés nélkül megsütjük. Nekem egy kicsit keltek még sütés előtt és így kerültek a forró sütőbe. Pontosabban a jó meleg sütőbe, mert nálam a 200 fok éget. 20-25 perc sütést ír a recept, de nem kellett ennnyi.

Nekem kb. 20 perc alatt és 180 fokon sült meg.

Ricset avagy a sólet kistestvére

Nem szeretnék elmélkedést folytatni a sóletről, mert nálam jobban értők- és ismerők már megtették, azokat a bejegyzéseket érdemes elolvasni, ha valakit érdekel az eredete. Annyit azért elmondok, hogy a sólet és a ricset között az a különbség, hogy a sóletbe teszünk gerslit és ettől ez az étel más nevet kap. Az én ismeretségem ezzel az étellel egy régi szakácskönyv kapcsán kezdődött. Azóta talán évente egyszer készítem, de nem alkalomhoz kötve, hanem akkor, amikor eszembe jut. Egy-két kiadós evés után nyugodtan kivárjuk a következő évet. Nem gondolnám, hogy ez az elkészítési mód az eredeti, de talán hasonlít hozzá, amennyiben a régebbi szakácskönyvek ezt fontosnak tartották.

Most nem készítettem nagy mennyiséget, de még így is jutott mindenkinek bőségesen.

• 30 dkg tarkabab


• 5 dkg árpagyöngy


• 2 fej hagyma


• 2 ek libazsír


• 2 kk őrölt pirospaprika


• 1 ek sós darált paprika


• 2 ger. fokhagyma


• 3-4 ek liszt


• 1 db füstölt pulykacomb


• 1 kisebb füstölt csülök


• 7 db tojás

Azzal kezdem, hogy egy elég nagy lábasban, amit a sütőbe is be lehet tenni megolvasztom a libazsírt és megpárolom benne a két fej apróra vágott hagymát. Ráteszem a sós paprikát és az összetört fokhagymát is. Most kerül bele a liszt, amit jól elkeverek. Rászórom az őrölt paprikát és felengedem vízzel. Összekeverem, beleteszem az áztatott babot és a gerslit. A nagyobb darabokra vágott, előfőzött húsokat is hozzá teszem és felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Felforralom és ezután beteszem a sütőbe.

170 fokon sütöm két óra hosszat. Ezután kiveszem, megkeverem és beleteszem a tojásokat. Ha nagyon elfőlte volna a levét, akkor most pótolom. Visszateszem a sütőbe és 160 fokon még egy órát sütöm.

A sólet olyan sűrű legyen, mint egy nem túl híg főzelék. Tehát, ne álljon meg benne a kanál.

A főzési idő függ a bab mennyiségétől, de szerintem nem kell 4-5 óra hosszáig főzni.

Moszkauer vagy valami hasonló

Ez a recept legalább 30 éve került hozzám. Egy akkori kolléganőmtől kaptam, mert már akkor is lelkesen gyűjtöttem mindenféle receptet. Sokat számított, ha kipróbálta már az, akitől én kaptam. A sütemény neve semmit sem mondott, de nagyon tetszett. Elkészíteni sem volt nehéz, bár a csokis talp sokszor lemaradt róla idő hiányában, de ez senkit nem gátolt meg abban, hogy megegye. Egy ideig gyakrabban készítettem, azután elfelejtődött. Nem régen láttam valamelyik blogon egy receptet, de sajnálatos módon nem jegyeztem meg a hozzávalókat, mert úgy gondoltam, van nekem sajátom. Nem állítom, hogy ez egy eredeti recept, sőt, egyáltalán nem tudom, milyennek kellene lennie? Nem néztem utána, de akit érdekel, tegye meg.

• 16 dkg darált dió
• 15 dkg cukor
• 15 dkg margarin
• 8 dkg darált narancshéj
• 1 cs. vaníliás cukor
• 1 dl tejszín
• 1-2 dkg liszt

Lassú tűzön összefőzöm a margarint, cukrot, diót és a narancshéjat a tejszínnel. Beleteszem a vaníliás cukrot is és hozzákeverek kb. 1 ek. lisztet. A massza elég híg lesz, de ki kell hűteni és így még sűrűsödni fog.

Sütőpapíros tepsire teáskanálnyi masszát teszünk és egy kicsit lenyomkodjuk ill. szétkenjük.

Körülbelül 8 perc alatt megsül 170-180 fokos sütőben, de figyelni kell, ha a széle kezd barnulni, akkor már jó.

Ha kihűltek, az aljukat csokoládé mázzal vonjuk be.

• 10 dkg csokoládé
• 1 ek olaj

Én mikróban szoktam olvasztani a csokit. Először 2 perc 300 W-on, azután megkeverem és még 1 perc 400 W-on. Visszatenni már nem szükséges, mert kevergetés közben szépen felolvad az össszes csokoládé. Kenegetés közben melegen tartani, viszont kell.

Nekünk nagyon ízlik ez a változat. Sőt, én szoktam sűrűbb masszát is készíteni, mert legalább 5 dkg lisztet teszek a diós krémhez. Ekkor persze nem Moszkauer lesz a neve, de nagyon egyszerű és nagyon finom sütemény készül belőle.