Megkésve bár, de ......

Nem vagyok halasztgatós típus, ha el kell intézni valamit vagy meg kell csinálni egy fontos dolgot, akkor általában időre elvégzem. Igaz viszont, hogy vannak olyan dolgok, amik nincsenek az idő szorításában, azokat sajnos tologatni szoktam. Mindég találok fontosabbat. Legalábbis ezzel nyugtatom magam. Egy ilyen megkeresésnek, amit Valitól kaptam, nagyobb nyilvánosságot kell adni, mint azt, hogy az ő blogján megköszöntem, hogy az élete részese lehetek. Ezért már napok óta furdal a lelkiismeret, hogy illene már írni egy bejegyzést erről. Néha olyan vagyok, mint a készenléti állapotra kapcsolt műszaki berendezések, hogy olvasok és nézelődöm a háttérben, de

nem csinálok semmi olyat, amire oda kellene figyelni. Hiába, no! Első a munka, a család vagy fordítva, a család és a munka, de mindenképpen csak utána jön a szórakozás. Márpedig a blogolás csak szórakozás. Szórakozásból viszont akad még egy's más. Időt sajnos nem ad hozzá senki, ezért sokszor kell választani, mire fordítsam azt, amit erre szánhatok. Nem vagyok reménytelen eset, csak legyen türelme kivárni annak, aki kíváncsi rám.

Sok olyan blog van, amit szívesen olvasok. Van, ahol a recepteket szeretem jobban, van, ahol az írásokat és van, akire egyszerűen mindég kíváncsi vagyok. Szerencsémre néhányukat személyesen is ismerhetem még E. Margit oldaláról.

Szeretném , ha tudnátok, hogy olvaslak benneteket:

• Vali


• Limara


• Moha


• Kiskukta


• Móni


• Edó


• Brigi


• Maryanne


• Dulmina


• Napmátka


• Sofia


• Tündér


• Trinity


• Szepyke


• Max

Zöldséges lepény--Pide

Maradék sütőtök, maradék sós, fehér sajt, maradék főtt császár. Ennyiből csak tésztával együtt lehet valamit készíteni. Ha ebédidő lett volna, akkor kifőzöm a tésztát hozzá, de mivel vacsora idő volt, ezért megsütöttem.

A pide forma csak azért született, mert jó állagúra sikerült a tészta és kedvem lett játszani egy kicsit. Egyszerű, vizzel készült tészta telj. kiőrl. búzaliszttel és a játék kedvéért egy evőkanál szemes mákkal. A többi hozzávalót azért nem írom le pontos mennyiséggel, mert ennek nincs jelentősége. A ragut mindenki úgy készíti, ahogy szereti.

• A tököt apró kockákra vágtam és megsütöttem sütőben úgy, mint a múltkor a tésztás ebédnél. Ez jól bevált, nem esik szét a puha tök, mert nem kell kevergetni.


• Közben a lilahagymát nagyobb kockákra vágtam és olajon megpároltam.


• Tettem bele egy nagyobb kápia paprikát is szintén kockákra vágva. Ezeket kellően összesütöttem, ezután bele kevertem a megsült tököt is. Kakukkfűvel, borssal fűszereztem.


• Hozzáadtam a sajtot és addig kevertem, amíg szépen felolvadt. Amikor kihűlt egy kicsit, belekevertem egy tojást, sóztam, bár a sajt miatt nem igen kell bele.
  

A kihűlt ragut elosztottam a lepényeken és a férfiak kedvéért tettem a tetejére néhány szalonna szeletet. Az enyémre nem, mert nekem nem hiányzik már ilyenkor. Megszórtam még bőven reszelt sajttal és bedugtam a sütőbe.

Szépek, illatosak és nagyon finomak lettek. A sütőtök, a lilahagyma és a sajt olyan ízkombinációt hozott össze, hogy egyszerűen nem lehetett abbahagyni. A telj. kiőrl. búzalisztből készült tészta pedig egy picit édeskés / de nem tudom, miért / mellékízt adott még hozzá. Sokkal finomabb volt, mintha csak fehérlisztből készült volna. Nagyon szeretem az ilyen párosításokat. Tésztalepény és zöldség. Laktató, de egészséges. Ennél már csak az volna jobb, ha valaki időnként elkészítené helyettem, amíg én a TV-t nézem.

Padlizsángolyók

Dolce Vita blogján olvastam erről a gombócról, és mivel volt a fagyasztóban sült padlizsán masszám, rögvest ki is próbáltam. Nekem nem lett elég sűrű, mert én nem zsemlemorzsát tettem bele, hanem tönkölykorpát és zabkorpát. Tudom, ezzel is lehetett volna jobban sűríteni, de akkor már nagyon sok kellett volna bele. Gyanítom, hogy Dolce Vita sem sima zsemlemorzsát tett bele, hanem kenyérből készült friss morzsát, ami jobban sűrít. Legalábbis ilyesmit olvastam nála valamelyik beírásában, hogy frissen készíti a morzsát némely ételéhez. Szerintem ide is ez való, nem a bolti száraz, de én sajnáltam elhasználni a maradék kenyerem, mert nem maradt volna reggelre, ezért találtam ki a korpákat. Így lágyabb lett a massza, de nem kevésbé egészséges. Kicsit nehezebb volt formázni, de nem gondoltam, hogy formatervezési díjat akarok kapni érte. ----------Nagyon finom, volt! A fagyasztómban volt bazsalikom is, így ez sem maradt ki belőle. Igaz, a korpák egy kicsit megváltoztatták az ízét, de egészében biztosan nem.

Ezeket a lepénykenyereket azért sütöttem mellé, hogy elég legyen vacsorára mindenkinek a padlizsángolyó. Szép, látványos lett, de nem volt szándékos. Teljesen egyszerű tészta vízzel és telj. kiőrl. búzaliszttel. Siettem a sütéssel, ezért forró sütőben sütöttem és ettől ilyen szépen felfúvódtak. Nem pita szerűen, mert csak a fölső rétege vált el. Azért én megtöltöttem egy darabját kíváncsiságból.

---------Készítettem mellé egy egyszerű hagymás, bazsalikomos, paradicsomszószt.

Kókuszos resztelt -- kókusz imádóknak

Ez a sütemény sokkal finomabb, mint amennyire szép. A látványon az is rontott, hogy a tészta liszttartalmának egy részét teljeskiőrlésűre cseréltem és ettől egy kicsit sűrűbb, " szalonnásabb " lett. Ha csak fehér lisztből készül, akkor a tészta szép is lesz, nem csak finom. A legnagyobb előnye, hogy a recept szerint 8 tojásfehérje + 2 tojás kell hozzá. A tojásfehérjék a tészta tetejére kellenek, ezért, ha több van, az sem baj. Nekem készült már 15 db fehérjéből is.

Tulajdonképpen ez egy remekül variálható tészta, ami a mennyiségeket illeti. Nem kell ragaszkodni a tészta és a töltelék arányához. Ízlés- és tojásfehérje szerint készíthető. Minél több fehérjét használunk, annál több kókuszreszelék is kell hozzá.

• 20 dkg vaj vagy margarin


• 30 dkg liszt


• 10 dkg cukor


• 2 tojás sárgája


• csipet só


• 1 fél citrom reszelt héja

A hozzávalókból tésztát gyúrunk és egy 37 x 22 cm-es sütőpapírral bélelt tepsiben elősütjük. Nekem ez vált be, de lehet kisebbe is tenni, akkor magasabb lesz a tészta. Most nekem is kisebb tepsiben volt, mert foglalt volt a nagyobb. A sütés kb. 15-20 perc 170-180 fokon.

• 10 dkg baracklekvár


• 5 dkg mazsola / lehet több is /

A langyosra hűlt tésztára kenjük a lekvárt és megszórjuk a mazsolával.

• 10 db tojásfehérje / lehet több is /


• 10 dkg kókuszreszelék / lehet több is /


• 25-30 dkg cukor


• 5 dkg liszt

A tojásfehérjéket, a kókuszt és a cukrot egy edényben elkezdjük összefőzni. Ez a resztelés. Addig kell kevergetve főzni, amíg olyan sűrű nem lesz, hogy a fakanállal húzott csíkban kilátszik az edény alja egy kis időre. Ez az én tapasztalatom, ilyen utasítás nincs a receptben, de eleinte én sem tudtam, hogyan kell csinálni. Régi recept, sokszor megsütöttem már, ezért javaslom a teflon bevonatú edényt, mert anélkül sajnos odakap az alja, amikor a liszt bele kerül. Régen én is így csináltam, mert nem volt teflonom, de nem kell megijedni, azért el lehet mosogatni nagyobb erőfeszítés nélkül is. -----Amikor elértük a megfelelő állagot, akkor hozzákeverjük a lisztet és ezzel is alaposan átkevergetjük.----A kókuszos masszát ráterítjük a lekváros tésztára és visszatesszük a sütőbe. Addig sütjük, amíg a kókusz szép sült színt kap. 180 fokon kb. 20-25 perc. Esetleg takarjuk le az első 10 percben. Sokáig eláll, mert nem krémes. A cukrot lehet ízlés szerint csökkenteni, én sem szeretem a nagyon édeset.

A fagyasztóban gyűjtögetett sok tojásfehérje felhasználására nekem ez a sütemény vált be a gyümölcskenyér mellett.

Pikáns csicseriborsó

Ez a recept is többször kipróbált, néha erősebben fűszerezett, néha kevésbé, attól függően, hogy akik eszik, mennyire bevállalósak az új ízek iránt.

• 50 dkg főtt csicseriborsó sárgaborsó is lehet/


• 2 nagy érett paradicsom vagy 1 dob. lecsöpögtetett konzerv


• 2 közepes csilipaprika


• 2 fej hagyma felkockázva


• 2 ger. fokhagyma


• 3 ek vaj


• 2 ek olaj


• 1 tk só


• diónyi reszelt gyömbér / 1 tk por/


• 1 tk kurkuma


• 1 ek őrölt koriander mag


• 1/2 ek. őrölt római kömény


• 2 tk garam masala


• 1 ek zöldcitromlé


• 2-3 ek aprított koriander levél / nekem petr. volt csak/


• 1 ek gránátalmamag

Hasonlóan készül, mint az előző csirke curry, a fűszerezése is hasonló, mégis egy egészen más ízű étel lesz belőle, köszönhetően az eltérő alapanyagoknak.

--Az olaj és vaj keverékén megpároljuk a hagymát, fokhagymát, gyömbért. Sózzuk kicsit és hozzá adjuk a csilit, a paradicsomot meg a többi fűszert is. Beleöntjük a csicseriborsót és, ha van főzővize, akkor abból, ha nincs, akkor zöldségalaplét, ha az sincs, akkor vizet adunk hozzá kb. 2 dl. Tíz percig pároljuk, citromlével ízesítjük. Maradjon egy kis leve, ezért, ha szükséges, adjunk még hozzá a főzés végén is egy keveset. --Tálalásnál szórjuk rá a koriander zöldet. A petr. zöld nem helyettesíti, csak szükség megoldás a színe miatt. A gránátalmamag elhagyható, de azzal együtt érdekesebb lenne. ---Nekem van egy gránátalmám a fagyasztóban, de elfelejtettem kivenni, ezért sajnos a magokat nem tudtam belőle kiszedni. Egy kis dobozkában van egy másiknak a leve, talán azzal lehetett volna egy kicsit csalni, de nem jutott eszembe.

Avokádósaláta kéksajttal

Az avokádókrém készítésekor derült ki, hogy a két gyümölcs/zöldség nem érett meg egyformán. Hiába próbáltam összenyomkodni, nem sikerült. Más elgondolás híján, egy egyszerűen összeállított saláta lett belőle. Nem laktunk jól vele, de kipróbáltam, milyen ízesítéssel lehet elkészíteni.

• avokádó



• francia márványsajt



• kaliforniai paprika



• zöldcitromlé



• sűrű, krémes balzsamecet



• tökmagolaj



• só



• frissen őrölt bors

Tulajdonképpen minden hozzávaló maradék volt. A sajt, a paprika éppen elég volt ennyi avokádóhoz. Az olajból csak néhány csepp kellett és a balzsamecet is hasonló mennyiség volt. Ennyi ízesítő pontosan elég volt, hogy adjon egy kis ízt ennek a magában ízetlen gyümölcsnek.

Frissen sült lapos kenyér és az avokádós túrókrém már elegendő volt vacsorára.

Majomkenyér

Egy régi Planétás kártya receptje. Még meg van az összegyűjtött kártya minden darabja a tároló dobozzal együtt. Ha jól emlékszem a doboz volt az ajándék a végén, ezért gondolom, hogy minden kártyát megvettem. Néha szoktam olvasgatni és mosolygok a nagyszerű recepteken. Évek óta nem használom, és erős a gyanúm, hogy később sem fog kelleni senkinek. Akkor azt gondoltam, hogy majd a fiaim feleségének talán hasznos lesz. Szó sem volt még ennyi receptes újságról, nem beszélve a számítógép térhódításáról. Nem baj, nekem jó volt akkoriban. Majd egyszer kidobom egy nagy selejtezésnél. Ezt a receptkátyát néhány társával kivettem a dobozból és alkalmanként használom, de most, hogy kellett volna, sehol nem találtam. Valamelyik szakácskönyvben bújhatott el könyvjelzőként vagy a sok papírlap között keveredett el. Ezért aztán a mai nap vívmányát, a számítógépet hívtam segítségül. Több féle összeállításban találtam meg, és ami nekem a legismerősebb volt, azt vettem alapul.

• 25 dkg margarin / vaj jobb lett volna /
• 20 dkg barna nádcukor
• 2 dl tejszín / tej is lehet /
• 5 dkg holland kakaópor
• 1/2 dl rum
• 5 dkg mazsola

Egy edényben ezeket a hozzávalókat összeolvasztottam.

• 25 dkg darált keksz
• 25 dkg durvára tört babapiskóta

Az eredeti receptből nem emlékszem a darált kekszre, de ettől még lehetett benne. A kekszeket belekeverem a kakaós masszába és kicsit hagyom hűlni.-----Egy őzgerinc formát kibélelek folpackkal és kicsit kiöblítem vízzel. Beleöntöm a kissé kihűlt masszát, betakarom a kilógó fólia szélekkel és a hűtőben hagyom néhány órát dermedni.

Tálaláskor kiborítom a formából, leveszem a fóliát és egy éles, recés késsel vékonyan felszeletelem. ---Nosztalgia sütemény, de nem kell minden régi dolgot elfelejteni.