2011. október 21., péntek
Rosé kacsamell vargányás polentával
Na, ezt a húst bármikor meg tudnám enni!
Gyerek koromban elég sok kacsát és libát ettünk. Nem lehetett okunk panaszra az elkészítés módját illetően sem, mert finom puha és fűszeres húsokat ettünk Az Anyukám még fasírtot is csinált a libamellből, mert már nem tudott mit kezdeni a hússal. Ezt ő mesélte, én nem emlékszem ilyenekre. Szóval ilyen bőségben éltünk, de a húsok mindég gondosan jól átsütve készültek.
Libamáj és kacsamáj is került az asztalra minden alkalommal, finom hagymás törtkrumplival és a kisütött apró töpörtyűkkel.
Ludaskása sok zöldséggel és puha libahússal. Érdekes, hogy a rizst is mindég meg tudta főzni jól, pedig az akkori választék meg sem közelítette a mostanit.
Most viszont vadászni kell a kacsahúsra, mert valahogy ez is eltűnt a nyúllal együtt.
A rosé kacsamell elterjedése viszont előhozta az állatnak legalább ezt a részét. Nem biztos, hogy ezért, de ma már könnyebb hozzájutni. Igaz, nem a 20-25 dkg-os egy személyes darabok, hanem az olyan óriások, mint amilyet én vettem.
Egy kb. 40 dkg-os húst én úgy sütöttem meg, hogy a kockásra bevagdosott bőrös felén kezdtem sütni a közepesnél magasabb hőfokon, hogy a zsír kiolvadjon belőle és süljön, ne pedig főljön a hús.
Szépen meg is pirult 15 perc alatt, közben lehetett látni, hogy a húsos része lassan kifehéredik majdnem a közepéig.
Ekkor megfordítottam és a másik felét kicsit kisebb hőfokon sütöttem még10 percig.
Sütés előtt kissé megsóztam és meg is borsoztam a húst.
Ettől több ízesítő és fűszer nem is került rá később sem, csak még egy kis plussz só. Finom himalájai rózsaszín só.
Az elkészült kacsamellett lehet melegen tartani még egy ideig a sütőben kb. 80-90°-on.
Letakarni nem szabad, mert akkor a ropogós bőre megpuhul.
Gyönyörű rózsaszín lett, vaj puha és ropogós.
A kisebb darab húsokat meg lehet sütni tíz perc alatt. Bőrös oldalon kb. 5-6 percig, húsos oldalukon kb. 4-5 percig.
A köret szárított vargányával készült kukorica polenta volt, amibe bőségesen tettem petrezselyemzöldet és snidlinget is.
A tányérra még egy kevés bazsalikomos olaj került díszítésként, meg frissen őrölt bors.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon gusztusos étel:) Az ember(lánya) csak nyel egyet, ahogy meglátja:)
VálaszTörlésGyönyörűséges! Egyetértek Rozával. :)
VálaszTörlésNagyon szeretem a kacsát! Nálunk a piacon mindig van, csak az ára tart vissza attól, hogy többször vegyek. Roséval még sose mertem próbálkozni, pedig egyszer tényleg meg kéne kóstolnom. Csak idegenkedem kicsit a félig nyers húsoktól...
VálaszTörlésCsiperke ez még félig sem nyers. Igaz, lehet olyanra is és az is igaz, hogy könnyen lehet félig nyersre is készíteni. Ha jól eltalálod, akkor finom, omlós lesz.
VálaszTörlésKell egy kis gyakorlás, bár nekem elsőre is sikerült, de minket annyira nem zavar, ha kicsit " nyersebb " marad.
Vendégeknek azonban még most sem merném elkészíteni.
Egy próbát megér!