2009. szeptember 23., szerda

Cserépedényben sült zöldséges ragu
















Amikor a római tálak piacra kerültek, én rögtön vettem egyet. Talán jó volt a reklámja, talán még hittünk bennük, akár az újságban jelentek meg, akár a TV-ben. Az enyémet még pataki tálnak hívták, belül mázas volt és kívül szép festett virágok díszítették. Tulajdonképpen nem is volt, hanem van! Igen, még meg van és használható, nem tört el, nem csorbult ki. Nagyon vigyáztam rá. Sokat használtam, szerettem, nagy segítség volt a munkás hétköznapokon vagy a pihenős hétvégeken. Sajnos ahogy nőtt a család étvágya, úgy lett egyre kisebb a tál. Néhány éve már újra elkezdtem keresni egy cserépedényt, amit használhatnék a megnövekedett étvágyú családom kielégítésésre. Nem találtam elég nagy méretet. Azután jött a váci Világi Vigalom, amit a város minden évben megrendez lassan húsz éve. Ide jönnek az erdélyi népművészet remekeit árúsító asszonyok, ide hoznak korondi kerámiákat is. Egy ilyen alkalommal vettem ezt az edényt. Ez mázas kívül-belül, nem kell előre beáztatni ha hirtelen az jutna eszembe, hogy én a sütőben akarom elkészíteni az ételt. Fel szoktam melegíteni addig, amíg előkészítem a belevalókat, azután a már szinte forró edénybe beleteszek mindent és mehet vissza a sütőbe. Innentől kezdve 2-3 óra hosszat rá sem kell nézni. Nagyon szeretem!Remélem jól bírja a gyűrődést.
Az edény nem látszik nagynak, de ami ennek ellenére belefér, az 6-7 embernek elég. Most megmértem a hozzávalókat, ez később még nekem is jól jöhet, ha más hozzávalókkal akarom megtölteni az edényt. Így lesz viszonyítási alapom és nem lesz pocsékolás.
  • 3 répa= 60 dkg + szárított zsálya
  • 4 hagyma= 60 dkg + só + szalonna
  • 4 cukkini= 60 dkg + 2ger.fokhagyma, kakukkfű
  • sütőtök= 50 dkg + cukor
  • gomba =50 dkg + borsikafű
  • kalif.paprika = 20 dkg
  • krumpli = 65 dkg + só,bors
  • szalonna = 10 dkg
  • marhahús = 80 dkg + liszt, só + 2 ger. fokhagyma
  • 1 kis dob. sűrített paradicsom
  • 2 ek balzsamecet
  • 1 dl száraz fehérbor
  • kb. 2 dl víz
  • só, bors










A zöldségeket megpróbáltam egyforma méretűre összevágni, de amiről úgy gondoltam, hogy könnyebben puhul, mint a többi, azt kicsit nagyobbakra hagytam. Külön-külön megpirítottam a zöldségeket kevés olajban azzal az ízesítéssel, amit a hozzávalók felsorolásánál melléjük írtam. Nem lesz meghatározó ízük ettől, csak jobban eloszlik a fűszerezés a zöldségek között. A pirítást már csináltam egyszerű teflon serpenyőben is, kicsit erősebb lángon, de most wokban sütöttem elő mindent. Kicsit nagyobb gyakorlatot igényel talán az ilyen ételek készítése, ugyanis a fűszerezés nem mindég állítható be a főzés elején és csak akkor derül ki, mit nem tettünk bele vagy miből tettünk sokat, amikor már készen van, hiszen éppen az a lényege az ilyen típusú főzésnek, hogy nem kell mellette állni és nem kell őrizni. Bevallom nekem sem sikerül mindég eltalálni az ízeket, de az összhatás általában élvezhető. Nem szoktam vad dolgokat összekverni, csak amit ismerek már. Most talán a zsálya volt egy kicsit kakukktojás, de az én konyhámon edződött családtagjaim ilyenkor is megeszik, esetleg egy-egy visszafogott vélemény hangzik el, hogy máskor talán ezt ne........
A húst kockára vágom, kicsit megsózom és öntök rá egy 1/2 dl olajat, szórok rá 3 ek.lisztet és jól összeforgatom. Az olajtól szépen el lehet oszlatni a lisztet a húson és nem lesz csomós. Az edényben megpirítom az összevágott szalonnát, ráteszem a hagymát, sózom és kiteszem egy nagy edénybe, amiben majd összekeverhetem a többi alapanyaggal. Így járok el minden zöldség fajtával és mindet a közös edénybe teszem. Amikor készen van, akkor összeforgatom, megkóstolom, sózom, borsozom. A húst a fokhagymával együtt fehéredésig sütöm és amikor kész, hozzáadom a paradicsomot és átpirítom, mert így elveszíti a savasságát, ráöntöm a balzsamecetet, bort . Alaposan összekeverem és felöntöm vízzel. A liszttől egy kicsit besűrűsödik a leve.
Ezután az előmelegített edénybe rétegesen belerakosgatom a zöldségeket és a húst. Ráöntök minden levet, letakarom és 200 fokos sütőben 2-3 órát sütöm. Sertéshúsnál és csirkénél elég a két óra, de a marhahúsnak jóval több idő kell. Ezt a legjobb három óra múlva megkóstolni és ha kell, akkor még tegyük vissza a sütőbe nyugodtan. Ebben az edényben nem ég le az étel, ha 180-200 fok körüli hőmérsékleten van a sütő és persze van folyadék is az edényben.
Az én ragum most extra zöldséges lett, de nem kell ennyi félét tenni bel. Mindenki azzal készítse, amit a család megeszik. Ennyi zöldségtől ez az edény teljesen tele lett, de a főzés végére egy kicsit összeestek, tehát bőven belefért minden.

Padlizsánpaprikás bulgurral


Padlizsánkrémet már majdnem 30 éve készítek, más padlizsános ételt is megismertem sok évvel ezelőtt. Szeretjük a padlizsános muszakát illatos, mentás húsos raguval, szívesen esszük a sült padlizsán szeleteket szendvicsbe, salátának stb. Ennyi idő alatt azonban még sosem jutott eszembe, hogy pörköltszerű ételt készítsek belőle. Az internet rengeteg lehetőséget ad, csak keresgélni kell, én pedig ezt nagyon élvezem.
  • 1,5 kg padlizsán
  • 2 db hagyma
  • 1 kisebb fehér paprika
  • 2 kisebb paradicsom
  • fűszerpaprika por
  • bors
  • 1 tk. borsikafű
  • 1 mk. római kömény
  • 3 ek sűrű tejföl
  • 2 ek liszt
  • olaj

Azzal kezdtem, hogy a hagymát összevágtam, olajon megpároltam, sóztam, rátettem az apróra vágott paprikát is és fedő alatt puhára pároltam. Közben a padlizsánok két végét levágtam, meghámoztam / ez nem feltétlenül szükséges, hiszen a héja is ehető / és kockákra vágtam. Mivel egy idő után elkezd barnulni, aprítás közben sóztam és összekevertem a kockákat. Hagytam állni kb. 15 percig, azután lemostam róla a só nagyrészét. A kész pörkölt alapot megszórtam a fűszerpaprikával, kicsi lyukú reszelőn belereszeltem a paradicsomokat. A húsa így pépesre nyomódik szét, a héja viszont a reszelőn marad ill. a kezemben. Felengedtem vízzel és kiforraltam. Ezután került bele a leöblített padlizsán, a fűszerek, só és főztem kb. 15-20 percig.

Közben kikevertem a tejfölt a liszttel és vízzel, behabartam vele a padlizsánt, újra kiforraltam, hogy a habarás nyers liszt ízét kifőzzem. Ha nagyon besűrűsödne,akkor vízzel lehet higítani rajta.

A római köményt én sokat használom, szeretjük az ízét, de nem a hagyományos magyar konyha fűszere. El lehet hagyni vagy óvatosan lehet fűszerezni helyette a nálunk használatos köménnyel.

Kicsit tartottam tőle, hogy milyen íze lesz, de kellemes volt a meglepetés. Én bulgurt főztem mellé, de rizzsel, sültkrumplival is el tudom képzelni. Hús nem hiányzik mellé, de nem is tudom, mi illene hozzá?

Vargabéles



Ez a sütemény nem tartozik a ma divatos édességek közé, pedig egyszerűen elkészíthető és nagyon finom. A szakácskönyv, amiből a recept származik, olyan régi, hogy a süteményhez szükséges tésztát nem megvenni kell a boltban, hanem meggyúrni otthon. Szoktam tésztát gyúrni, de csak akkor, ha nagyon sok időm van. Egy hétvégi sütemény elkészítésekor erre sajnos nincs lehetőségem. Nálunk is vannak jó minőségű szárított, bolti tészták csak meg kell keresni.


Réteslapot szintén lehet kapni megfelelőt. A gyúrt tésztát sokáig nem sikerült megfelelő mennyiségű bolti tésztával helyettesíteni. Rendre sokat főztem és a fölösleg ment a fagyasztóba, hogy majdjóleszvalamire. Nem igen volt használható ötletem, sokszor kárba veszett. A felhasználhatóságnak az is korlátot szabott, hogy a recepttel ellentétben én nem sós vízben főztem meg, hanem sós, cukros vízben. Sokkal kellemesebb lett az íze.


Hozzávalók egy 24x37 cm-es tepsihez:


  • 1 cs 6 db-os réteslap

  • 25 dkg cérnametélt

  • 50 dkg túró / ricotta, magyar ricotta /

  • 4 db tojás

  • 15 dkg cukor

  • 1 cs vaníliáscukor

  • 5 dl tejföl / lehet kicsit kevesebb is /

  • 10 dkg mazsola

  • 1 citrom reszelt héja

  • olvasztott vaj, margarin vagy olaj

  • só, cukor

A tepsit margarinnal alaposan kikentem és beleterítettem a réteslapból 4-et úgy, hogy az alján több réteg lett, de jutott a tepsi oldalaira is. A lapokat rétegenként megkentem olvasztott margarinnal. A tepsi alján lévő rétegek közé búzadarát is szórhatunk, hogy felszívja a nedvességet. Beleöntöttem az összeállított tölteléket, ráhajtottam a maradék két lapot, ezt is lekentem és 180 fokos sütőben először lazán letakarva, később anélkül sütöm kb. 40 percig.


A réteslapok közé kerül a túrós , tojásos tészta töltelék. A cérnametéltet sós, cukros vízben megfőztem, de csak éppen, hogy. Ne legyen puha, mert akkor a sütőből kivéve a kész sütemény szottyos lesz. A túrót kikeverem a cukorral, vaníliáscukorral, tejföllel és a tojások sárgájával. Belereszelem a citrom héját és hozzáadom a teában áztatott mazsolát. A langyos tésztával összekeverem, ezután hozzáadom a tojások felvert habját. Ezután kicsit nehezebb lesz a keverés, de ha másképp nem megy, kézzel is össze lehet forgatni, csak lazán csináljuk.


Melegen a legjobb, de nálunk minden morzsája elfogy hidegen is.


Ha nem elég édes, lehet több cukrot is tenni bele vagy a tetejét lehet megszórni. Egyik alkalommal házi feketeribizli öntettel ettük. Így is nagyon finom volt.


Lehet kevesebb tésztával is készíteni, kb. 5 dkg-ot el lehet venni belőle, de a 20 dkg-ra szükség van.

Ha mégis sűrűre sikerült, akkor egy kis vaníliaszósszal is lehet könnyíteni rajta.

2009. szeptember 16., szerda

Aszalt paradicsomos, rozmaringos lepények

Ha gyorsan kell kenyérféle vacsorára, mert előfordul, hogy nem jól mérem fel a készletet, akkor szoktam ilyen lepénykéket sütni. Egyszerű, gyorsan összeállítható és hamar megsül. Persze nem olyan gyors, mintha elszaladnék a sarki kisboltba 1/2 kg kenyeret venni. Sok előnye mellett nekem az is szempont, hogy én szeretem üresen enni a friss kenyérféléket. Pláne, ha a hozzávalóktól már van egyféle jellemző íze. Ezek valóban lepények, kettévágni, megvajazni nem nagyon lehet, de ha ilyet sütök, akkor a férfi népnek általában van mit enni hozzá. Ha mégsem lenne, akkor ők is megeszik üresen, vagy feltalálják magukat. Egy ilyen mivanhozzáenni alkalommal reszelt sajtot szórtam a tetejére, és hát ez lett a legnépszerűbb.


A rozmaring leveleket a kertbe kitett cserepes növényről szedtem, az aszalt paradicsom pedig saját készítés. Lehet ennek ellenállni?




  • 3 dl víz


  • 1 kk só


  • 1 ek olaj


  • 1 ek burg. por


  • 40 dkg BL-80-as liszt


  • 10 dkg tk. tönkölyliszt


  • 2,5 dkg élesztő


  • 1 ek méz


  • 1 dkg apróra vágott aszalt paradicsom


  • 1 ek.aprított rozmaring levél


  • olívaolaj, sütés előtt a lepények tetejére


  • só, a sütés előtt a lepényekre szórva / esetleg fokhagyma/


A leírás sorrendjében bepakolok mindent a kenyérsütőgépbe, a paradicsom és rozmaring kivételéval. 15 perc dagasztás után hozzáadom az apróra vágott ízesítőket és jól összekevertetem a géppel. 20 perc kelesztés után kicsit átgyúrom és elosztom 8-10 darabra. Gombócokra formázom, de mikor az utolsóval is elkészülök, már nyújtom is az elsőt. Laposra formázom, ha kell, kézzel igazítok rajta és tepsire teszem. Ismét hagyom kelni, de csak addig, míg rendet csinálok. Megöntözöm olajjal, kézzel elkenegetem és közben az ujjaimmal lyukakat ütögetek bele. Még 10 perc pihentetés és hideg sütőben kezdem sütni. Amíg a sütő melegszik, addig a tészta is kel még egy kicsit. Egyszerre két tepsit teszek be, de egyszer meg kell cserélnem őket, mert hiába légkeverés, akkor sem lehet egyszerre megsütni, csak, ha forgatom.



200 fokra állítom be a sütőt és kb. 20 perc múlva megcserélem a két tepsit. Innentől még kb. 10 perc. Ha sajt is van a lepények tetején, akkor csak a tea vagy egy pohár finom bor kell mellé.



A két kép nem egyidőben készült. Az felső lepényeken olaj-só-rozmaring-fokhagyma van kívül, belül persze itt is aszalt paradicsom van és rozmaring is, és a mintát kanállal csináltam. Az alsó képen van a belül rozmaringos-paradicsomos lepény, amire sajtot is szórtam.



Csirkehúsos pite


Amikor a sütőm kényszerpihenőt tartott, át kellett terveznem néhány nap főzni valóját. Ekkor került a fagyasztóba a friss levelestészta. Ha csirkemellet veszek, ami nálam elég ritkán fordul elő, mindég megformázom és leszedem róla a kisebb részeket. Ezeket vagy összegyűjtöm, vagy, ha elegendő mennyiség van egyszerre, akkor ezt az adagot használom fel. Most kivettem egy adagot és felkockáztam, készítettem egy ragut belőle, amit a levelestészta alapra tettem a többi zöldséggel.
  • kb. 30 dkg csirkemell
  • 3 db lilahagyma
  • 3 db kisebb cukkini
  • 1 db kaliforniai paprika
  • 2 db paradicsom
  • egy kb. 20 cm-es póréhagyma
  • 15 dkg sajt
  • 5 dkg vaj
  • 1/2 dl olaj
  • só, bors, borsikafű
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl tej
  • 2 db tojás

Tulajdonképpen nem is igazi ragu lett, mert külön sütöttem át a hozzávalókat és ezután rétegeztem. A csirkehúst sóval, borssal egy kevés olaj és vaj keverékén megsütöttem. Kiszedtem és az olaj maradékán megpirítottam a nagyobb szeletekre vágott lilahagymát. A cukkiniket szokásomtól eltérően meghámoztam, mert már kezdett csúnyulni a héjuk. Spárgahámozóval vékony szeleteket vágtam belőlük, csak a középső, túlságosan magos belsejüket nem használtam fel. Ezeket is megsütöttem egy kis sóval, borssal, borsikafűvel.










A tésztát a saját papírjával beleterítettem egy tepsibe. Ráöntöttem a csirkés hagymás ragut. Erre tettem a fagyasztóból elővett sültpaprika szeleteket. Beborítottam póréhagyma karikákkal, erre pedig a megsült cukkini lapok kerültek. A színe miatt tettem rá paradicsom karikákat. Összekevertem a tejet, tejszínt és tojásokat, sóztam, borsoztam, ráöntöttem a ragura és betettem a sütőbe. 180 fokon sütöttem kb. 20 percig. Ekkor megszórtam reszelt sajttal és visszatettem még egy negyed órára, amíg a sajt megolvadt és kicsi színt kapott.




Sütés után ajánlatos hagyni egy kicsit állni, mielőtt felvágjuk, mert nagyon laza és nem tartja meg a formáját. Persze ez csak szépséghiba. Azt hiszem sok háziasszonynak ilyenkor megy el a kedve a főzéstől. Szakácskönyvből vagy bármi más, képpel bemutatott receptből készült ételt sosem szabad összehasonlítani a profi fotókkal. Egyszer olvastam az ilyenkor használatos trükkökről, a szemcseppentővel adagolt olajról és a csipesszel igazított tésztákról stb. Természetemnél fogva maximalista vagyok, de már beadtam a derekem és nem dühöngök toporzékolva, ha valamilyen ételem nem úgy néz ki, mint a képeken. Bosszant, ez igaz, de ettől csak elszántabb leszek, hogy javítsak rajta. Viszont még senki nem tolta el a tányérját, mondván, hogy ez nem szép.
Ezt csak azért írtam, mert ez a pite sem igazán látványos, nem is lehet úgy tálalni, de azért jó ízű és már csak egy kis darab van belőle, pedig ma délután sütöttem.

2009. szeptember 15., kedd

Csíkos kiflik

Amíg rossz volt a sütőm, nagyon hiányzott a kalács. Lehet, hogy minden együtt okozta a hiány érzetet, az is igaz, hogy kalács vagy más formában készülő édes kelt tészta, ritkán szokott ránk száradni. Ilyenkor az Anyukám is kap belőle, meg néha más is, de leginkább mi esszük meg. Ha kevés az időm, akkor legtöbbször gyorsan megformált kalács készül, még csak fonni sem szoktam, csak föltekerem. Ha van időm, akkor alkotni szoktam. Most is ez történt. Bármilyen bevált módon összeállított tésztából elkészíthető.
  • 60 dkg fehér liszt
  • 6 dkg olv. margarin
  • 1 kk. só
  • 2 ek. burg.pehely
  • 3,5 dl tejszín és tej összesen
  • 5 kk. süssina foly. édesítőszer
  • 1 cs. vaníliáscukor
  • 1 db tojás és 1 db tojássárgája
  • 2,5 dkg élesztő
  • 1 ek. kakaó 2 ek. vízzel elkeverve
  • 5 dkg olvasztott margarin a tészta kenéséhez

Minden hozzávalót beteszek a kenyérsütőgép üstjébe. Alulra a folyadékot, erre a lisztet és a tojást, élesztőt a tetejére. Ha valakinek másképp vált be, akkor úgy csinálja. Természetesen gép nélkül is lehet dagasztani, de akkor az élesztőt langyos tejben fel kell futtatni.

A kenyérsütőgépben 15 percig dagasztottam a tésztát, ezután kivettem a még járó gépből, és gyorsan kettéválasztottam. A felét kitettem egy szilikon nyújtó lapra, letakartam, a gépben maradt részhez hozzáadtam a kakaót. Öt perc után ezt is kivettem és hagytam kelni.

Fél óra múlva kinyújtottam a fehér tésztát és félre tettem. Kinyújtottam a kakaósat is és egymásra tettem a két lapot úgy, hogy a világos legyen alul. Egymáshoz igazítottam a két lapot és tovább nyújtottam addig, amíg kellő vékonyságú nem lett. A kakaós lap teljes felületét megkentem olvasztott margarinnal és egy részét három-három feltekerés után elvágtam. Ezekból a rudakból formáztam kalácskákat, a többiből pedig háromszögeket vágtam és kifliket tekertem. Tepsire raktam, megvártam, míg duplájára kelt, lekentem a megmaradt tojásfehérje és tej keverékével és 180 fokon 20 perc alatt megsütöttem.


Nagyon laza, puha foszlós tészta lett. Kellően édes, de lehet ettől kevesebb cukorral is készíteni. Folyékony édesítőszer helyett kb. 8-10 dkg cukrot lehet tenni bele.

Reform gombafasírt


A gombafasírt eddig, nem tudom, mi okból, kimaradt az itthoni étrendből. Szeretjük a gombát, használom is sok ételbe, leves, köret, mártás vagy egyszerűen csak egy hozzávaló valamelyik ételhez. Gyakori alapanyag nálunk, a fasírt mégis kimaradt. Most sem ezért vettem, de valahogy így alakult. Most szembesültem azzal, hogy a gomba sokkal több sűrítő anyagot igényel, mint a hús. Minden fellehetőt bele tettem, mégis lágy maradt, de már nem akartam többet tenni hozzá. Összességében finom lett és ezután majd máskor is hozzá látok az elkészítéséhez.
  • 25 dkg barna csiperke géppel apróra vágva
  • 20 dkg félbarna kenyérbél szárazon, géppel morzsára vágva
  • 5 dkg búzacsíra
  • 5 dkg zabpehely
  • 2 db tojás
  • 1 nagy hagyma összevágva, olajon megpárolva
  • só, bors
  • 1 tk. borsikafű
  • 1 mk. kakukkfű
  • 1 ek. vágott petr.zöld
  • zabkorpa a panírozáshoz

A kenyérnek levágtam a héját, mert saját sütésű volt és egy kicsit túlsült. Nem akartam, hogy égett íze legyen. Minden hozzávalót összekevertem és vizes kézzel kicsi gombócokat készítettem. Zabkorpába forgattam és olajban kisütöttem.

Lehetett volna még több kenyeret is adni hozzá ill. a reform hozzávalók helyett lehet sima kenyérrel vagy áztatott, kicsavart kenyérrel is készíteni. Semmi köret nem készült hozzá, elfogyott a délutáni nassolások alkalmával.